Keddre virradó éjjel rendőrökkel csaptak össze migránsok az észak-franciaországi Calais-nál. A görög komphajósok ismételt munkábaállása óta újfent felerősödött a migrációs hullám a nyugat-balkáni útvonalon. Olasz cirkuszok is segíthették az illegális bevándorlást. Szlovénia „műszaki akadályt” emel Horvátországgal közös határán - jelentette be Miro Cerar szlovén miniszterelnök kedden rendkívüli sajtótájékoztatóján. Közben a migránsválság miatt tovább gyengült Németországban a kormányzó CDU/CSU koalíció támogatottsága.
Merkel: Szlovénia nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha rend lenne a görög-török határon
Szlovénia nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha "meg lehetne oldani a problémákat a görög-török külső határon" - mondta a német kancellár kedden Berlinben. Angela Merkel sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szlovéniai fejlemények aláhúzzák annak "sürgősségét, hogy összeurópai megoldáson kell dolgoznunk", és mindenekelőtt biztosítani kell a görög-török uniós külső határt. Éppen ezért fontos, hogy az uniós kormány-, illetve államfők informális tanácskozást tartanak csütörtökön Máltán az EU-Afrika csúcs után. Az idő sürget, megoldásokat kell találni a külső határok jobb védelmére, tárgyalni kell Törökországgal egy migrációs akciótervről és fel kell gyorsítani az uniós regisztrációs pontok (hot spotok) kiépítését Görögországban és Olaszországban - mondta Angela Merkel.
A kormány hétfőn megtartott ülésén úgy döntött, hogy Szlovénia schengeni határán ideiglenes műszaki akadályt épít, beleértve a kerítést is, amelynek az lesz a célja, hogy bizonyos pontokra terelje a migránsokat. „A határt teljesen nem zárjuk le” - mondta miniszterelnök. Hozzátette: annyi migránst fogadnak, amennyit el tudnak látni. A szomszédos országokat már értesítették az intézkedésről.
"Harminc ezren vannak jelenleg is úton Szlovéniába" - mondta, majd hozzátette: a nyugat-balkáni útvonalon érintett országok nem tartják magukat a brüsszeli migrációs csúcson kötött megállapodásokhoz, ez pedig humanitárius katasztrófához is vezethet, ugyanis "nem lesznek képesek szavatolni az ellátást" .
"Miniszterelnökként nem engedhetem meg, hogy ez bekövetkezzen, ezért úgy döntöttem, hogy az elkövetkező napokban Szlovénia a schengeni határán ideiglenes műszaki akadályt épít" - szögezte le, hozzáfűzve: a szomszédos országokat már értesítették az intézkedésről. Szlovéniában - a legfrissebb ljubljanai adatok szerint - október közepe óta 171 130 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.
Zágráb: a horvát állam megvédi érdekeit a szlovén "műszaki akadály" kiépítése után is
A horvát kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy megvédje a horvát állam érdekeit - így reagált a horvát kabinet kedden azon bejelentésre, miszerint Szlovénia "műszaki akadályt" épít Horvátországgal közös határán a migránsáradat feltartóztatására. A horvát ésa szlovén kormányfő megegyezett abban, hogy a migránsok fogadását és továbbszállítását illetően folytatják a két ország között az együttműködést.
Horvátországban jelenleg nincs olyan szerv, amely felhatalmazhatná a kabinetet arra, hogy lezárja az ország határait. Az új összetételű parlament csak azután ül össze, hogy a horvát választási bizottság közzéteszi a hivatalos választási eredményeket. Erre csak a jövő héten kerül sor, ugyanis hét szavazókörzetben meg kell ismételni a voksolást.
Magyarország támogatja a szlován intézkedéseket
Magyarország ma egy megvédett ország - jelentette ki Orbán Viktor kedden Nyíregyházán. Szerinte Magyarországgal ma nagyon sok ország cserélne Európában, és nagyon sok ország szeretne olyan ország lenni, amelyik időben ismerte fel az illegális bevándorlás veszélyének természetét és annak nagyságát. Nagyon sok ország szeretné, ha olyan biztonsági rendszerek működnének, amelyek lehetővé teszik, hogy csak azok lépjenek be az ország területére, akik egyébként jogi szempontból erre jogosultak - fogalmazott a kormányfő. Szlovénia az az ország, amellyel szívesen működünk együtt, a legkevesebb, amit tehetünk, hogy mi is támogatjuk az ő intézkedéseiket - mondta Orbán Viktor.
Szlovén belügyminiszter: a schengeni határok védelme nem csupán Szlovénia számára fontos
A szlovén kormány szerint kulcsfontosságú a schengeni határok védelme, nemcsak Szlovénia, hanem az Európai Unió számára is - hangsúlyozta Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter kedden a kormány rendkívüli sajtótájékoztatóján Ljubljanában. Elmondta, hogy még hétfőn tájékoztatta Ausztriát és Németországot arról, hogy Ljubljana műszaki zárat épít Horvátországgal közös határán, hogy csökkentse a Szlovéniára nehezedő migrációs nyomást. A tárcavezető ezért Ausztriától és Németországtól is támogatást vár. Györkös Znidar szerint fordított "dominó-hatást" válthat ki a szlovén intézkedés. Lezárhatja a határait Horvátország, Szerbia és Macedónia is, ezért végre elkezdődhet a probléma megoldása ott, ahonnan valójában ered, Görögországban - hangsúlyozta.
Fico: Szlovákia decemberben adja be a kvótadöntéssel szembeni keresetet
Szlovákia decemberben fogja benyújtani az Európai Unió (EU) luxembourgi székhelyű bíróságán azt a keresetet, amellyel megtámadja az unió belügyminiszterei által minősített többségi szavazással szeptemberben jóváhagyott - 120 ezer migráns kötelező elosztását előirányzó - kvótadöntést - jelentette be Robert Fico kormányfő kedden Pozsonyban. "Pillanatnyilag a (szöveg) szakmai előkészítése zajlik, a kereset beadásának időpontja december 18. Az időpontot betartjuk. A keresetet beadjuk" - szögezte le Robert Fico, hozzátéve, hogy a beadványhoz más uniós tagállamok is csatlakozni készülnek. Megjegyezte: a magyar törvényhozás már jóváhagyott egy olyan dokumentumot, amely lehetővé teszi az uniós belügyminiszterek döntésével szembeni fellépést, Románia pedig hasonló lépést fontolgat.
Összecsapások Calais-ban
A mintegy kétszázötven bevándorló Calais közelében a Nagy-Britanniába tartó kompokra igyekezett felszállni, a rendőröknek többször is vissza kellett szorítania őket - mondta a megyei prefektúra szóvivője. A rendőrök közül tizenegyen könnyebben megsebesültek, amikor a migránsok kavicsokkal megdobálták őket. A hatóságok szerint francia anarchisták és globalizáció-ellenes aktivisták segítettek a rendbontóknak.
Calais-ban mindennapos a rendőri fellépés a kamionokra csoportosan feljutni próbáló migránsokkal szemben. Rendőri források szerint azonban a bevándorlók eddig mindig meghátráltak a rendőrök elől, most először viszont kavicsokkal támadtak rájuk.
Két héttel ezelőtt még mintegy hatezren éltek a kikötőváros egykori szeméttelepén 2015 elején spontán módon kialakult, de a hatóságok által megtűrt táborban. A francia belügyminisztérium hétfőn azt közölte, hogy negyedével, mintegy négyezer-ötszázra csökkent az elmúlt hetekben a Nagy-Britanniába való átjutásra itt várakozó migránsok száma. Azok, akik lemondtak a további próbálkozásról, elfogadták, hogy országszerte kijelölt központokba helyezzék el őket a menedékkérelmeik elbírálásának idejére.
Szíriai menekültek százai taxival akartak Finnországból Oroszországba utazni
Taxival akart Finnországból Oroszországba jutni több száz szíriai menekült, hogy onnan Norvégiába utazzon tovább - írta kedden az Ilta-Sanomat című finn lap, de a fuvarból nem lett semmi, mert az erre kiszemelt svéd taxisofőrnek nem tudták bizonyítani, van-e beutazási engedélyük Oroszországba. A lappföldi Ivalóban dolgozó Jari Similällä taxisofőr a lapnak elmondta, hogy magukat szíreknek mondó menedékkérőktől ajánlatot kapott. A sofőr szerint mintegy négyszázan voltak, és Murmanszkba kellett volna szállítani őket, ahonnan Norvégiába utaztak volna tovább. A "megrendelés teljesítéséhez" a taxisnak legalább ötvenszer kellett volna fordulnia. A fuvarból végül nem lett semmi, mert a menekültek nem tájékoztatták Similällät arról, hogy jogosultak-e Oroszországba utazni. A taxisofőr elmondta, hogy nem sértett volna törvényt, ha az utazni kívánóknak van orosz vízumuk. Amikor azonban kérte, hogy emailben küldjék el neki az ezzel kapcsolatos információkat, a migránsok közölték: csak telefonon hajlandók tárgyalni, majd ezután többet nem is keresték.
Németország ismét alkalmazza a dublini visszaküldési szabályt a szírek esetében
Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére - mondta kedden Berlinben a német belügyminisztérium egy szóvivője.
Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti.
A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák - mondta a szóvivő.
A belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben.
Mindkét változtatás - a csak az írásos kérelemre építkező döntési gyakorlat és az eljárások átvállalása a többi tagországtól - az ügyintézés egyszerűsítését, felgyorsítását szolgálta. A kérelmező személyes meghallgatása ugyanis meghosszabbítja az adott ügy átfutási idejét, a menedékkérő visszaküldésére irányuló eljárás pedig igen összetett és hosszadalmas, például azért, mert szükséges hozzá az adott kérelmező ügyében az EU-ba belépés helye szerint illetékes uniós partnerország közreműködése.
A belügyminisztérium már utasította a felügyelete alá tartozó BAMF-ot, hogy ismét hallgassa meg személyesen a szíriai menedékkérőket. A tárcavezető, Thomas de Maiziere egy pénteki nyilatkozata szerint ettől azt várják, hogy az eddiginél többen kapnak menekültstátus helyett úgynevezett oltalmazotti státust, amelyhez nem jár családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól. A miniszter nyilatkozata vitához vezetett a kormányzó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós partner, a szociáldemokrata párt (SPD) között. Végül abban állapodtak meg, hogy az ügyet az IMK napirendjére emelik.
Tovább csökkent Merkelék népszerűsége
Németországban az európai menekültválság miatt tovább gyengült a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága, és minden korábbinál nagyobbra nőtt a parlamenten (Bundestag) kívüli, széles körben radikális jobboldali populistának tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatottsága egy kedden ismertetett felmérés szerint. Ugyanakkor továbbra is az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnöke vezette CSU szövetsége a legnagyobb támogatottságú politikai erő.
Tizennyolc cirkusztulajdonos ellen indítottak eljárást
A vádak szerint a cirkuszoknál bejelentett ázsiai dolgozók pénzért cserébe jutottak be Európába. Eddig negyven embert vettek őrizetbe, köztük olaszokat és külföldieket is, valamint a palermói munkaügyi hivatal egyik vezetőjét, aki hamis munkavállalási engedélyeket bocsátott ki az Olaszországba illegálisan bejutó bevándorlóknak.
Az embercsempész-szervezet az utóbbi két év alatt több mint hatszáz embert juttatott be Olaszországba Indiából, Pakisztánból és Bangladesből. A bevándorlók fejenként akár tizenötezer eurót (4,5 millió forintot) is fizettek: ezért cserébe a cirkusztársaságok fiktív szerződésekkel meghívták és alkalmazták őket. Papíron állatidomárként, táncosként, hordárként, szerelőként szerepeltek, valójában Olaszországba való megérkezésük után alig dolgoztak a cirkuszoknál.
A cseh kormányfő képviseli Lengyelországot a migrációnak szánt uniós csúcsértekezleten
Lengyelország a visegrádi országcsoport elnökségét betöltő Csehország kormányfőjét, Bohuslav Sobotkát kérte fel arra, hogy a migrációs válságnak szentelt csütörtöki máltai informális uniós csúcsértekezleten képviselje a lengyel álláspontot - jelentette be kedd este Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár. A csúcsértekezleten képviselendő lengyel állásponttal kapcsolatban Trzaskowski - rámutatva a cseh és a lengyel hozzáállás hasonlóságára - elmondta: minél hamarabb kell egy átfogó tervet megvalósítani, mely elsősorban a külső uniós határokat biztosítaná, és megkülönböztetné a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. "Határozottan ellene vagyunk bármilyen újabb menekültelosztási mechanizmusnak" - hangsúlyozta a távozó külügyi államtitkár. Hasonló álláspontot fogalmazott meg korábban a hétfőn bemutatott leendő lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski is.
