Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek új politikát, mindenekelőtt a terrorizmus pénzelésének beszüntetését várja Katartól, nem rendszerváltást - jelentette ki szerdán az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere.
Anvar Gargas, aki több nyugati hírügynökségnek is interjút adott, azzal vádolta meg Katart, hogy "a szélsőségesség és a terrorizmus bajnokaként viselkedik a térségben".
Az emirátusbeli külügyminiszter az enyhülés feltételeit sorolva először is felszólította Katart, hogy "szüntesse be a szélsőségesség és a terrorizmus támogatását". Világos politikai irányváltást követelt Katartól. "Doha azt akarja elhitetni, hogy a külpolitikája függetlenségét kérdőjelezik meg, márpedig nem erről van szó" - mondta.
Törökország katonákat küld Katarba
A török parlament plenáris ülésén szerda este elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében katonákat küld Katarba a hétfőn kirobbant öböl-menti viszály nyomán - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség szerdán.
A törvényhozás 2015-ben hagyta jóvá azt a Dohával kötött megállapodást, amelynek értelmében Törökország Katarban katonai támaszpontot alakít ki egy szélesebb körű védelmi egyezmény részeként. A mostani döntés értelmében a szerződésnek két pontja vált törvényerejűvé: a török katonák állomásoztatása az arab országban és a csendőrképzési együttműködés.
Katar szerdán máris elítélte a Teheránban elkövetett két véres merényletet, amelynek végrehajtását az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet vállalta magára. "Katar állam elítéli és bírálja a számos emberéletet kioltó és sok embert megsebesítő teheráni két támadást" - áll a dohai külügyminisztérium közleményében.
Doha bírálóinak követelései között szerepel az is, hogy ne használjanak többé befolyásos állami médiumot "szélsőséges program" terjesztésére - mondta Anvar Gargas a katari székhelyű al-Dzsazíra hírtelevízióra utalva.
Az Egyesült Arab Emírségekben egy újabb rendelet értelmében akár 15 évi börtönnel is sújthatják azt, aki Katarral szimpatizáló véleményeket tesz közzé, és megtiltják katariak beutazását az emírségekbe. Gargas a Reuters brit hírügynökségnek kijelentette, hogy szükség esetén további szigorú intézkedések is várhatók, ha Katar nem mond le az iszlamista fegyveresek pénzeléséről.
Gargas a hatóságok fellépését sürgette "azokkal az Egyesült Államok és az ENSZ által szankciókkal sújtott magánszemélyek ellen is, akik szabadon mozognak Katarban". A miniszter kifogásolta, hogy Katar számos terrorszervezetet finanszíroz, közöttük az al-Kaida szíriai és szomáliai szárnyát, az egyiptomi Sínai-félszigeti fegyvereseket és más, Líbiában működő, "al-Kaida típusú szervezeteket". Megemlítette továbbá a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet több tagját, akik a "térség radikalizálása mellett foglaltak állást", és akiknek "nem szabadna menedékre lelniük Katarban".
Gargas kifogásolta a Hamásznak katari támogatást is. A Hamász vezetői tartózkodtak a Katarra gyakorolt nyomás kapcsán bármilyen állásfoglalástól, nem kívánták felhívni a figyelmet a saját problémájukra - jegyezte meg a Reuters. A Katar elszigetelésére irányuló lépéseknek súlyos következményei lehetnek a Gázai övezetet uraló iszlamista palesztin szervezet szempontjából is. Gázai elemzők szerint máris bizonytalan a helyzet. Ha Katar demonstrálni akarja Szaúd-Arábiának, hogy csökkenti a Muzulmán Testvériséggel kapcsolatban álló szervezetetek - közöttük a Hamász - pénzügyi támogatását, az súlyosan fogja érinteni a palesztin terület kétmilliós lakosságát és Izraelt is. Katar 2012 óta másfél milliárd dollárt költött, illetve ígért utak, házak, iskolák és kórházak építésére a Gázai övezetben.
A szaúdi külügyminiszter, Adel el-Dzsubeir szerdai berlini látogatásán szintén kiemelte: a "testvérállam" Kataron múlik a Perzsa(Arab)-öböl menti válság megoldása, ha véget vet a szélsőséges iszlamisták támogatásának. Hangsúlyozta: minden szükséges erőfeszítést megtesznek az öböl menti szunnita arab monarchiákat tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács keretében a válság megoldása érdekében. Vendéglátója, Sigmar Gabiel német külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az öböl menti államok közötti megosztottság az Iszlám Állam elleni harcot gyengítheti.
Hétfő reggel óta nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézkedésként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, és kiutasították az öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait is. Szerdán Szenegál is bejelentette, hogy konzultációra visszahívja katari nagykövetét és "aktív szolidaritásáról" biztosította Szaúd-Arábiát. A szomszédos Mauritánia kedden szakította meg kapcsolatait Katarral, Gabon szintén elítélte az emírséget. Katar igazságtalannak és megalapozatlannak nevezte az arab országok döntését.
A mintegy 2,7 milliós népességű Katar egy félszigeten fekszik az Arab-öböl nyugati felén. Szárazföldön csak Szaúd-Arábiából közelíthető meg. Török exportőrök szerdán felajánlották, hogy ellátják Katar élelem- és vízszükségletét - közölte Mehmet Büyükeksi, a Török Exportőrök Szövetségének (TIM) elnöke. Előzőleg egy katari kormányilletékes közölte a Reutersszel, hogy Doha Iránnal és Törökországgal tárgyalt a víz- és élelmiszerkészletek biztosításáról.
Szerdán folytatódtak a válság megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések. Tamím bin Hamad ász-Száni kuvaiti emír közvetítő körútja során Dubajba érkezett, miután előzőleg Dzsiddában tárgyalt a szaúdi vezetőkkel. Az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavád Zaríf Törökországba utazott, hogy a válság újabb fejleményeiről tárgyaljon.
Bidzsan Zangane iráni olajügyi miniszter közölte, hogy a Katar elszigetelésére irányuló regionális fellépés nincs hatással a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Dél-Parsz - Irán és Katar közös kezelésében lévő - gázmező fejlesztési terveire.
