Külföld
Szerbia az Európai Unió védőbástyája
Belgrád az eddiginél nagyobb pénzügyi támogatásra számít Brüsszeltől, hogy továbbra is kezelni tudja a bevándorlási válságot
A szerb katonaság és rendőrség közös járőralakulatai tíz hét alatt kilencezer-háromszáz illegális határátlépést akadályoztak meg – jelentette be pénteken Jovan Krivokapic, a szerb védelmi minisztérium szóvivője. A közös járőrözés során, július 22. óta ötvenhárom embercsempészt fogtak el, közülük harminckilenc szerb állampolgár volt – mondta a szóvivő. Megfogalmazása szerint a legnagyobb gondot az embercsempészet jelenti. Mint mondta: egyre több fiatalkorút kapcsolnak be a csempészetbe, mert őket nem lehet elítélni. Példaként említette, hogy a közelmúltban fogtak el egy tizenhat éves fiút, aki egy embercsempészbanda irányítója volt.
A migránsoktól a csempészek fejenként nyolcszáz-ezerháromszáz eurót kérnek, egy szállítmányba pedig tizenöt-tizenhat embert zsúfolnak be. A szóvivő szerint a gyors és nagy haszon miatt egyre több bűnöző választja az embercsempészetet korábbi „tevékenysége” helyett. Az úgynevezett balkáni migránsútvonal márciusi hivatalos lezárása óta egyre több illegális bevándorló veszi igénybe embercsempészek segítségét. A legtöbb migráns Macedónia és Bulgária felől érkezik Szerbiába.
Az Európai Unió negyvenmillió euróval segítette a migránsválság kezelésében Szerbiát az utóbbi egy évben, a következő néhány hónapban további jelentős támogatás várható – közölte az EU belgrádi küldöttsége pénteken. Michael Davenport megállapította, hogy Szerbia jelentős szerepet tölt be a migránsválság felelősségteljes és humánus kezelésében.
A Szerbiának adott pénzügyi segítségből az EU 10,7 millió eurót a befogadóközpontok felépítésére, felújítására és felszerelésére, további mintegy 2,5 milliót az építmények fenntartására, több mint 9,4 milliót az ott dolgozók, többek között a koordinátorok és a tolmácsok bérére, 7,5 milliót határvédelemre, 3,8 milliót élelmiszerre, 1,2 millió eurót pedig egészségügyi ellátásra adott.
Mindezek mellett 2001 óta Szerbia több mint nyolcvanmillió eurót kapott a határvédelem megerősítésére, elsősorban a határátkelők korszerűsítésére.
Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter szerdán adott hangot álláspontjának, miszerint Szerbiának több uniós pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy kezelni tudja a migránsválságot. „Az EU nagyobb támogatására számítunk, ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, mint az uniós országok, de közel sem kapunk ugyanannyi segítséget és pénzt, mint mások” – fogalmazott a tárcavezető. Kijelentését a politikus pénteken is megismételte, hozzátéve, hogy Szerbiának közvetlen költségvetési támogatásra van szüksége az Európai Uniótól. Közlése szerint a nyugat-balkáni ország mindössze huszonkétmillió eurót kapott Brüsszeltől, ami nem elegendő, példaként pedig Görögországot hozta fel, mert – mint mondta – Athén eddig már több mint ötszázmillió eurót kapott a migránsok elszállásolására és ellátására.
Röviden
A Vajdaság nemmel szavaz vasárnap
- Becslések szerint a vajdasági magyar szavazópolgárok több mint ötven százaléka szavazni fog a kvótareferendumon – közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, és meggyőződését fejezte ki, hogy a voksolók majdnem száz százaléka nemmel fog szavazni. Mint mondta: nem kellett arról győzködni az embereket, hogyan szavazzanak, inkább a kölcsönös megerősítés volt a cél.
- Egy osztrák segélyszervezet segítségével menekült el az Iszlám Állam bombaszakértője Európából a magyar határzár felállítása után – jelentette be az M1 Híradó saját értesüléseire hivatkozva. A csatorna úgy tudja, hogy a férfi – aki a tavaly novemberi párizsi terrortámadás felelősének, Salah Abdeslamnak és társainak a kiképzését segítette – korábban a „bejáratott” menekültútvonalon, a zöldhatáron át jutott be az EU-ba. Mire „elvégezte feladatát” és elindult visszafelé, addigra a magyar határ már le volt zárva, ezért úgy döntött, hogy Ausztrián át menekül. Egy osztrák segélyszervezethez fordult azzal, hogy beteg az édesanyja, ezért sürgősen haza kell jutnia. A szervezet vett neki egy repülőjegyet.
- Több gyanús tárgyat, köztük robbanószernek tűnőt is találtak egy autóban a német–osztrák határszakasz Kiefersfelden településénél csütörtökön éjszaka – közölte a bajor rendőrség. A szakértői vélemény szerint a tárgyak csőbomba készítéséhez szükséges eszközök voltak. Az Ausztria felől érkező kocsit egy lengyel férfi vezette, és három afrikai illegális bevándorló is ült benne.
- Egy török származású osztrák férfit vettek őrizetbe a hatóságok Bécsben. A fiatalember csütörtökön próbált meg személyautójával elütni minél több embert. A helyi rendőrség szóvivője elárulta, hogy a támadó többször is azt üvöltötte a lehúzott ablakon keresztül, hogy „Allah akbar”, azaz Isten a legnagyobb. Mint ismert, korábban több esetben is ezt kiabálták a terroristák a merényletük elkövetése előtt.
- A migrációról széles, nyilvános és demokratikus vitára van szükség az EU-ban a polgárok meghallgatásával, de ettől túl sok politikus tart - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter a La Repubblica című olasz balközép napilapnak.
- Bántalmazták egy németországi kistelepülés polgármesterét, pénteki sajtójelentések szerint feltehetően azért, mert menekülteket akart befogadni. A Schleswig-Holstein tartománybeli Oersdorf polgármesterére csütörtök este rontottak rá ismeretlenek, hátulról támadtak, leütötték.
- Az Európai Unió központjában, Brüsszelben állíttatná ki a 2015 áprilisában több száz emberrel a fedélzetén elsüllyedt hajó roncsát Matteo Renzi olasz kormányfő, hogy emlékeztesse az uniós tagállamokat a szolidaritás és az integráció értékeire – jelentette a Corriere della Sera című olasz napilap pénteken.
„Egy érvényes népszavazásnak közvetetten lehet hatása az uniós jogra”
5 perces interjú: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója
– Jelen pillanatban milyen tervezetek vannak Brüsszel asztalán a migrációs válság kezelésére vonatkozóan?
– Még április elején készített az Európai Bizottság egy átfogó tervcsomagot, amelynek bár nincs jogi következménye, Brüsszel felvázolta benne, hogy hogyan képzeli el a megújuló menekültpolitikát az unión belül, és az ebben foglaltak megvalósítása érdekében jogszabályjavaslatokat nyújtanak be. A forgatókönyv szerint például felállítanának egy brüsszeli központú ügynökséget, ahová befut az összes menekültkérelem, és onnan osztanák el a migránsokat a tagállamok között. További konkrét jogszabályjavaslatokat is nyújtottak be, amelyek egyelőre folyamatban lévő jogalkotások – ezekre akár a most vasárnapi magyarországi népszavazás is hatással lehet.
– Mi Brüsszel „megújuló menekültpolitikájának” legfőbb irányvonala?
– Elsősorban annak a dublini rendeletnek a módosítása a cél, amely kimondja, egy adott menekültkérelmet, amit az unió területén nyújtanak be, annak az országnak kell elbírálnia, ahol a menekült belépett az EU-ba, illetve ahol regisztrálták. Ehelyett Brüsszel állandó szétosztási mechanizmust alkalmazna, vagyis kvótarendszert vezetne be. A kvótákat az alapján határoznák meg, hogy egy adott tagállam GDP-je hogyan aránylik az unió GDP-jéhez, valamint hogy a tagállam népessége hogyan aránylik az unió össznépességéhez. Ezzel a két arányszámmal kapnánk meg azt a számot, amely alapján Brüsszel megmondaná, hogy az összes beadott kérelem hány százalékáért felel egy adott tagállam.
– Ez tehát azt jelenti, hogy az elosztandó menekültek számát tekintve nincs felső korlát?
– Pontosan. Már a tavaly szeptemberi döntés is ezen a gondolatmeneten alapszik, az akkor meghatározott konkrét számok azóta természetesen már rég elavultak, nincs értelmük. Annyi változás történt azóta, hogy míg akkor pontos „darabszámot” adtak meg, az új tervezet már arányokban gondolkodik, ami azt jelenti, hogy akármennyi kérelmet adnak be egy évben, azt szét kellene osztani.
– A vasárnapi referendum milyen jogköröket ad a magyar kormány kezébe?
– Egyrészt elképzelhető, hogy hazánk példáját követve más országok vezetői is kedvet kapnak, hogy megkérdezzék választóikat, hiszen ez napjaink legaktuálisabb témája. De jogi következményekkel is járhat az eredmény, persze nem direkt módon, hiszen igaz, hogy a népszavazás nem írhatja felül az uniós jogot. Viszont ha egy érvényes népszavazás következményeként az Országgyűlés jogszabályt alkot vagy alkotmányt módosít, annak igenis lehet hatása az uniós jogra, azaz felülírhatja azt.