Súrlódások Moszkva és a NATO között

Nem sikerült közelíteni az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat a NATO–Oroszország Tanács tegnapi ülésén, a felek mindazonáltal rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „komoly nézeteltérések vannak a NATO és Oroszország között, ezen a mai tárgyalás sem változtatott”. „Számos szövetséges nem ért egyet azzal, hogy Oroszország polgárháborúként próbálja meg ábrázolni (az ukrán válságot). Oroszország destabilizálja Kelet-Ukrajnát, támogatást nyújt a szakadároknak, lőszert, pénzt, felszerelést, valamint irányítást” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg kiemelte, a NATO nem ismeri el, hogy a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet Oroszország annektálta. Rendkívül aggasztónak tartják a kelet-ukrajnai fegyverszüneti megállapodás egyre gyakoribb megsértését. Mint mondta, a NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megőrzését.

Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet a tegnapi ülésen azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Baltikumban katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ezekre szükség esetén válaszolni fog. Grusko arra utalt, hogy a múlt héten egy amerikai romboló hetven kilométerre közelített meg egy orosz hadikikötőt (Kalinyingrádot).

Az Európai Bizottság tegnap az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlésére tett javaslatot. Az elképzelés szerint a vízummentesség csak azokra vonatkozna, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek, és félévente legfeljebb kilencven napot terveznek tartózkodni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországaiban.

A holland parlamenti képviselők többsége – az április eleji népszavazás eredménye ellenére – tegnap elutasította az EU–ukrán társulási megállapodásból való azonnali kilépést. Az euroszkeptikus Szocialista Párt indítványát szűk többséggel szavazták le a százötven tagú parlamentben: hetvenöt képviselő voksolt a javaslat ellen és hetvenegyen támogatták azt. Az április elején a Szocialista Párt kezdeményezésére a témában tartott népszavazáson a holland lakosság hatvankét százaléka elutasította a társulási megállapodás ratifikálását.