A bevándorlók európai uniós tagországok közötti elosztásának mechanizmusa nem fogja megoldani a migrációs krízist - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár Salzburgban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozójára érkezve csütörtökön.
Kurz aláhúzta, hogy mivel a válság megoldásának megközelítése ez idáig is különböző volt a tagállamok között, várhatóan az is marad. A migráció kérdése ezért egyelőre az uniós kormányfők tárgyalásainak napirendjén marad - fűzte hozzá.
Tusk: Októberben derül ki, hogy lesz-e rendkívül Brexit-ügyi EU-csúcs
A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Tusk közölte: a bennmaradó huszonhét tagállam vezetőinek ülésén teljes egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet "nem fog működni".
Hozzátette, kissé derűlátóbb a kiválási megállapodás megkötésének esélyeit illetően, mint korábban.
Tusk hangsúlyozta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze lehet hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a megállapodás "véglegesítése és formába öntése" érdekében.
Mint mondta, az ír-északír határellenőrzés kérdése továbbra is elsődleges fontosságú, melyben az EU-nak "nem csak jó szándékra, hanem kemény, világos és precíz biztosítékokra (...), szilárd, működőképes, jogilag kötelező érvényű megoldásra van szüksége". Amennyiben nincsen előrelépés ezen a téren, akkor nem lehet rendkívüli EU-csúcsot sem összehívni - tette világossá.
Beszélt emellett a találkozó másik fő napirendi pontjáról, a bevándorlásról is, és kiemelte, hogy a szerdai vita azt mutatja, hogy nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami az "Európába irányuló illegális migráció megállítása".
A tanács elnöke rámutatott, arra kell fókuszálni, ami bizonyítottan működik, a külső határellenőrzés erősítésére és a harmadik országokkal való együttműködésre. Utóbbit azonban nem csak a migráció és az embercsempészet elleni küzdelem területén kell érteni, hanem gazdaságilag is. Ennek részeként folytatni kell az Egyiptommal való párbeszédet, és hasonlót kezdeni más afrikai államokkal is - mondta. Hozzáfűzte, megállapodtak, hogy februárban EU-Arab Liga csúcstalálkozót rendeznek.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy alapvetően egyetértés van a tagországok között az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak még nézetkülönbségek.
Elmondta, hogy a korábbiaknál jóval derűlátóbb most a Frontexről szóló bizottsági javaslat ügyében, úgy véli, hogy idén, a soros osztrák EU-elnökség alatt tető alá lehet hozni a megállapodást.
Érintette a Brexit témáját is, leszögezve, abból indul ki, hogy egyezségre tudnak jutni az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, de arra az eshetőségre is fel vannak készülve Brüsszelben, hogy ez nem sikerül.
Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy vélekedett, hogy mélyíteni kell az együttműködést az észak-afrikai országokkal, valamint továbbra is a határvédelemre kell koncentrálni. Ennek kapcsán jelezte: ő maga teljes mértékben támogatja a Frontex megerősítését célzó javaslatot, néhány tagország azonban még tárgyalni akar bizonyos szuverenitási kérdésekről.
"Évek óta mondom, hogy a menekültek szétosztása nem az egyetlen módja a migrációs helyzet megoldásának" - fogalmazott, hozzátéve, hogy véleménye szerint a vita ezen a téren nem fog megszűnni a közeljövőben..
A kancellár előremutatónak nevezte, hogy az Európai Unió a külső határok védelmének megerősítése mellett döntött. Hozzátette, ehhez mélyreható tárgyalásokat kell folytatni Egyiptommal és más észak-afrikai országokkal is, különös tekintettel az illegális migráció megállítására és a kivándorlók visszafogadására.
Kurz - aki a találkozó házigazdája is - elmondta, a tagállami vezetők Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felvetése alapján arról is tárgyalnak majd, hogy azoknak az uniós országoknak, amelyek nem kívánnak továbbra sem bevándorlókat átvenni más tagállamoktól, pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük.
Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban a kancellár megjegyezte, a feltételekről nagyon eltérnek a brit és az uniós álláspontok. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a frissen egyeztetett, november közepére összehívott rendkívüli EU-csúcson kompromisszum születhet, amely lehetővé teszi a Brexit-megállapodás elfogadását.
Emmanuel Macron francia elnök - szintén a találkozóra érkezésekor nyilatkozva - aláhúzta, hogy az uniónak határozott elképzelései vannak az egységes piac integritását illetően és a brit-ír határral kapcsolatosan. Ezekről pontos és elfogadható javaslatra van szükség a brit féltől a megállapodás elfogadásához - tette hozzá.
Leo Varadkar ír miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta, országa el kívánja kerülni, hogy úgy az októberi, mint a novemberre tervezett uniós csúcs alkalmával elmaradjon a megállapodás elfogadása. Elmondta, minden rendelkezésre áll a munkához, de meg kell kétszerezni az erőket ahhoz, hogy megállapodás születhessen az év vége előtt. Szükség van a kilépést követő átmeneti időszakra, megnyugtatóan rendezni kell a határkérdést, és közös politikai nyilatkozatra van szükség, amely felvázolja, hogy "az új kapcsolat hogyan fog kinézni".
Charles Michel belga miniszterelnök szintén a Brexitről nyilatkozva kijelentette, "a javaslatok nem elégségesek". Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a megállapodás megszülessen - tette hozzá.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök elmondta, továbbra is kulcsfontosságú kérdések vannak nyitva Nagy-Britannia kilépésével kapcsolatosan, "de teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk megállapodni Londonnal". Ehhez kompromisszumra van szükség mindkét oldal részéről, nem lehet engedékeny csak az egyik oldal - tette hozzá.
May új brit javaslatot ígért Észak-Írország ügyében
Theresa May brit miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy rövidesen új javaslattal áll elő az ír határ ügyében.
A találkozón a többi uniós tagállam arra kérte a brit kormányt, hogy "dolgozza át" a korábbi javaslatát az Észak-Írország és Írország közötti határ Brexit utáni helyzetét illetően.
May a sajtótájékoztatóján leszögezte: biztosítani kell, hogy semmi olyan ne történjék, ami elvágja Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részéről.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök nem támogatta a Frontex mandátumának tervezett kiterjesztését, országa - mint fogalmazott - előnyösebbnek tartaná, ha a szükséges beruházásokkal inkább Afrikát segítenék.
Conte szerint a javaslattal van egy politikai probléma is. Egy ilyen jellegű uniós szolgálat működése problémát jelent a nemzeti szuverenitás szempontjából - vélekedett. Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson ismét előterjesztette a menekültek tagországok közötti elosztásának tervét. Kijelentette, nem a helyes megoldás az, ha azok az országok, amelyek nem vesznek át menekülteket másoktól, anyagilag járulnának hozzá a többi tagállam migrációhoz kötődő kiadásaihoz.
"Ez nem az a szolidaritás, amit akarunk. Egy közös elkötelezettségre gondolok a menekültek elosztása mellett. Minél tovább várunk, annál nagyobb nehézségekkel kell szembenézni mindannyiunknak - fogalmazott az olasz miniszterelnök.
A fő feladat annak megoldása, hogy Nagy-Britannia kilépése után is biztosítsák az áruk szabad mozgását Észak-Írország és az uniós tag Írország között. Kijelentette azt is, hogy az unió részéről nem volt olyan ellenjavaslat az ő felvetésére, amely elfogadható volna Nagy-Britannia számára. Az Egyesült Királyság nem osztható fel két vámterületre - tette hozzá.
"Jelenleg nincs olyan ellenjavaslat az asztalon az Európai Unió részéről... amely tiszteletben tartja az Egyesült Királyság integritását, és amely tiszteletben tartja a (kilépésről szóló) népszavazás eredményét" - mondta.
Jelenleg Nagy-Britannia tette az egyetlen komoly és hitelt érdemlő javaslatot - tette hozzá. May közölte: London felkészül arra is, hogy Nagy-Britanniának a kilépésről szóló megállapodás nélkül kell elhagynia az uniót, ha nincs számára elfogadható javaslat."
"Az idő rövid. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az uniót, de erre is felkészülünk" - mondta Leo Varadkar ír miniszterelnök a tanácskozást követően. Írország mindent elkövet annak érdekében, hogy megszüntessen minden akadályt a kereskedelem, valamint az áruk és az emberek szabad mozgása előtt - tette hozzá.
Macron: Az EU nem fogad el számára hátrányos megállapodást Nagy-Britanniával
London javaslatai jelenlegi formájában elfogadhatatlanok, az Európai Unió soha nem fog fog olyan megállapodást elfogadni Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, amely ránézve hátrányos, különösen a gazdasági kérdések tekintetében - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Salzburgban csütörtökön.
Macron az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy London új javaslatokkal áll elő az októberi uniós csúcstalálkozón annak érdekében, hogy valódi eredményeket lehessen elérni a megállapodás még továbbra is nyitott kérdéseit illetően.
A brit miniszterelnök részéről bátor lépés volt a javaslatok ismertetése, ugyanakkor az unióban maradó 27-ek egységesen egyetértenek abban, hogy az egységes piac nem szenvedhet csorbát - tette hoztá.
Merkel: az EU nem köt kompromisszumot az egységes piac szabályainak kérdésében
A tagországok vezetői egyetértenek abban, hogy az Európai Unió nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem - közölte Angela Merkel német kancellár Salzburgban.
Az EU nem köt kompromisszumot az egységes piac szabályainak kérdésében - jelentette ki.
Merkel sajtótájékoztatóján aláhúzta, noha e tekintetben nincs kompromisszum, "nagyon kreatív módon el lehet érni", hogy az EU szoros és gyakorlati kereskedelmi kapcsolatokat építsen a jövőben ki Nagy-Britanniával.
Az októberi EU-csúcson jelentős előrelépéseket kell elérni annak érdekében, hogy a novemberre tervezett különleges találkozó alkalmával sor kerülhessen a kilépési megállapodás aláírása - tette hozzá.
"Noha jelentősen előreléptünk a kilépési megállapodást illetően, még mindig sok munkánk van a jövőbeni kapcsolatok és néhány kulcsfontosságú részlet tisztázása terén" - fogalmazott.
A migráció kérdésével kapcsolatban a német kancellár hangsúlyozta, a Törökországgal kötött szerződéshez hasonló egyezmény létrehozására van szükség az észak-afrikai országokkal is. Mint elmondta, a tagországi vezetők megegyeztek abban, hogy fokozzák a párbeszédet Egyiptom mellett Marokkóval, Líbiával és Tunéziával is. Véleménye szerint a szoros partnerség érdekében javítani kell az együttműködést a gazdaság fejlesztése és a magánberuházások terén. Továbbá ki kell terjeszteni az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex), és az annak keretében működő Európai Határ- és Partvédelmi Őrség mandátumát az észak-afrikai térségre is.
Merkel véleménye szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez.
Kijelentette, noha a 2015-ös adatokhoz képest csökkent a migrációs áramlás Európába , a menekültek igazságosabb elosztására azonban továbbra is szükség van.
