„Szaúd-Arábia a belső problémáit próbálja elfedni”

Bahrein és Szudán is megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal
A Perzsa-öbölben fekvő gazdag szigetország, Baihrein döntése Irán és Szaúd-Arábia viszonyának feszültté válása közepette született. A bahreini szunnita királyság szerint a négy éve belpolitikai viszályt okozó, több politikai szabadságot követelő bahreini síitákat Irán támogatja.
Az al-Ekhbariya szaúdi tévécsatorna azt közölte, hogy Szudán a nap folyamán kiutasította az iráni nagykövetet. 
A nap folyamán az Egyesült Arab Emírségek állami hírügynöksége azt jelentette, hogy az ország diplomáciai kapcsolatait gazdasági kapcsolatokra korlátozzák Iránnal. 

Abdollahjan azt is közölte: Irán elkötelezett, hogy megvédje az országban lévő külképviseleteket.

Vasárnap tiltakozók dúlták fel és gyújtották fel Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét. Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt mondta, Rijád ürügyként használja a nagykövetség elleni támadást, hogy további feszültséget provokáljon.

Több ezren tüntettek Teheránban
Több ezren tüntettek hétfőn Teheránban Szaúd-Arábia ellen - jelentette az AFP helyszínen tartózkodó fotósa.
A Husszein imám téren gyülekező mintegy háromezer ember a szaúd-arábiai uralkodócsaládot ócsárolta, amely az elmúlt hét végén kivégeztette Nimr al-Nimr síita ajatolláhot, tüntetéseket szítva ezzel szerte a Közel-Keleten.
A korábbi ellenzéki megmozdulásokban aktív és a szaúdi síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr ajatolláhot, akit Szaúd-Arábiában terrorizmus miatt ítéltek el, 46 más elítélttel együtt végezték ki szombaton.
Teheránban a feldühödött tömeg amerikai és izraeli zászlókat égetett. A "nagy sátánnak", illetve "kis sátánnak" is nevezett országokat tartja Irán legfőbb ellenlábasainak a nemzetközi viszonyokban, ráadásul az Egyesült Államok Rijád egyik legszilárdabb támogatója. A szaúdi zászló csak azért nem jutott társai sorsára, mert azon a muszlimok hitvallása (Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája) olvasható.

Rijád szünetelteti a légi közlekedést és felfüggeszti a kereskedelmi kapcsolatokat Iránnal
Szaúd-Arábia felfüggesztette légi közlekedését Iránnal, miután vasárnap megszakította vele diplomáciai kapcsolatait. Ezen túlmenően Rijád szüneteltetni fogja a kétoldalú kereskedelmet, és megtiltja állampolgárainak, hogy Iránba utazzanak.
Mindezt Adel al-Dzsubeir külügyminiszter közölte a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában. Hozzátette, hogy Szaúd-Arábia továbbra is szívesen látja a Mekkába és Medinába zarándokoló irániakat, de a kétoldalú kapcsolatok rendeződéséhez szükség van arra, hogy Irán "normális országként", ne pedig "forradalmárként" viselkedjen, és tartsa tiszteletben a nemzetközi normákat.
Dzsubeir úgy fogalmazott, hogy Rijád az "iráni agresszióra" válaszol. Azzal vádolta Teheránt, hogy harcosokat meneszt arab országokba, és támadásokat szervez a sivatagi királyságban és szomszédaiban.
"A szaúdi intézkedések pusztán válaszlépések. Az irániak mentek be Libanonba. Az irániak küldtek katonákat Szíriába" - mondta a szaúdi külügyminiszter.
Az iráni viszonylatú légiközlekedés felfüggesztését Szaúd-Arábia polgári repülési hivatala is bejelentette az interneten közzétett közleményben. A hivatal a Twitter mikroblogportálon tudatta, hogy elrendelte az összes, Iránba induló, valamint onnan érkező repülőjárat törlését.

Néhány tüntető az iráni külügyminisztériumhoz címezte sértő szavait, amelynek szerintük elsőként kellett volna kezdeményeznie a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Rijáddal.

A vezető hatalmak enyhíteni próbálják a feszültséget Rijád és Teherán között 
A világ vezető hatalmai enyhíteni próbálják a feszültséget Szaúd-Arábia és Irán között: Oroszország hétfőn közvetítőnek ajánlotta magát, az Egyesült Államok a közvetlen párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozza, Kína nyugalmat és visszafogottságot remél szaúdi és iráni részről egyaránt.
Arról, hogy Moszkva közvetítőnek ajánlkozik, a RIA orosz hírügynökség adott hírt egy meg nem nevezett vezető diplomatára hivatkozva. Arra nem tért ki a híradás, hogy Moszkva mindkét félnek felajánlotta-e közvetítését.
Washingtonban az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője, John Kirby úgy fogalmazott: az amerikai kormányzat hiszi, hogy a diplomácia és a közvetlen párbeszéd alapvető marad a nézeteltérések rendezésének munkájában.
"Továbbra is arra buzdítjuk a térség vezetőit, hogy tegyenek határozott lépéseket a feszültség enyhítésére" - mondta Kirby.
A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy Peking reméli, a felek higgadtak maradnak és párbeszéddel rendezik nézeteltéréseiket. A szóvivő mindazonáltal Kína aggodalmát is tolmácsolta: Peking aggódik, hogy elfajulhat a konfliktus Szaúd-Arábia és Irán között.
Németország kormányszóvivője ugyancsak hétfőn közölte: Berlin felszólította Rijádot és Teheránt, hogy tárgyaljanak egymással és éljenek minden lehetőséggel, amely viszonyukat javíthatja. A német külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Németország nem tervezi semmiféle szankcióval büntetni Szaúd-Arábiát, amiért az szombaton kivégzett 47 embert, jóllehet Berlin felemelte szavát a halálbüntetések ellen.
Franciaország szintén a köztük lévő feszültség enyhítésére szólította fel Rijádot és Teheránt.  "Vigyázón kell figyelnünk arra, hogy mi történik Szaúd-Arábia és Irán között" - mondta Stephane Le Foll, a francia kormány szóvivője.

Az arab sajtó szerint nem akar háborút a két nagyhatalom
Nem tartanak szaúdi-iráni háborútól a hétfői arab sajtóban megszólaltatott szakértők, mert szerintük sem a szunnita, sem pedig a síita nagyhatalom nem kívánja "lángba borítani az egész régiót".
A hét végén Iránban megtámadott szaúdi külképviseletek nyomán kialakult viszályban  visszafogottság fogja jellemezni a Perzsa- (Arab-) Öböl két legnagyobb országának döntéshozóit, mert ha fegyveres összecsapásra kerülne sor, az regionális szintű szunnita-síita háborút váltana ki - közölte az al-Vatan című egyiptomi napilappal Medhat Hamád iránszakértő.
"Egy ilyen háborúnak az egyik oldalán Egyiptom és az Öböl menti államok, a másikon pedig Irán, Irak, Szíria és Libanon állna, ami az arab (világ), illetve az iszlám (közösség) maradék erejét is végleg megsemmisítené" - mondta az egyiptomi elemző.
Hamád ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjai megszakítják kapcsolataikat a perzsa nagyhatalommal, ami mindkét oldalon gazdasági válságot váltana ki. Ezen felül Irán a szunnita vezetésű államok síita lakosságainak felbújtásával fokozni tudja az érintett országokban uralkodó feszültséget.
A libanoni ad-Dijár című napilapnak nyilatkozó Muhszin Míláni, a Dél-Floridai Egyetem professzora az olajpiac élén folyó verseny, illetve a muzulmán társadalmak feletti vezető pozícióért vívott harc részeként értékelte a történteket.
A hét végi fejlemények ugyanakkor végzetes hatással lehetnek a térség fegyveres konfliktusai, így a Jemenben és a Szíriában tomboló háborúk megszüntetéséért tett erőfeszítésekre - mutatott rá a London School of Economics Közel-Keleti-szakértője, Faváz Girgisz, utalva arra, hogy Irán és Szaúd-Arábia ellentétes érdekektől vezérelve támogatják a térségben zajló harcok szemben álló feleit.
Míg Irán a régióban teret nyerő dzsihadista csoportok patronálásával vádolja az arab monarchiát, egy meg nem nevezett szaúdi külügyi tisztségviselő a helyi állami hírügynökségnek nyilatkozva Teheránt támadta azzal, hogy a szíriai rezsim, a libanoni Hezbollah síita milícia és párt, valamint az iraki és a jemeni síiták aktív támogatásával terjeszti a térségben tomboló terrorizmust.
A "Nimr an-Nimr Bin Láden síita kiadása" című véleménycikkében Dáúd as-Sirján szaúdi újságíró arra hívta fel a figyelmet az al-Haját londoni székhelyű pánarab napilapban, hogy a halálos ítéletet bírálók Nimrrel kapcsolatban nem a szaúdi állampolgárról, hanem a síita méltóságról beszélnek, és odáig elmennek, hogy Irán elleni agressziónak minősítik kivégzését. "Hogyan lehet egy polgár saját országában végrehajtott kivégzése egy másik ország elleni agresszió?" - teszi fel a kérdést Sirján.
Nimr ismert szószólója volt a királyság keleti, főként a síita kisebbség lakta partvidékén 2011-ben kirobbant kormányellenes tüntetéseknek. "Nimr nem reformokat hírdetett, hanem az elszakadást, és fegyvert fogott az állam ellen" - írja Sirján, aki szerint Nimr Irán embere volt.

Washingtont az Iszlám Állam elleni küzdelem miatt is aggasztja a szaúdi-iráni feszültség 
A The Washington Post című amerikai lap hétfői elemzése szerint az Obama-kormányzat attól tart, hogy a szaúdi-iráni vita eszkalálódása mind az Iszlám Állam elleni harcot, mind a szíriai polgárháború esetleges megoldását negatívan befolyásolhatja, sőt, a térség stabilitásának megteremtését is alááshatja.
A lap arról számol be, hogy az Obama-adminisztráció tisztségviselői magánbeszélgetésekben bírálják Szaúd-Arábiát, mert Nimr al-Nimr síita sejk kivégzésével kirobbantotta a feszültséget Rijád és Teherán között. "Veszélyes játék ez, amit most játszanak. Sokkal szélesebb körűek lesznek a következményei, mint a mostani protestálások az imám kivégzése miatt" - idéz a lap egy magas rangú kormányzati tisztségviselőt, aki csakis névtelensége megőrzésével volt hajlandó nyilatkozni. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő a  The Washington Post szerint, inkább a szaúdi álláspontot visszhangozza:  "Ami sok, az sok. Teherán továbbra is támogatja a terrorizmust, ballisztikus rakétákat lő fel és ez ellen senki nem tesz semmit. Mindahányszor az irániak csinálnak valamit, az Egyesült Államok meghátrál. Most a szaúdiak legalább tesznek valamit" - idézi a lap.        
Az elemzésből kiderül, hogy az amerikai-szaúdi viszonyban - a terrorizmus elleni összefogás ellenére is - régóta, lényegében a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta  törések  mutatkoznak. Washington és Rijád gyakran nem ért egyet például abban, hogyan kellene kezelni a polgárháborút Szíriában; a szaúdiak keményebb amerikai fellépést, közvetlen katonai beavatkozást, a szíriai ellenzéki csoportok korszerűbb fegyverekkel történő ellátását szorgalmazzák. A The Washington Post fontosnak tartja megemlíteni, hogy Szaúd-Arábia vehemensen ellenzi az amerikai részvétellel megkötött hathatalmi atomalkut Iránnal. Rijád ugyanis - Washingtonnal ellentétben - úgy gondolja, hogy Teherán a megállapodás megkötése után is folytatja erőfeszítéseit atomfegyver létrehozására.

A szaúdi-iráni kapcsolatok közvetlenül az iszlám forradalom előtt, Mohammed Reza Pahlavi sah uralma alatt sem voltak túl fényesek, bár a feszültség a sah uralmának vége felé enyhülni látszott. Mindkét állam alapító tagja volt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC).

A nyugatbarát sah megbuktatása és az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének elfoglalása után Szaúd-Arábia Washington legfőbb szövetségesévé vált a térségben. Az 1980 és 1988 között zajló, egymillió áldozatot követelő iraki-iráni háborúban Rijád Bagdadot támogatta, szőnyeg alá söpörve a Szaddám Husszein iraki diktátorral kapcsolatos ellenérzéseit.

A két ország közötti viszony kifejezetten jegessé vált, miután az 1987-es mekkai zarándoklatot (háddzs) az irániak politikai demonstráció céljára használták fel. A tüntető iráni zarándokok a szaúdi rendőrséggel is összecsaptak, és ezek a harcok legalább négyszázkét ember életét követelték. 

A szaúdi-iráni kapcsolatok ugrásszerű fejlődésnek indultak, miután 1997-ben a mérsékelt Mohammed Hatami vette át az elnöki hivatalt. A „felmelegedést” azonban újabb „jégkorszak” követte, a jószomszédságnak a vitatott iráni atomprogram miatt Teherán ellen bevezetett nemzetközi szankciók és Mahmúd Ahmadinezsád akkori iráni elnök durva retorikája vetett véget. Teherán és Rijád jelenleg a szíriai, illetve a jemeni polgárháborúban is ellentétes oldalon álló feleket támogat.

Tavaly újból a mekkai zarándoklat miatt fagyott meg a levegő a két ország között. A királyság adatai szerint hétszázhatvankilenc zarándokot taposott halálra a tömeg szeptember 24-én, míg az AP amerikai hírügynökség kétezer-négyszáz halálesetről számolt be. Teherán szerint legalább négyszázhatvannégy zarándoka vesztette életét az incidens során a szaúdiak „hozzá nem értése” miatt.