Külföld
Rijádot már az ISIS is fenyegeti
Erdogan: Szaúd-Arábia belügyének tekintem a kivégzéseket
Jordánia bekérette iráni nagykövetét
Jordánia bekérette Irán ammáni nagykövetét szerdán, hogy elítélje a Szaúd-Arábia teheráni nagykövetsége elleni támadásokat és Irán”"arab országok ügyeibe történő beavatkozását” - közölte a Petra jordániai állami hírügynökség.Bahrein területén készült robbantani a felszámolt sejt
Terrorista sejtet számoltak fel Bahreinben, a szunnita királyság hatóságai szerint a terroristák az iráni Forradalmi Gárdával és a Hezbollah libanoni síita milíciával álltak kapcsolatban. A terrorista csoport, amelynek élén az Ali és Mohamed Fahravi ikertestvérpár állt, pokolgépes támadásokat készült elkövetni a szunnita királyság területén - közölte a bahreini belügyminisztérium, amely hozzáfűzte, hogy a szélsőségesek hat tagját vették őrizetbe, azonban az egyik vezetőjük Iránban rejtőzik.
Az Iszlám Állam Rijádot fenyegeti
Az IS, amely korábban már számos szaúd-arábiai támadás elkövetéséért vállalta a felelősséget és fokozta harci műveleteit a szomszédos Jemenben, a fővárostól mintegy negyven kilométerre délre fekvő az al-Hajer és az ország középső részén lévő Tarfíja börtönök megtámadását helyezte kilátásba. Ezekben a börtönökben az al-Kaida és IÁ számos tagját tartják fogva.
Az internetre kedden feltett üzenet szerint az IÁ mindig törekedett emberei kiszabadítására, a fogolykérdés megoldása azonban csak a zsarnokok uralmának megdöntésével és börtöneik lerombolásával lehetséges.
Tavaly júliusban az IS egyik tagja autóba rejtett pokolgéppel hajtott végre öngyilkos merényletet Hajer börtönénél.
Az Iszlám Állam és az al-Kaida bár ideológiai síkon vetélytársak, egységesek abban, hogy gyűlölik Szaúd-Arábiát, amely terrorista szervezetnek minősítette őket és bebörtönözte több ezer hívüket.
A múlt szombaton kivégzett emberek között négy síita muzulmán volt, közte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpap, akit szintén terrorizmus miatt ítéltek halálra. Elemzők szerint ugyanakkor a kivégzések leginkább a szunnita dzsihadista fegyvereseknek szóló üzenet volt.
Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget számos, tavaly novembere óta elkövetett szaúdi robbantásért, amelyekben több mint ötvenen meghaltak, többségükben síiták, de az áldozatok között volt a szaúdi biztonsági erők több mint tizenöt tagja is.
Teherán: Rijád hagyjon fel az Iránnal szembeni feszültségkeltéssel
Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szerdán felszólította Szaúd-Arábiát, hogy vessen véget az Iránnal szemben régóta folytatott hangulatkeltésének.
"Az utóbbi két és fél évben Szaúd-Arábia az iráni diplomáciai erőfeszítések kerékkötője volt", de most már "fel kellene hagynia a feszültségkeltéssel" - sürgette a vahhábita királyságot Zarif a Teheránban tartózkodó Ibráhim al-Dzsaafari iraki külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Zarif hangsúlyozta, hogy Rijád az izraeli "cionista rezsimmel" együtt ellenezte a megegyezést az atomvitában, amelyre júliusban került sor az iszlám köztársaság és a nagyhatalmak között. "A feszültségkeltés nem a hatalom, hanem a gyengeség jele" - mutatott rá az iráni diplomácia vezetője.
Irán mindig is "a békés együttélésre és a megegyezésre törekedett szomszédaival", és "sohasem szította a feszültséget" - hangoztatta.
Kollégája, Dzsaafari a sajtókonferencián kijelentette, hogy Irak kész közvetíteni a Teherán és Rijád között kialakult diplomáciai vitában.
Haszan Róháni iráni államfő szerdán közleményben tudatta, hogy levelet küldött a legfelsőbb bíróság elnökének, Szádek Laridzsáni ajatolláhnak, amiben a szaúdi nagykövetség elleni támadás elkövetőinek és felbújtóinak mihamarabbi felelősségre vonását kérte. Az elnöki kommüniké szerint Róháni a levélban azt hangsúlyozta, hogy az ilyen "hallatlan bűncselekményekkel" megsértik az iráni hatalmat, ártanak az Iráni Iszlám Köztársaságot vezetők megítélésének, és ártanak az ország biztonságának.
Omán elítéli Rijád lépését, de nem intézkedik
Eközben újabb Perzsa-öböl menti monarchia foglalt állást a kérdésben: Omán szerdán kijelentette, hogy bár "elítéli a szaúdi diplomáciai képviseletek elleni támadásokat", Szaúd-Arábiától, Kuvaittól, Bahreintől és az Egyesült Arab Emírségektől eltérően nem léptet életbe megtorló intézkedéseket az iszlám köztársasággal szemben.
Az ománi vezetés szinte az egyetlen a térségben, amely szoros kapcsolatokat ápol Iránnal.
Rijád és Teherán között azt követően robbant ki diplomácia konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató, az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetsége megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.
A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért. A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról - Teherán és a nagyhatalmak, valamint Németország között - létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.
Erdogan: Egy ember halála miatt szítanak felháborodást, akik hallgatnak a háborúról
Szaúd-Arábia belügyének nevezte a török elnök szerdán a sivatagi királyságban január elején végrehajtott, diplomáciai konfliktust szító kivégzéseket. Recep Tayyip Erdogan helyi tisztségviselők előtt tartott ankarai beszédében foglalt állást a január elején végrehajtott kivégzések ügyében. Úgy fogalmazott: azok, akik hallgattak a szíriai polgárháború halálos áldozatai kapcsán, most felháborodást szítanak egy ember Szaúd-Arábiában történt kivégzése miatt.