Svédország 80 ezer menekültet toloncol vissza

Ha a migráció így folytatódik, a svédek kisebbségbe kerülnek saját országukban - mondta lapunknak Ingrid Carlqvist, az amerikai központú konzervatív Gatestone Institute vezető munkatársa.

Finnország is toloncol
Finnország mintegy 20 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a kérelmét májusig elutasíthatják - közölte Päivi Nerg, a finn belügyminisztérium titkárságának vezetője csütörtökön. A finn hatóságok számításai szerint a tavaly Finnországba érkezett 32,5 ezer migráns közel 60 százalékának menedékkérelmét el fogják utasítani, ami mintegy 20 ezer embernek felel meg. Az első döntéseket már meghozták, és az eljárások csak gyorsulni fognak - mondta Nerg a Helsingin Sanomat című finn napilapnak, és hozzáfűzte, hogy a 32,5 ezer menedékkérő ügyét legkésőbb május végéig el fogják dönteni.

A miniszter az SVT svéd televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány a rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot. Mint kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charterjáratokat bérelnek erre a célra. Hozzátette, hogy várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak.

Guido Raimondi, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke arra emlékeztetett csütörtökön, hogy a strasbourgi bíróság csak akkor nem tiltja a kollektív kitoloncolást, ha az eseteket előzetesen, egyénenként megvizsgálták, és ha a származási országban nem fenyegeti erőszak a visszatérőket. Raimondi úgy vélte, utána kell nézni, hogy az egyes eseteket „egyéni vizsgálat” előzte-e meg Svédországban. 

Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45 százalékát utasították el. A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund-hídon utaznak. A kormány közlése szerint azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette. 

Kevesebben érkeztek Szíriából Görögországba az elmúlt hónapokban, viszont a jobb élet reményében útnak indult iraki menekültek száma növekedett - írja az európai uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex. Az elmúlt hónapokban tapasztalt változást az ügynökség azzal magyarázta, hogy az elmúlt negyedévben javult Görögországban a menekültek azonosítása és regisztrációja, s így kevesebben próbálkoznak hamis adatok megadásával. Korábban olyanok is szírnek mondták magukat, akik más országból érkeztek, mert úgy gondolták: az öt éve zajló háború miatt szenvedő szírek könnyebb és gyorsabb ügyintézésben bízhatnak menedékkérelmük elbírálásakor.

Matteo Renzi a pénteki berlini látogatása elé időzítve a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent interjúban 2014 februárja óta tartó kormányzása eredményeit ismertetve hangsúlyozta, hogy „Olaszország már nem gond az EU-nak”.

Felidézte, hogy Angela Merkel kancellárt még kormányra kerülése előtt megismerte, és eléje tárta az Olaszország megreformálását célzó terveit. A pénteki tárgyaláson „már eredményekről tudok beszámolni”, és mivel „teljesítményt mutatok fel, más pozícióból tudok tárgyalni a vitatott ügyekről is” - mondta Matteo Renzi.

Az egyik vitatéma az a német gyakorlat, hogy valamennyi európai uniós kezdeményezés egy német-francia találkozóval kezdődik. „Természetesen hálás lennék, ha Angela és Francois (Hollande francia államfő) minden gondot meg tudna oldani, de ez legtöbbször nem megy” - mondta az olasz kormányfő.

„Ha összeurópai stratégiát keresünk a menekültkérdés megoldására, akkor nem lehet elég, hogy Angela felhívja Hollande-ot, aztán pedig Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, és én a sajtóból tudom meg az eredményt” - fogalmazott Matteo Renzi.

„Le vele!” - mondta arra a kérdésre, mi történjen a menekültügyet uniós szinten szabályzó dublini rendszerrel. Kifejtette, hogy olyan rendszerre van szükség, amelyben az „EU együtt dönt arról, hogy kit lehet befogadni”, és nem a tagállamoknak kell gondoskodniuk a jogosulatlan menedékkérők hazajuttatásáról. Ezt a feladatot „Európa megbízásából és Európa számlájára” kell elvégezni. Továbbá egységesíteni kell a menedékkérők ellátásának színvonalát, és mindenekelőtt meg kell erősíteni az uniós külső határok védelmét - mondta az olasz kormányfő.

Arra a felvetésre, hogy egyes kelet-európai tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország nem akar szolidárisan együttműködni Európában, a baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa azt mondta, hogy ez a kérdés az Európáról alkotott felfogás lényegét érinti, és kifejtette: „döntenünk kell arról, hogy elfogadhatjuk-e mindazon országok vétóját, amelyek (uniós) integrációjáért annak idején küzdöttünk”.

Továbbra is menekültszálláson él a Merkellel szelfiző férfi
Továbbra is a berlin-spandaui menekültszálláson él, és alig változott a helyzete annak a férfinak, aki múlt szeptemberben Angela Merkel német kancellárral szelfizett, s a kép bejárta a világsajtót - derüli ki a Ciceró nevű magazinban csütörtökön megjelent interjúból. Merkelért azonban még mindig rajong. A férfit Sákir Kedidának hívják, Irakból menekült el. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet által üldözött jazidi közösséghez tartozik. Otthon földműves volt, most földönfutó. Felesége és öt gyereke várja a családegyesítést, hogy újra együtt lehessenek, immár Németországban. Az interjúban Kedida kijelenti: Angela Merkel a jazidik védőszentje, aki új otthont teremtett népének Németországban, nem csak rövid időre, hanem mindörökre. Kedida a mai napig őrzi telefonján a Merkellel készült szelfit.

A menekültek szociális juttatásainak drasztikus csökkentését szorgalmazzák Ausztriában

A menekülteknek folyósított szociális juttatások drasztikus csökkentését javasolja Felső-Ausztria  tartomány vezetése, ugyanezt fontolgatja Burgenland tartomány, valamint ezt szorgalmazza a  kisebbik kormánykoalíciós párt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) is.

A tervezett intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy tovább csökkenjen az érkező menekültek száma. Az egész szociális rendszer megbillenhet, amennyiben egyre több ember csak a segélyekből él - hangzott el az osztrák közszolgálati televízió (ORF) műsorában.  

A felső-ausztriai javaslat szerint a jelenleg folyósított 914 euró helyett 320 euróra csökkentenék a juttatást. Ausztriában jelenleg a menekültkérelmet benyújtók szállást és havonta 40 euró költőpénzt kapnak. A szociális segélyre akkor lesznek jogosultak, amennyiben megkapják a menekültstátuszt.

A javaslat alapján amennyiben a menekült nem mutatna hajlandóságot az elhelyezkedésre illetve megtagadná a német nyelvi kurzusok és az értékrendszerről szóló tanfolyamok látogatását, úgy további 25 százalékkal csökkenne a juttatás összege. A néppárti-szabadságpárti tartományi vezetés terve szerint a többgyermekes családok legfeljebb 1500 eurót kaphatnának havonta. Az intézkedés a segélyeket igénybe vevő osztrák családokra is vonatkozna. 

A javaslatot "fontolóra veszi" Burgenland tartomány szociáldemokrata-néppárti vezetése is.  Az ország vezetése egyenlőre megosztott a kérdésben. 

Hollandia menekültcsere-megállapodást kötne Törökországgal

Hollandia uniós tagállamok támogatását reméli terve elfogadásához, amely szerint évi néhány százezer menekült befogadásáért cserébe a Görögországba érkező illegális bevándorlók közvetlenül visszaküldhetők lennének Törökországba - írta az EU Observer uniós hírportál csütörtökön. Minderről Diederik Samsom holland szociáldemokrata Munkapárti (PvDA) politikus beszélt a De Volkskrant című holland napilapban csütörtökön megjelent interjújában.

Véleménye szerint Hollandia fél éves soros uniós elnöksége alatt reális esély van arra, hogy már a tavasz folyamán megállapodás jöjjön létre Törökországgal a migráció legális útjának megteremtése érdekében. A terv szerint - amelyet Mark Rutte miniszterelnök is támogat - évi 150-250 ezer bevándorlót szétosztanának a programban önként részt vevő uniós tagállamok között. A terv - amelynek részleteiről már decemberben tárgyalt Mark Rutte, Angela Merkel német kancellár, Stefan Loefven svéd miniszterelnök és Frans Timmermans európai bizottsági alelnök - Diederik Samsom szerint néhány további ország, így  Franciaország, Portugália vagy Spanyolország csatlakozásával megvalósítható lesz.

Macedónia újra megnyitotta a görög határt a migránsok előtt

Macedónia ismét megnyitotta a görögországi határátkelőket a menedékkérők és migránsok előtt - közölte csütörtök reggel a dpa hírügynökséggel egy görög rendőrtiszt, aki Idomeni határfaluban szolgál.

A macedón hatóságok szerda délután óta tartották lezárva a görög határt. A lépést azzal indokolták Athénnak, hogy északabbra, a macedón-szerb határ közelében "dugó" alakult ki. Az idomeni vasúti átjáró görög oldalán így szemtanúk szerint nagyjából ezer ember töltötte az éjszakát sátrakban és más ideiglenes szálláshelyeken. Mintegy 800-an buszokon várták meg a reggelt. 

"Most kisebb csoportokban ismét átkelnek a határon" - mondta egy görög határrendőr. Macedónia múlt héten is lezárta ideiglenesen Görögországgal közös határát, akkor állítólag Szlovénia kérésére tette ezt.

A balkáni ország novemberben szigorított a határellenőrzésen: csak azokat engedi tovább, akik háború sújtotta övezetből, Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeznek. A múlt héten ez a korlátozás azzal egészült ki, hogy közülük is csak azokat hagyják beutazni Macedóniába, akik Ausztriát vagy Németországot jelölik meg úti célként.

Ismét migránsok haltak meg az Égei-tengeren 
Újabb migránsok fulladtak az Égei-tengerbe, mert elsüllyedt hajójuk. Tizennyolcan  meghaltak, tízet sikerült kimenteni a vízből - közölte csütörtökön a görög parti őrség. A halálos áldozatok közül kilenc gyermek - négy lány és öt fiú -, az ugyancsak kilenc felnőtt közül nyolc férfi és egy nő. A görög parti őrség és az uniós határőrizeti ügynökség hajói folytatják a kutatást túlélők, vagy holttestek után Számosz szigetének közelében, ahol a baleset történt. A túlélők elmondása alapján mintegy húsz ember tűnt el. 

Horvátország eddig 20 millió eurót költött a migránsokra

Horvátország eddig csaknem 20 millió eurót (6,5 milliárd forint) költött a közel-keleti migránsok ellátására és szállítására - közölte Vlaho Orepic belügyminiszter csütörtökön, az új kormány első hivatalos ülésén. A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió erre a célra mindössze 12,4 millió eurót irányzott elő, amelyből az előző kormánynak 9,9 millió eurót sikerült lehívnia. Kiemelte: jelenleg azon dolgoznak, hogy a közeljövőben a migránsokat egyáltalán ne kelljen feltartóztatni Horvátországban. A miniszter ezzel arra utalhatott, hogy a Közel-Keletről érkező bevándorlók a jövőben csak átutaznának Horvátországon, a menedékre jogosultakat korábban már egy másik országban regisztrálnák.