Külföld
Stoltenberg: az orosz légicsapások aláássák a szíriai békefolyamatot
Moszkva: Nem vetünk be tiltott fegyvereket
Jens Stoltenberg szerint a közel-keleti országban megnövekedett orosz jelenlét és a légicsapások számának megugrása növeli a feszültséget, és a török légtér, vagyis a NATO légterének megsértéséhez vezet. „Ez pedig kockázatokat teremt, újabb feszültséget generál, és kihívást jelent a NATO számára” - hangsúlyozta újságírók előtt a főtitkár, aki szerint az erősebb orosz katonai jelenlét Szíriában és a Földközi-tenger keleti térségében megváltoztatja a regionális stratégiai egyensúlyt.
Moszkva: Fegyveres erők nem vetnek be tiltott fegyvereket Szíriában
Kizárt, hogy az orosz fegyveres erők tiltott fegyvereket vessenek be Szíriában, ugyanakkor Törökország Moszkva elleni információs kampánya a török lakosság felkészítését szolgálhatja egy esetleges török katonai beavatkozáshoz a közel-keleti országban - közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
A TASZSZ hírügynökség szerint a külügyi tárca figyelemmel kíséri az utóbbi időben a török sajtóorgánumokban alkalmazott, Oroszország-ellenes propagandát, amelyet az ankarai kormány bejelentései csak súlyosbítanak. A minisztérium beszámolt arról is, hogy a koholt vádak ezúttal szíriai menekültek kapcsán hangzanak el, ők ugyanis olyan területekről menekültek el, ahol túlnyomó részben türkmének élnek. Az Ankara által nyilvánosságra hozott anyagok - véli a tárca - kritikát nem tűrve állítják: az orosz légicsapásokra vezethető vissza az, hogy az emberek a török határhoz menekülnek. Ugyancsak a törökök mondják, hogy az orosz légierő polgári célpontokat támad tiltott fegyvereknek számító kazettás és gyújtóbombákkal - vallják az orosz külügyi tárcánál.
A minisztériumban hangsúlyozzák, hogy minden orosz légicsapás Szíriában kizárólag a szélsőségesek katonai célpontjaira irányul, amelyek pontos helyét a bagdadi információs központ ellenőrzi és igazolja vissza. A központ munkájához az úgynevezett hazafias szíriai ellenzék és különböző titkosszolgálati értesülések is hozzájárulnak a közel-keleti térségből. A külügyi tárca szerint "kizárt, hogy az orosz légierő bármiféle tiltott fegyvert vetne be".
"A megfigyelt oroszellenes hivatalos ankarai irányvonal alapján nem zárhatjuk ki, hogy a Törökországban kibontakozó információs kampány nem más, mint a török lakosság felkészítése arra, hogy (Ankara) saját katonai műveletet tervez indítani a szuverén szíriai állam területén" - közölte a minisztérium. Emlékeztetett arra is, hogy a tavaly november 24-én lelőtt orosz vadászbombázó esetét megelőzően is a "türkmén témát" hozta fel a török vezetés.
Törökország korábban többször is hangoztatta, hogy Oroszország a türkmén területek támadására összpontosít. Ahmet Davutoglu török kormányfő decemberben azzal vádolta meg Moszkvát, hogy ki akarja űzni a szíriai rezsimmel rossz viszonyban lévő türkmén és szunnita lakosokat, "etnikailag meg akarják tisztítani a térséget".
„A NATO erőteljesen támogatja a szíriai konfliktus politikai megoldásának megtalálását célzó erőfeszítéseket” - emlékeztetett Stoltenberg, és nyugalomra, a feszültség csökkentésére és a politikai megoldás keresésére intette a konfliktusban részt vevőket. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja csütörtökön február 25-ig felfüggesztette a szíriai polgárháború lezárása érdekében Genfben indult béketárgyalásokat az előrelépések híján, valamint a szíriai humanitárius segélyezés továbbra is fennálló nehézségei, a légicsapások és más katonai tevékenységek hirtelen megnövekedése miatt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken tanácskozást tart Szíria ügyében.
A közel-keleti ország északi Aleppó tartományában az utóbbi napokban jelentősen előrenyomultak a szíriai kormányerők és szövetségeseik az orosz légierő támogatásával, ami miatt ismét több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására.
Az eddig elsősorban Szíriában és Irakban hódító Iszlám Állam (ISIS) nevű dzsihadista csoport líbiai térnyerésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár azt mondta, hogy az észak-atlanti szervezet „szorosan nyomon követi” az észak-afrikai országban zajló történéseket.
Moszkva: külföldi erők bevetéséhez a szíriai állam hozzájárulása kell
Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke a szaúdi védelmi tárca csütörtöki bejelentésre reagált, miszerint Szaúd-Arábia kész szárazföldi egységeket küldeni Szíriába, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái ellen, ha az Egyesült Államok vezette háborús koalíció ilyen döntést hoz. A The Guardian című brit lap közlése szerint több ezer, különleges kiképzésű katonáról van szó.
A sajtó szerint az olajmonarchia Törökországgal koordinálná katonai tevékenységét.
Az orosz bizottsági elnök szerint Moszkva többször is leszögezte már, hogy külföldi fegyveres erők bevetéséhez Szíriában „a legitim hatalommal rendelkező szuverén állam” hozzájárulása szükséges. Koszacsov megjegyezte, hogy a fegyveres erők bevetése „ebben az összefüggésben” az jelentené, katonai erővel próbálják megdönteni Szíria legitim kormányát.
Hozzátette, hogy egy ilyen döntés „minden szempontból gyanús és veszélyes”, és azt taglalta, hogy ezek a fegyveres erők „hanyagul és különbségtétel nélkül” járnának el a szíriai területeken.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken a szaúdi bejelentéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a Kremlnek nincsen hozzáfűznivalója a szaúdi közleményhez, egyelőre csak figyelemmel követik a fejleményeket.