Külföld
Retteghet Európa a törökök haragjától
Brüsszel tehetetlen Ankara fenyegetéseivel szemben, és nincs B terve az unió–Törökország-megállapodás kudarcának esetére
Az Európai Bizottságnak nincs „B terve” arra az esetre, ha elbukna a menekültválság közös kezeléséről Törökországgal kötött megállapodás, ezt az egyezményt kell sikerre vinni - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján a brüsszeli testület illetékes szóvivője. „A bizottságnak A terve van, mégpedig az, hogy sikerre vigye a megállapodást” - mondta Mina Andreeva újságírói kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Unió és Ankara között márciusban létrejött egyezmény mindössze az egyik elemét képezi az unió átfogó migrációs politikájának, amelyet terveik szerint folytatni fognak. A szóvivő egyúttal a görög bevándorlási miniszternek is válaszolt, aki a Bild című német lapnak beszélt aggodalmairól. Jannisz Muzalasz nyilatkozatában kiemelte, hogy az athéni vezetés „nagyon aggódik”, és úgy látja, „mindenképpen kell egy B terv” az uniós–török megállapodás helyett. A miniszter később cáfolta azt, ahogy a Bild fordította a szavait.” A hivatalos athéni változat szerint Muzalasz azt mondta, „Görögország a megállapodás végrehajtására összpontosít”.
A tegnapi nyilatkozatok alapján a német kormánykoalíció pártjai között sincs egyetértés az ügyben. A német kormány emberi jogi megbízottja egy tegnapi lapinterjúban arról beszélt, hogy a törökországi puccskísérlet után elindult folyamatok miatt felülvizsgálatra szorul a menekültválságról szóló uniós–török megállapodás. Bärbel Kofler úgy fogalmazott, az alku előfeltétele a jogállamiság érvényesülése, ez azonban Törökországban „jelenleg nem biztosított”. A jobboldali CDU egyik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke azonban azt mondta, hogy folytatni kell a megállapodás végrehajtását. Kiemelte, hogy Erdogan belpolitikai tevékenységében „sok minden nincs rendben”, a menekültválság ügyében kötött megállapodás viszont hozzájárul az emberkereskedők elleni küzdelemhez és a hárommillió törökországi szíriai menekült helyzetének javításához. Törökország még évtizedekig nem lesz lehetséges uniós tagjelölt ország, Európának új utakat kell találnia az együttműködésre - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár a Die Presse című osztrák lap csütörtöki számában megjelenő interjúban, amelyből a lap online kiadása közölt előzetesen részleteket szerdán. „Szembe kell nézni a valósággal: a csatlakozási tárgyalások jelenleg nem jelentenek többet puszta fikciónál. Európának új utat kell keresnie” - idézte a politikust az osztrák lap.
A tisztogatási hullám már harmadik hete folytatódik Törökországban, tegnap az állami tudományos és technológiai kutatási tanács (Tübitak) irodáiban tartottak razziát és vettek őrizetbe több embert.
Röviden
Ausztria katonákat küldhet a magyar–szerb határszakaszhoz
- „Elfogadhatatlan azt állítani, hogy az iszlámnak nincs köze a szélsőségesekhez, vagy hogy a szélsőségesek nem muszlimok” – mondta a Deutschlandfunknak adott interjúban Abdel-Hakim Ourghi muszlim teológus, a németországi freiburgi főiskola munkatársa. A Korán-kutató szerint az iszlám jelenleg értelmezési és egzisztenciális válságban van: „Az iszlamisták és az Iszlám Állam követői is mecsetekben imádkoznak, a Koránra és a próféta hagyományára hivatkozva, magukat muszlimnak mondva legitimálják az erőszakot.”
- A norvég bíróság hat, illetve hét és fél év börtönbüntetésre ítélt egy csecsen és egy pakisztáni származású dzsihadistát szerdán. A vád az Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozás volt.
- Elképzelhető, hogy Ausztria hamarosan katonákat is küld a magyar–szerb határszakaszhoz, segítségképpen az illegális bevándorlók és az embercsempészek megállításához, az erről szóló megegyezés augusztus végén várható - közölte Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter az Ö1 közszolgálati rádió szerdai műsorában.
- A würzburgi és az ansbachi merénylet után Németországban kismértékben csökkent ugyan Angela Merkel támogatottsága, de a lakosság túlnyomó többsége nem gondolja, hogy a kancellár menekültpolitikája felelős a támadásokért - mutatták ki a tegnap ismertetett felmérések.
- Őrizetbe vett a terrorizmus elleni olasz nyomozó hatóság (Digos) egy fiatal szíriai férfit Genova városában.