Az idén Finnországba érkezett migránsok csaknem 10 százaléka visszavonta menedékkérelmét és kinyilvánította, hogy inkább visszatér hazájába - adta hírül kedden a finn közszolgálati média, az Yle.
Nemzetközi jogász: felül kellene vizsgálni az EU két alapszerződését
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint "működési zavarok" vannak az Európai Unióban, az EU két alapító szerződését felül kellene vizsgálni a migrációs hullám és a terrorizmus jelentette kihívások miatt. Szerinte ez a felülvizsgálat szakmailag indokolt lenne, politikailag viszont más a helyzet, ugyanis a tagállamok egy része "nagyon fél" minden szerződésmódosítástól. Többször látható volt ugyanis, hogy ha ezekről a módosításokról népszavazásokat tartanak egy adott tagállamban, akkor a referendumok elbukhatnak.
A gyanú szerint embercsempész az őrizetbe vett menedékkérő
A harminchét éves férfit menedékkérők feljelentése alapján vették őrizetbe a Berlinhez közeli Strausbergben kedden.
A gyanú szerint az illető április 21-én éjjel útnak indított a török partokról Görögország felé egy fából készült csónakot nyolc szíriai menekülttel és két bűntársával. A tengeren vihar volt, a csónak motorja félúton leállt és a csónak a nagy hullámzásban felborult. Utasai 13 órán keresztül hánykolódtak a 18 Celsius fokos vízben. Öt embert sikerült kimenteni, két utast holtan találtak, hárman eltűntek.
A túlélők és az áldozatok hozzátartozói nyomozásba kezdtek. Egy ausztriai szíriai menedékkérő - aki az édesapját veszítette el - és egy svédországi szíriai menedékkérő - akinek a nővére veszett oda az Égei-tengeren - kiderítette a feltételezett embercsempész nevét és megtudták azt is, hogy Görögországban embercsempészet miatt letartóztatták, majd kaució fejében szabadlábra helyezték.
Nincsenek megelégedve Finnországgal
A statisztika szerint 2868 menedékkérő kérte önként, hogy állítsák le kérelme elbírálásának folyamatát. Közülük mintegy 1600-an novemberben és decemberben visszakoztak. Finnországba az idén több mint 32 ezer migráns érkezett, tízszer annyi, mint a korábbi esztendőkben.
Ha a távozni akaró migráns azt állítja, hogy nincs pénze a hazaútra, segítséget kérhet, és a finn állam állhatja a repülőjegy árát, amely Irakba például 700 euró - 220 ezer forint - is lehet. Ezen túlmenően a távozó migráns 50 euró - 16 ezer forintnyi - zsebpénzt is kap Finnországtól.
Finn tisztségviselők szerint a visszautat választó migránsok részben azért térnek haza, mert csalódtak Finnországban.
Több tagállam is rendkívüli segítséget kap Brüsszeltől
Svédországnak, Finnországnak és Belgiumnak is rendkívüli segítséget ítélt meg szerdán az Európai Bizottság a migrációs válság miatt felmerült többletfeladatok költségeinek fedezésére.
A brüsszeli testület közleményében tudatta: Svédország 35 millió, Finnország 8 millió, Belgium pedig 5 millió eurót kap az úgynevezett menekültügyi, migrációs és integrációs alapból. A pénzt az érintett országoknak elsősorban a menedékkérők ellátására, szállás és élelem biztosítására kell fordítaniuk. A bizottság emlékeztet: idén már több mint 220 millió euró ilyen rendkívüli támogatást ítélt meg a tagállamok számára.
A bizottság hozzáteszi, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban Svédországnak 118,5 millió, Finnországnak 23,5 millió, Belgiumnak pedig csaknem 90 millió euró áll rendelkezésére az uniós menekültügyi és migrációs alapban, a rendkívüli támogatás ezen felül értendő.
Ezzel egy időben közzétette őszi felméréseinek eredményeiről szóló jelentését az Eurobarométer. Ebből az derül ki, hogy a megkérdezettek szerint a migráció kérdése a legfontosabb kihívás, mellyel az uniónak szembe kell néznie. Portugália kivételével minden tagállamban ezt tartják a legfontosabbnak. A megkérdezettek ugyanakkor továbbra is támogatják az unión belüli szabad mozgást, ami az Európai Bizottság szerint azt jelzi, hogy a közvélemény tisztában van azzal, hogy mi a különbség a bevándorlás és az unión belüli szabad mozgás között. A novemberi párizsi terrortámadást követően viszont egyre több embert foglalkoztat a terrorizmus.
Olasz sajtó: kevés bevándorlót fogadtak be az olaszországi plébániák
Kevés olaszországi plébánia csatlakozott Ferenc pápa szeptemberi felhívásához, amellyel az egyházfő arra szólította fel a templomokat, egyházi intézményeket és hívő közösségeket, hogy legalább egy bevándorló családot fogadjanak be. A La Repubblica balközép olasz napilap felmérése szerint Róma 334 plébániája 170 bevándorlót fogadott be. A milánói egyházmegye területén levő ezer templom több mint négyszáz fekvőhelyet biztosít éjszakánként a bevándorlóknak. Bologna több mint négyszáz plébániájából csak négy fogadott be bevándorlókat, harminc helyet biztosítva számukra. Parma városában 350 plébániából tíz nyitotta meg kapuit - közölte az adatokat a jobbközép Il Giornale is. Minden esetben menekültkérelmet benyújtó személyekről van szó. A Caritas katolikus mozgalom helyi felelősei elmondták: az egyházi intézmények többsége nem képes önerőből segíteni a migránsokat. A bevándorlók után fejenként járó napi 35 euró (több mint tízezer forint) állami támogatás igényléséhez viszont ágyanként nyolc négyzetméteres teret kell biztosítani, és minden négy főre egy fürdőszobát. A Cei napilapja, a L'Avvenire válaszcikkében pontosította, hogy Milánóban a plébániákon biztosított több mint négyszáz helyen túl a helyi Caritas további nyolcszáz bevándorlót szállásolt el.
Cseh kormányfő: Németország az illegális bevándorlást ösztönző jelzést adott
Németország a menekültválságban a humanitást a biztonság érdeke fölé helyezte, és olyan jelzést bocsátott ki, amely az Európába irányuló illegális bevándorlásra ösztönzött a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - mondta a cseh kormányfő egy szerdai német lapinterjúban.
Bohuslav Sobotka a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültek támogatása nem vezethet az európai gazdaság és társadalom "veszélyeztetéséhez vagy lerombolásához", ezért Európának első lépésként magához kell ragadnia a migrációs folyamatok fölötti ellenőrzést, "beleértve ebbe a biztonsági kérdéseket".
Ha ez sikerül, akkor "érvényteleníteni lehet a populisták azon állítását is, hogy összefügg a migráció és a terrorizmus" - tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
Hangsúlyozta, hogy Csehország szolidáris uniós partnereivel, ezt mutatja, hogy rendőröket küldtek Szlovéniába, Magyarországra és Macedóniába, és a humanitárius munkában is részt vesznek Szlovéniában, Horvátországban és Szerbiában.
Csehország továbbá "elfogadja a 160 ezer menekült áttelepítéséről szóló EU-s programot, és nem indít pert ellene", vagyis csupán más felfogást képvisel a szolidaritásról, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti kormányoknál legyen az ellenőrzés és elutasítja a "központi irányítású migrációs politikát", mert az "csak a radikálisokat erősíti és árt az európai eszmének" - mondta Bohuslav Sobotka.
Kiemelte, hogy a menekültek tagállamok közötti elosztásáról szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy "a rendszer nem működik", és nem lehet működtetni a "menekültek akarata és kívánsága ellenében". Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja menekültek befogadását Törökországból, de csak akkor, ha az ankarai vezetés betartja a migrációs hullám csökkentésére vonatkozó vállalásait, és a menekültek befogadását Törökországból "el lehet számolni" a menekültek EU-n belüli, már "eldöntött, de nem működő" elosztásából fakadó kötelezettségek teljesítéseként.
A cseh kormányfő elmondta, hogy még korai lenne Angela Merkel német kancellárnak a válságban folytatott tevékenységét értékelni, de az látható, hogy Németország "jelzése" ösztönözte az illegális bevándorlást. Ez "sajnos tagadhatatlan", és a következményekkel egészen addig szembesülni kell, amíg "meg nem tesszük a szükséges intézkedéseket a külső határon, és Törökország nem hajtja végre ígéreteit".
Werner Faymann osztrák kancellár azon fenyegetéséről, hogy csökkenteni kell a segítségre nem hajlandó országok uniós támogatását, Bohuslav Sobotka azt mondta, hogy ez a fajta "érvelés" tovább növeli Európa megosztottságát, és "ha így folytatjuk, árkok keletkeznek, amelyeket később csak nagyon nehezen lehet majd betemetni".
Szlovénia folytatja a kerítésépítést Horvátországgal közös határán
A szlovén kormány újabb tíz kilométer hosszú pengés drótkerítést telepített Horvátországgal közös határán Varasdtól (Varazdin) északra, a szlovéniai Ormoznál - közölte a horvát közszolgálati televízió szerdán. Annak ellenére, hogy az országban és külföldön is többen tiltakoznak a kerítés felhúzása ellen, a szlovén kormány nem áll el a tervétől. Korábban már 140 kilométer hosszú pengés drótkerítés épült Horvátországgal közös határán.
Borut Pahor szlovén államfő a szlovén közszolgálati televíziónak adott kedd esti interjújában elmondta: az Európai Unió korlátozni akarja az Európába irányuló menekültáradatot, amely tavaszra még jobban felerősödhet, ezért Szlovénia döntése, hogy kerítést épít Horvátországgal közös határán, helyes volt.
Pahor úgy véli, hogy az EU-ban nincs egyetértés arról, miként kell viszonyulni a Közel-Keletről érkező bevándorlókhoz, és milyen közös rendelettel volna csökkenthető az áradat, ezért azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyeket egyes tagországok vezetnek be, nagy megértéssel és toleranciával viseltetnek. Az államfő ugyanakkor a migrációs válság kezelését illetően egységre szólította fel a szlovén politikai pártokat.
Szlovéniába kedden 2118 migráns érkezett vonattal a horvátországi Bródból. A legfrissebb ljubljanai adatok szerint az országban október közepe óta csaknem 350 ezer menekültet regisztráltak.
Újabb tucatnyi migráns fulladt az Égei-tengerbe
Legalább 13 migráns, közöttük hét gyerek fulladt az Égei-tengerbe szerda reggel, miután csónakjuk elsüllyedt a Görögországhoz tartozó Farmakoniszi szigeténél - közölte a görög parti őrség, hozzátéve, hogy 15 embert sikerült megmenteni. A tájékoztatás szerint a menedékkérők Törökországból indultak útnak, s egyelőre nem tudni, miért süllyedt el az őket szállító, hat méter hosszú csónak. Két személy után még kutatnak, a mentő- és keresőakcióban egy járőrhajó, egy helikopter és halászhajók is részt vesznek. A kimentettek közül ketten kihűlés miatt életveszélyes állapotban van, s őket a közeli Kósz szigetének kórházába szállították.
