Kicsúszott a berlini kormány kezéből az irányítás 2015-ben, amikor több százezer migráns érkezett ellenőrizetlenül Németországba - ismerte el a nyitott ajtók politikáját bíráló Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter (CDU) a Welt am Sonntag című német hétvégi lapnak.
A kereszténydemokrata Schäuble szerint azonban meg kell hagyni, hogy a kormány igyekszik helyrehozni a korábbi hibáit.
"Mi, politikusok is emberek vagyunk, mi is hibázunk" - mondta a német pénzügyi tárca vezetője. "De az a legkevesebb, hogy tanulunk a hibáinkból."
Schäuble úgy gondolja, hogy Németország a többi európai uniós országhoz képest magas szociális juttatásai miatt vonzó a migránsok és menedékkérők számára. A politikus szerint az anyagi alapú országválasztást azzal lehetne kiküszöbölni, ha sikerülne megegyezni "a többi uniós országgal a szociális juttatások közös, egységes színvonaláról. Németországban ez eddig tabu volt" - tette hozzá.
2015-ben körülbelül 900 ezer menedékkérő érkezett Németországba biztonságosnak minősíthető harmadik államon - például Ausztrián - keresztül anélkül, hogy visszatoloncolták vagy a határon alaposan ellenőrizték volna őket. Az áradatot csak a balkáni útvonal lezárásának, illetve a Törökország és az Európai Unió közötti menekültügyi egyezménynek köszönhetően sikerült megfékezni. Azóta Angela Merkel német kancellár többször is hangsúlyozta, hogy a 2015-ös események nem ismétlődhetnek meg.
Egy januári közvélemény-kutatás szerint a pártok menekültpolitikája kiemelt hangsúllyal bír majd a szavazók számára a szeptemberi parlamenti választásokon.
A Welt am Sonntag interjújában Schäuble bírálta Donald Trump amerikai elnök vezetési stílusát. Trump sokakból váltott ki felháborodást a bevándorlást érintő elnöki rendeleteivel vagy a kereskedelmi egyezmények egyoldalú felmondásával.
"Amerikában megfigyelhetjük, milyen az, ha valaki azt hiszi, hogy mindent pillanatok alatt el lehet intézni. Ez nem csak jót fog hozni" - figyelmeztetett.
Az Európai Parlament volt elnökét pártjának választmánya vasárnap egyhangú döntéssel tette meg kancellárjelöltnek és javasolta pártelnöknek. A párt élére márciusban, rendkívüli kongresszuson választják meg.
A több mint 150 éve működő párt országos választói támogatottsága történelmi mélységben, 20-23 százalék körül van, Martin Schulz szerint azonban győztesként kerül majd ki a szeptember 24-i Bundestag-választásból. "Azzal a szándékkal indulok el, hogy Németország kancellárja legyek" - mondta.
Az SPD "izgalmassá" teszi a választási kampányt, és a kancellárjelöltjének szavai szerint állandóan torzsalkodó jobbközép pártszövetséggel, a közös kormányfőjelölttel még nem is rendelkező CDU/CSU-val szemben egységesen, összetartóan lép fel. Politikáját azokra az eredményekre alapozza, amelyet a CDU/CSU koalíciós társaként, a jelenlegi kormánykoalíció egyetlen megbízhatóan dolgozó tagjaként elért.
A középpontba a szabálykövető, keményen dolgozó embereket helyezi, és legfőbb törekvése a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség erősítése. Nem igazság, hogy még millió eurós nagyságrendű bónuszt is kap egy nagyvállalat vezetője, ha válságba taszítja a vállalkozást, miközben egy bolti eladót a legkisebb hibáért elbocsátanak, és nem igazság, hogy multinacionális óriásvállalatok kevesebbet adóznak Németországban, mint a sarki pékség, a gazdagok pedig adóparadicsomokba menekítik a vagyonukat - húzta alá Martin Schulz, harcot hirdetve az adókerülés ellen és az "adózási igazságosság" megteremtéséért
Kiemelte, hogy "humánus" menekültpolitikára van szükség, amely a menekülés okainak felszámolására törekszik. Ezért a német és az európai külpolitika feladata a szíriai békefolyamat előmozdítása, valamint a küzdelem a szegénység és az instabilitás ellen Afrikában.
Ugyanakkor "Európának is teljesítenie kell", a szolidaritás és a tehermegosztás elvét a külső határok védelmében és a menekültek "méltányos" elosztásában is érvényesíteni kell, mert ez az uniós tagországok együttműködésének alapja - tette hozzá, aláhúzva, hogy meg kell alkotni egy "európai bevándorlási törvényt".
Ezzel kapcsolatban az európai szolidaritás megbontása leghangosabb képviselőjének nevezte Orbán Viktor magyar kormányfőt. Kijelentette: a német érdekek "nyílt megsértése", hogy a bajor CSU "udvarol és tapsol" Orbán Viktornak, aki "minden szolidaritást elutasít Németországgal a menekültpolitikában".
Hozzátette, hogy Németország szolidáris a segítségre szoruló uniós társállamokkal, de ha "egyes tagországok" úgy értelmezik a szolidaritást, hogy az agrártámogatásokra és a strukturális alapokból származó pénzekre azt kell mondani, hogy "igen, kérem", a menekültekkel való szolidaritásra pedig azt, hogy "nem, köszönöm", akkor "a következő német kormánynak össze kell kötni a menekültpolitika ügyét a következő uniós költségvetés tervezésével".
Kiemelte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet győzelmét jelentené, ha elterjedne a bizalmatlanság a menedékkérőkkel, menekültekkel szemben. A háborús menekülteknek joguk van a védelemhez, de aki vét a törvények ellen, a német jogállam teljes szigorával kerül szembe. Az SPD a "zéró tolerancia" politikáját követi a bűnözőkkel és a terroristákkal szemben - húzta alá a kancellárjelölt.
A tavaszi franciaországi és hollandiai változásokkal kapcsolatban elmondta, Németország megtapasztalta, hova vezet a nacionalizmus, ezért az SPD megvédi a demokráciát és "védőbástyát" alkot az ismét "dühöngő nacionalizmussal" szemben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt szerinte nem alternatíva, hanem "szégyen" Németországnak". Mint mondta, egészen más országot akar, aki a szabad sajtót támadja és hazug sajtónak nevezi.
Kiemelte, hogy az SPD tiszta, a kölcsönös tiszteleten alapuló, méltatlan támadásoktól mentes választási kampányt akar, és felszólítja a többi pártot, hogy fogadjanak el egy megállapodást a méltányos, fair kampány szabályairól, köztük arról, hogy tilos az álhírek terjesztése és a véleményformálás manipulációja a közösségi médiában algoritmusok által vezérelt, automatizált eljárások révén.
Martin Schulz a többi között a német-amerikai kapcsolatokról is beszélt. Kiemelte, hogy a transzatlanti kapcsolatoknak továbbra is központi jelentősége van Németország és az EU életében, de nyíltan ki kell mondani, hogy "elviselhetetlen tabutörést" követ el egy amerikai elnök, ha "hangosan gondolkodik emberek megkínzásáról", vagy fogyatékkal élő embereket sérteget.
Hozzátette: Donald Trump amerikai elnök tudomására kell hozni, hogy rá is vonatkozik a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletének kötelessége.
Életútjával kapcsolatban hangoztatta, hogy nem tartja "foltnak" vidéki származását és alacsony iskolai végzettségét, az ezzel kapcsolatos bírálat pedig "arrogáns és elitista". Kiemelte, hogy élettörténete éppen azt mutatja, hogy pontosan érti és átérzi a németek többségét feszítő gondokat, ami alapvető elvárás egy kancellárral szemben.
