Külföld
Seehofer kérlelhetetlen szigort ígér
Bajorország bekeményít, Ausztria pedig szlovák segítséggel tehermentesítené táborait, a felvidéki Bős lakosai tiltakoznak
Akciótervet fogadott el sajtóinformációk szerint a bajor tartományi kormány az óriási menekülthullám kezelésére. Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a nyugat-németországi tartományban kormányzó konzervatív CSU párt elnöke a hét végén „kérlelhetetlen szigorúságú” fellépést ígért a nyugat-balkáni országokból érkező menedékkérőkkel szemben. Ebből a térségből érkezik a migránsok mintegy negyven százaléka, pedig körükben a nullához közelít az elfogadott kérelmek aránya. A bajor tervek szerint esetükben fel kell gyorsítani az eljárást, hogy a menekültügyi rendszer erőforrásait a védelemre jogosultak ellátására tudják összpontosítani. A balkániakat két új, nagy befogadóképességű állomáson helyezik majd el. Ezeket az úgynevezett balkáni migrációs útvonal mentén, a bajor–osztrák határ térségében állítják fel, s a migránsok ügyében néhány nap, legfeljebb két hét alatt döntenek, és azonnal visszaszállítják a hazájukba mindazokat, akiknek menedékjogi kérelmét elutasítják. Már az eljárás közben is arra fogják biztatni a kérelmezőket, hogy éljenek az „önkéntes kiutazás” lehetőségével.
Seehofer szerint határozottan különbséget kell tenni a „védelemre szoruló menekültek és a maradás esélyével nem rendelkező menekültek” között. A bajor kormányfő kezdeményezte, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után sorolják át a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három államát – Albániát, Koszovót és Montenegrót – is az úgynevezett biztonságos származási országok közé, ezzel is gyorsítva a biztos elutasításhoz vezető eljárást. A német bevándorlási hivatalhoz 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet adtak be, s ez éves szinten 132,2 százalékos növekedés.
Az alsó-ausztriai Traiskirchenben hétfőn késő este néhány százan tüntettek a jobb elhelyezési körülményekért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért. A tüntetők többségében migránsok és jogvédők voltak, egy embert vettek őrizetbe hatósági személlyel szembeni erőszak miatt. A kisvárosban nagy a feszültség, éjszaka is tele vannak az utcák, a menekülttáborban már több mint négyezren laknak. Az épületek régen megteltek, csaknem félszáz ember alszik sátorban és ezerhétszáz a szabad ég alatt. Andreas Babler polgármester sérelmezte, hogy Alsó-Ausztria gyakorlatilag csak Traiskirchennek köszönhetően tudja teljesíteni a tartományi kvótát, egyetlen város viseli a terheket.
Traiskirchen tehermentesítését is célozza az a megállapodás, amelyet kedden írt alá Johanna Mikl-Leitner osztrák és Robert Kalinák szlovák belügyminiszter. Ennek alapján még júliusban ötven, augusztusban kétszáz és szeptemberben további kétszázötven migránst helyeznek át Ausztriából a magyar–szlovák határon fekvő Bősre, egy egyetemi épületbe. A csallóközi település lakói ennek nem igazán örülnek, aláírásokat gyűjtenek, népszavazást akarnak a menekülttábor újranyitásáról. Jakus Zoltán, a civil petíciós bizottság elnöke szerint okkal félnek, mivel a menekülttábor korábbi működése idején az ott lakókkal több konfliktus is akadt, és gondnak tartják az elhelyezendők magas számát is, mivel úgy vélik, hogy az ötszáz idegen komoly – negatív – befolyással lenne az ötezres település életére. Fenes Iván polgármester jogosnak tartja az aggodalmakat, és kifogásolja, hogy eddig hivatalosan a bevándorlók érkezésének időpontjáról sem értesítették, és azok számáról is csak a médiából értesült. A Magyar Közösség Pártja a szlovák kormány garanciáját várja arra, hogy szavatolni fogja a bősiek biztonságát. Berényi József pártelnök emlékeztetett, a működő szlovákiai táborok nagy része csaknem üres, és nem igazságos, hogy a menekültek elhelyezésére használt létesítmények java részét magyarok lakta területekre telepítették és telepítik.
Seehofer szerint határozottan különbséget kell tenni a „védelemre szoruló menekültek és a maradás esélyével nem rendelkező menekültek” között. A bajor kormányfő kezdeményezte, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után sorolják át a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségének másik három államát – Albániát, Koszovót és Montenegrót – is az úgynevezett biztonságos származási országok közé, ezzel is gyorsítva a biztos elutasításhoz vezető eljárást. A német bevándorlási hivatalhoz 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet adtak be, s ez éves szinten 132,2 százalékos növekedés.
Az alsó-ausztriai Traiskirchenben hétfőn késő este néhány százan tüntettek a jobb elhelyezési körülményekért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért. A tüntetők többségében migránsok és jogvédők voltak, egy embert vettek őrizetbe hatósági személlyel szembeni erőszak miatt. A kisvárosban nagy a feszültség, éjszaka is tele vannak az utcák, a menekülttáborban már több mint négyezren laknak. Az épületek régen megteltek, csaknem félszáz ember alszik sátorban és ezerhétszáz a szabad ég alatt. Andreas Babler polgármester sérelmezte, hogy Alsó-Ausztria gyakorlatilag csak Traiskirchennek köszönhetően tudja teljesíteni a tartományi kvótát, egyetlen város viseli a terheket.
Traiskirchen tehermentesítését is célozza az a megállapodás, amelyet kedden írt alá Johanna Mikl-Leitner osztrák és Robert Kalinák szlovák belügyminiszter. Ennek alapján még júliusban ötven, augusztusban kétszáz és szeptemberben további kétszázötven migránst helyeznek át Ausztriából a magyar–szlovák határon fekvő Bősre, egy egyetemi épületbe. A csallóközi település lakói ennek nem igazán örülnek, aláírásokat gyűjtenek, népszavazást akarnak a menekülttábor újranyitásáról. Jakus Zoltán, a civil petíciós bizottság elnöke szerint okkal félnek, mivel a menekülttábor korábbi működése idején az ott lakókkal több konfliktus is akadt, és gondnak tartják az elhelyezendők magas számát is, mivel úgy vélik, hogy az ötszáz idegen komoly – negatív – befolyással lenne az ötezres település életére. Fenes Iván polgármester jogosnak tartja az aggodalmakat, és kifogásolja, hogy eddig hivatalosan a bevándorlók érkezésének időpontjáról sem értesítették, és azok számáról is csak a médiából értesült. A Magyar Közösség Pártja a szlovák kormány garanciáját várja arra, hogy szavatolni fogja a bősiek biztonságát. Berényi József pártelnök emlékeztetett, a működő szlovákiai táborok nagy része csaknem üres, és nem igazságos, hogy a menekültek elhelyezésére használt létesítmények java részét magyarok lakta területekre telepítették és telepítik.