Külföld
Robbantani készült a szír bevándorló
Ártalmatlanították a chemnitzi bombakészítőt – Tizenháromszor akadályozhatták volna meg a párizsi terrortámadást a belgák
Három honfitársa ismerte fel és fogta el hétfőn Lipcsében azt a szír menekültet, akit robbantásos merénylet előkészítésének gyanúja miatt szombat óta kerestek Németországban. Jörg Michaelis, a szászországi bűnügyi rendőrség (LKA) vezetője elmondta, hogy vasárnap késő este egy lipcsei rendőrőrsön jelentkezett egy szír állampolgár, és közölte, hogy a körözési fotó alapján lakótársaival felismerték, elfogták és megkötözték a gyanúsítottat. Röviddel éjfél után őrizetbe vették a gyanúsítottat a három szír férfi lakásán. Nem erősítette meg azt sajtóértesülést, miszerint Dzsaber al-Bakr a lipcsei főpályaudvaron az őt végül elfogó szíriaiakat megkérte arra, hogy adjanak neki szállást egy éjszakára. A nyomozás vezetőinek drezdai tájékoztatóján elhangzott: a nyomozás eddigi adatai alapján Dzsaber al-Bakr kapcsolatban állhatott az Iszlám Állammal, és valószínűleg robbanómellényt akart készíteni. A 22 éves gyanúsított tavaly februárban menedékkérőként érkezett Németországba, júniusban menekültstátust kapott. Az idén szeptemberben vonta magára a hatóságok figyelmét a többi között azzal, hogy pokolgép készítéséhez szükséges információkat keresett az interneten. Szombat kora hajnalban próbálták meg őrizetbe venni egy chemnitzi lakótelepen. Mire a terrorelhárítók meg tudták állapítani, hogy melyik lakásban van, a férfi távozott az épületből, és nem tudták feltartóztatni. A lakásban pokolgép készítéséhez szükséges anyagokat foglaltak le. Az ügy nyomán a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) újra követelte, hogy valamennyi Németországban tartózkodó menedékkérőt és menekültet vonjanak biztonsági ellenőrzés alá.
Eközben a De Tijd flamand napilap kiszivárgott jelentés alapján arról írt, hogy a belga hatóságok legalább tizenhárom alkalommal leleplezhették volna le a tavaly novemberi párizsi merényletek későbbi elkövetőit, a sorozatos hibák miatt azonban nem sikerült megakadályozni a támadásokat. A nyomozás során elkövetett hibák részben a személyzethiány számlájára írhatók, legalább hat esetben ez volt a fő oka annak, hogy nem sikerült eligazodni a nyomokon. A rendőrség már 2015 februárjában a birtokában volt olyan hangfelvételeknek, amelyeken a merényletek szervezésében részt vevő, majd hónapokig bujkáló Salah Abdeslam terrorgyanús személyekkel beszélt telefonon. A belga rendőrség tavaly márciusban figyelmen kívül hagyta a spanyol hatóságok által átadott Brahim Abdeslamra vonatkozó információkat. Emellett a személyzethiány miatt nem tudtak előrelépni hat hónapon keresztül a későbbi merénylők közé tartozó Bilal Hadfi ügyében sem.
Milliókat ígért Angela Merkel Afrikában
Pénzügyi támogatást ígért Nigernek Angela Merkel az embercsempészet és illegális migráció megfékezésére, valamint a fegyveres szélsőségesek elleni harc segítésére a nyugat-afrikai ország fővárosában, Niameyben tett hétfői látogatásán. A német kancellárt Mahamadou Issoufou nigeri elnök fogadta Niameyben, a politikusnak a migrációs válság kezelésére összpontosító afrikai körútja második állomásán. A nigeri elnökkel folytatott megbeszélése után Angela Merkel közölte: Berlin 77 millió euróval (23 milliárd forinttal) segíti Mahamadou Issoufou kormányát az embercsempészet elleni harcban, és az közép-nigeri Agadez térségben zajló illegális migráció elleni fellépésben. A német kancellár vasárnap még Maliban azt hangoztatta: a katonai támogatás mellett fejlesztési segélyeket is szükséges nyújtani a Nigerrel szomszédos nyugat-afrikai országnak. (KRL)
Röviden
„Európa a farkasokat beengedte, a bárányok pedig kint maradtak”
- Támogatja az osztrákok többsége, hogy a menedékkérők közmunkát végezzenek, azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy mindezért kapjanak-e a szociális juttatáson túl kiegészítő összeget is – derül ki a Kurier című lap által hétfőn bemutatott felmérésből. A válaszadók kilencven százaléka támogatja a menedékkérők közmunkavégzését, jellemzően az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek szavazói.
- Szerencsétlen elképzelés volt az EU kötelező kvótajavaslata, amelyet politikai szempontból halottnak lehet tekinteni – jelentette ki Andrej Kiska szlovák elnök hétfőn Bukarestben, miután Klaus Iohannis román államfővel találkozott.
- Felelősséget kell vállalnia minden európai uniós tagállamnak az EU külső határainak védelmében – közölte Vlaho Orepic horvát ügyvezető belügyminiszter hétfőn Splitben.
- Hat új befogadóállomást létesít Szlovénia, kettőt az osztrák, négyet pedig a horvát határ közelében, egy esetleges újabb migrációs hullám, valamint az illegális határátlépések megelőzése és kezelése érdekében.
- „Svédország háborúban áll. Lángolnak a városnegyedek, támadják a biztonsági személyzetet, és iszlamisták terrorizálnak. A polgárháború közepén vagyunk, és háborúban állunk az iszlámmal” – nyilatkozta a svéd Nya Tidernek Ian Wachtmeister, az ellenzéki, bevándorlásellenes Svéd Demokraták tanácsadója, egykori parlamenti képviselője. Szerinte a vezető svéd média és a politikusok hazudnak.
- Keményen bírálta az európai menekültpolitikát Hatune Dogan szíriai ortodox apáca, akit az osztrák Krone a „modern Teréz anyaként” emleget, mivel számos muszlim országban segít a keresztény és jazidi rászorulókon. Úgy fogalmazott, hogy „Európa a farkasokat beengedte, a bárányok pedig kint maradtak. Nem hiszem, hogy bárki, aki a Korán szerint él, normális lehet számunkra”.
- Meghosszabbították fél évvel, 2017. június 30-ig a migráció miatti válsághelyzetet Macedónia déli határán hétfőn. A macedón belügyminisztérium adatai szerint tavaly több mint hétszázezer migráns haladt át az országon.