Rendkívüli állapotot hirdetett ki Szkopje

Embertelen állapotok uralkodnak a macedóniai vonatokon (Fotó: Reuters - Stoyan Nenov)

Kihirdette a rendkívüli állapotot a macedón kormány az országba érkező migránstömegek miatt – jelentették be Szkopjéban csütörtökön. A balkáni államot valósággal megbénította a menekülthullám.

A macedón rendőrség és katonaság a macedón–görög határszakaszon járőrözik, ahol megpróbálják megakadályozni a migránsokat abban, hogy bejussanak az országba a szkopjei sajtó beszámolói szerint.

A tudósítások alapján több ezer migráns rekedt a határsávban, mert nem sikerült átjutniuk Macedóniába. Ezzel egy időben több ezer migráns tartóztatta fel a Szalonikiből Szkopjéba tartó személy- és teherszállításra használt vonatokat.

Ezt a vasútvonalat használja a legtöbb migráns arra, hogy Görögországból Macedóniába, majd onnan Szerbiába jusson. A legtöbben azért választják a vasutat, mert a vonatjegyek jelentősen olcsóbbak a buszjegyeknél vagy a taxisok fuvardíjainál. A macedón–görög határ melletti Gyevgyelija városkában naponta több mint ezren próbálnak meg feljutni a szerelvényekre, az utóbbi napokban többször is összeütközések voltak a migránsok között, a helyekért folytatott tusakodásban többen is megsérültek. Mivel kevés a vasúti vagon, Szkopje a szomszédos országoktól kért segítséget, eddig azonban egyik kormány sem válaszolt.

Csak az utóbbi egy hónapban majdnem 39 ezer migránst regisztráltak Macedóniában, a többségük Szíriá­ból indult útnak. A hivatalos adatok szerint mintegy kétezer illegális bevándorló lépi át mindennap a görög-macedón határt, ahonnan Szerbiába, majd Magyarország és más európai uniós országok felé folytatják útjukat.

Az utóbbi hónapokban fölerősödött menekülthullám egy „újkori népvándorlás” megindulását jelzi, ezért az EU-nak sürgősen cselekednie kell – mondta a bajor konzervatív CSU főtitkára csütörtökön, egy nappal azután, hogy a berlini vezetés 450 ezerről nyolcszázezerre emelte az idén Németországba érkező menedékkérők számának alakulásáról szóló előrejelzését.

Andreas Scheuer a Spiegel Online című német hírportálon idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU-nak „elsőrendű fontosságú” ügyként kell kezelnie a menekültválságot, és az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kell látnia a „menedékkérőket befogadó európai központok” kialakításához, az uniós tagországok állam- és kormányfői „már régen meghozott” döntésének megfelelően.

Akinek valóban segítségre van szüksége, az meg is kapja Németországban, aki viszont gazdasági okokból érkezik, az nem használhatja ki a menedékjog intézményét – ezt Scheuer már a Die Zeit hasábjain közölt cikkében fejtette ki.

Az Angela Merkel német kancellár által vezetett keresztény-konzervatív CDU bajor testvérpártja, a CSU főtitkára hangsúlyozta, hogy kiáll a menedékjog mellett, elutasítja azonban az azzal való tömeges visszaélést. Mint írta, a modern kori népvándorlás mögött a háborúk, válságok és a rossz életkörülmények állnak.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a napokban javasolta, hogy uniós szinten hozzanak döntést az EU-tagjelölt országok biztonságosnak minősítéséről.

Javaslata aligha független attól, hogy a Németországban menedékkérelmet beadók jelentős része nyugat-balkáni, akiknek nincs esélyük a pozitív elbírálásra, hanem a folyamat ideje alatt járó segélyek motiválják őket. Ilyen országlistáról határozott a nyáron hazánk is, erre felkerültek – Törökország kivételével – a tagjelölt országok, és az ilyen státusra törekvő Koszovó és Bosznia-Hercegovina is.

A Die Welt szerint ugyanakkor a német zöldpártiak elutasítják, hogy Koszovót és Albániát is biztonságos származási országnak minősítsék, „mert ez csak szimbolikus lépés lenne”.

Még Németország sem tudja hosszabb távon elviselni a menekülthullám terhét, ha minden évben nyolcszázezres nagyságrendben érkeznek menedékkérők - figyelmeztetett egy csütörtöki interjúban Thomas de Maiziere. A német belügyminiszter a két országos közszolgálati televízióban, az ARD-n és a ZDF-n sugárzott interjúban rámutatott, hogy Németország fogadja be az EU-ba érkező menedékkérők negyven százalékát. „Ez hosszabb távon túl sok lesz” - mondta a miniszter. A konzervatív politikus utalt arra, hogy Németország akár vissza is állíthatja a határellenőrzést a menekültválság miatt.

Röviden
Bulgária kiterjeszti szögesdrót kerítését

- A migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye – hangsúlyozta szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője, elutasítóan rea­gálva arra az újságírói felvetésre, hogy Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz kíván fordulni, ha az uniós hatóságok két hónapon belül nem kezdeményezik a menekültek regisztrálására vonatkozó jelenlegi szabályok módosítását. „Most nem annak van az ideje, hogy bíróság elé citáljuk egymást, hanem annak, hogy szolidaritást mutassunk egymás iránt” – fogalmazott Annika Breidthardt.

- Szerbia nem épít sem falakat a szerb-macedón határon, sem új befogadótáborokat a migránsoknak – jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Danas című belgrádi napilap szerdai számának adott interjújában. „Nem hiszem, hogy Szerbia egyszer csak egy magyarországihoz hasonló döntést hoz majd, és falat épít a Macedóniával közös határon, hogy megakadályozza a menekültek és migránsok belépését az országba” – fogalmazott a politikus. Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb befogadótáborokra sem, a magyar-szerb határon épülő határzár felállítását követően sem maradnak majd a migránsok tartósan az országban, hanem Horvátország és Bulgária felé fognak indulni. A közelgő ősz és tél miatt hamarosan ideiglenes befogadóközpontot építenek Belgrádban a migránsok számára – jelentette be Aleksandar Vucic szerb kormányfő szerdán, miután kilátogatott az autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás környékén tanyázó migránsokhoz.

- Az Európai Bizottság az év végéig újabb indítványt tesz arra, hogy miként osszák el az uniós tagállamok között az érkező menekülteket - közölte csütörtökön Brüsszelben Miguel Arias Canete EU-biztos. Állandó jellegű elosztási mechanizmusra van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a rendkívüli helyzeteket, még akkor is, ha ez népszerűtlen - vélekedett. Mint mondta, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök részletesebben is kifejti majd az általa vezetett intézmény elképzeléseit szeptember 9-én Strasbourgban, amikor beszédet mond az unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén.

- Egyre több menekült érkezik Bulgáriába annak ellenére, hogy az országban megerősítették a határőrséget, kamerákat és mozgásérzékelőket szereltek fel, valamint kiterjesztik a török határ mentén létesített szögesdrót kerítést. Az utóbbi két évben mintegy huszonötezer menedékkérelmet nyújtottak be Bulgáriában, annyit, mint az ezt megelőző két évtizedben összesen.

- Cáfolta szerdán a cseh hadsereg azt a keddi lapinformációt, miszerint bizalmas felmérést készítene az aktív tartalékos katonák körében, hogy hányan lennének hajlandók részt venni egy rendkívüli hadgyakorlaton, amelynek keretében bekapcsolódnának az államhatár őrzésébe. A Lidové Noviny című cseh napilap kedden közölte, hogy értesülései szerint a vezérkari főnökség néhány napja levelet küldött a tartalékos századok parancsnokainak, hogy a kérdéssel szólítsák meg egységük katonáit.

- Németországban tömegverekedés történt egy menedékkérőket befogadó szálláson, az összecsapásban legkevesebb tíz ember megsebesült. A Türingia tartománybeli Suhlban működő központi befogadó állomáson vallási kérdések körüli vitából alakult ki erőszakos konfliktus még szerda este. Menedékkérők rátámadtak egy lakótársukra, majd kövekkel dobálták meg a helyszínre érkező rendőröket, akik erősítést kértek. Az állomás előtt „polgárháborút idéző jelenetek” játszódtak le.