Seehofer: Véget ért a befogadás kultúrája

Muzulmán politikust választottak elnöknek a baden-württembergi tartományi gyűlésben
Muzulmán politikust választottak elnöknek szerdán a németországi Baden-Württemberg tartomány törvényhozásában (Landtag). Muhterem Aras az első muzulmán, az első olyan politikus, aki bevándorló családból származik, az első nő és a Zöldek első tagja, aki elnyerte a Landtag-elnöki tisztséget. "Ma történelmet írtunk" - mondta megválasztása után. A 143 tagú Landtagban 96 képviselő szavazott az 50 éves pénzügyi szakemberre, aki a márciusi Landtag-választáson egy stuttgarti körzetben szerzett mandátumot, begyűjtve a szavazatok 42,4 százalékát, ami rekord a Zöldek egyéni körzetben mandátumot szerzett képviselői között. Muhterem Arasnak még az iszlámhoz kritikusan viszonyuló Alternatíva Németországnak (AfD) frakcióvezetője, Jörg Meuthen is gratulált. "Mindig azt mondtuk, hogy Németországhoz nagyon is hozzátartozik az a több millió muzulmán vallású ember, akik békében, beilleszkedve élnek nálunk. Egy közülük most Landtag-elnök, na és?" - nyilatkozott a Landtagban újonc párt frakcióvezetője az SWR regionális közszolgálati médiatársaság tudósítása szerint.

Berlin és München megállapodása arról szól, hogy a határellenőrzést végző szövetségi rendőrség az EU kedvező döntése esetén folytatja munkáját a bajor-osztrák határszakaszon, ahol a menekülthullám eléri Németországot, és azonnal megerősíti egységeit, ha ismét tömegesen érkeznének menedékkérők a határhoz. Ezzel párhuzamosan a bajor rendőrség úgynevezett mélységi ellenőrzést végez a határ térségében. Az ellenőrzés megszüntetésének feltétele az uniós külső határ hatékony biztosítása.

Németország kezdeményezésére a napokban több uniós tagország felkérte az Európai Bizottságot, hogy javasolja az ideiglenes határellenőrzés május 12-én lejáró határidejének hat hónapos meghosszabbítását a tagállamok kormányait összefogó tanácsnak, amely várhatóan csütörtökön hoz döntést.

Németországban egyes CDU-s politikusok is irányváltást sürgetnek Angela Merkeltől

Németországban a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) után a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) több befolyásos konzervatív politikusa is irányváltást sürget Angela Merkel pártelnök-kancellártól.

A CDU konzervatív szárnyához tartozó Berlini kör nevű informális szerveződés szerdán Berlinben bemutatott kiáltványa szerint a márciusi tartományi választásokon elszenvedett kudarc oka a párt "balra sodródása".

A párt "úgynevezett modernizációja" miatt a CDU-tól jobbra "tartós hely keletkezett egy új pártnak" - írták a Berlini kör tagjai, utalva az Alternatíva Németországnak (AfD) megerősödésére. Hozzátették, hogy el kell végezni a márciusi választási eredmények "kíméletlen, őszinte és önkritikus" elemzését, és úgy vélték, irányváltás nélkül tovább folytatódik a választók lemorzsolódása.

A kiáltvány bemutatóján hangsúlyozták, hogy nem akarnak jobboldali fordulatot és másik pártelnököt, hanem a balra sodródást akarják megállítani. Úgy vélték, vitát kell folytatni a párt bázisával, mielőtt döntenek a politikai vonalvezetés kiigazításáról.

A dokumentumban kifejtették, hogy a márciusi kudarc egy évek óta tartó folyamat, a "CDU márka magvát", lényegét jelentő keresztényszociális, liberális és konzervatív irányzat elhanyagolásának eredménye.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt című konzervatív lapok tudósításai szerint a tájékoztatón a Berlini kör tagjai kiemelték, hogy leginkább a pártvezetés által képviselt menekültpolitika aggasztja őket. 

Úgy vélték, ez a politika nincs tekintettel a CDU-s szavazók "igényeire és aggodalmaira". Szerintük sok polgárt tölt el aggodalom az "identitásvesztés" és a káros hatású idegen kultúrák túlsúlyba kerülésének veszélye miatt. Ezért is "teljesen érthetetlen", hogy miért tartják felelősnek a március 13-án elszenvedett vereségekért éppen azokat, akik bírálják a menekültpolitikát, hiszen "nem az hibázik, aki rámutat a hibákra, hanem aki elköveti a hibákat" - idézett a FAZ a kiáltványból.

"Nem vagyunk muzulmán ország és nem is leszünk azzá" - hangoztatják a Berlini kör tagjai, akik szerint egy új, valóban CDU-s  menekültpolitika elemei között szerepelnie kell egy világos, a világ minden részén hallható jelzésnek arról, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan, középpontjába pedig azt az elvet kell állítani, hogy alaposan meg kell válogatni, kit engednek be az országba és gondoskodni kell arról, hogy a németek ne érezzék magukat idegennek hazájukban.

A kiáltvány egy sor további követelést is tartalmaz, egyebek között azt, hogy meg kell vonni a német állampolgárságot a Közel-Keletről visszatérő dzsihadistáktól, vissza kell verni a baloldal adóemelési törekvéseit és "tematizálni" kell az Európai Központi Bank (EKB) "vakmerő" politikáját, amely a történelmi mélységbe leszállított kamatok miatt hátrányos a német megtakarítóknak.    

A kiáltványt mások mellett Wolfgang Bosbach, az egyik legnépszerűbb német politikus és Erika Steinbach, a szövetségi parlament (Bundestag) CDU/CSU-frakciójának emberi jogi és humanitárius segítségnyújtási ügyekben illetékes szóvivője, az Elüldözöttek Szövetségének (BdV) volt elnöke írta alá.

A CDU március 13-án a baden-württembergi tartományi választáson a szavazatok 27 százalékával a második helyen végzett - míg 2011-ben 39 százalékos eredményt ért el -, de ellenzékből kormányra került a Zöldek kisebbik koalíciós partnereként. Rajna-vidék-Pfalzban a szavazatok 31,8 százalékával ugyancsak a második helyre került, visszaesett a 2011-ben szerzett 35,2 százalékhoz képest és ellenzékben maradt. Szász-Anhaltban a 2011-es 32,5 százalék után a szavazatok 29,8 százalékát szerezte meg, de így is megnyerte a választást és kormányon maradt.