Rakétákkal támadtak a szakadárok, sok a halott

Nem egyszer oszlatta el a fegyvernyugvás reményét "politikai szabotázs" az ukrán válságban, de a szerdára tervezett minszki német-francia-ukrán-orosz csúcstalálkozó előtt remélhetőleg nem történik ilyen - fejtette ki a német külügyminiszter.

 Az előzetes adatok szerint a támadás következtében 15-en haltak meg és 63-an sérültek meg, köztük öt gyermek. Szavai szerint a szakadárok korszerű orosz rakéta-sorozatvetővel úgynevezett fürtös, más néven kazettás tüzérségi lövedékeket lőttek ki a városra.   

 A kijevi hadműveleti parancsnokság közölte, hogy a becsapódott rakéták maradványainak, illetve a fel nem robbant lövedékek vizsgálata alapján megállapították, hogy a várost 300 milliméter űrméretű Szmercs (tornádó) rakéta-sorozatvetővel lőtték. A korábbi információk szerint Grad sorozatvetővel kilőtt Tornado típusú rakétákkal intéztek csapást Kramatorszk ellen. A rakétákat a szakadárok által megszállt Horlivka városának környékéről lőtték ki két hullámban: az első csapást a terrorellenesnek elnevezett hadművelet (ATO) kramatorszki főhadiszállására mérték, a második sorozat lövedékei a környező lakóépületek közé csapódtak be. Tornado típusú rakéták ukrán sajtójelentések szerint az orosz fegyveres erőknél vannak rendszeresítve. 

A washingtoni elnöki hivatal szerint Obama a szerdai minszki csúcstalálkozó előestéjén telefonon hívta fel Putyint, és felrótta a kelet-ukrajnai erőszakcselekmények fokozódását és az ottani szakadárok támogatását.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a harcok egyre nagyobb emberveszteséggel járnak.  Felszólította Putyint, hogy - mint fogalmazott - ragadja meg azt a lehetőséget, amelyet a békés rendezésről tervezett szerdai minszki (orosz-francia-német-ukrán) csúcstalálkozó biztosít a számára.
Egyúttal arra figyelmeztette az orosz vezetőt, hogy Oroszország számára növekvő költségekkel fog járni, ha folytatja agresszív lépéseit Ukrajnában, beleértve azt, hogy a szakadárok támogatására "fegyvert, csapatokat és pénzt" küld a szomszédos országba.

Eközben Barack Obama amerikai és Petro Porosenko ukrán elnök egyetért abban, hogy Oroszországnak be kell tartania a szeptemberi minszki egyezménybe foglalt vállalásait, amelyeknek alapjául kell szolgálniuk az ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének - közölte kedden a Fehér Ház.

A két vezető, aki egy nappal a tűzszünet és a békemegállapodás ügyében megtartandó minszki orosz-ukrán-német-francia csúcstalálkozó előtt telefonon beszélt egymással, méltatta Berlinnek és Párizsnak a konfliktus fenntartható és békés megoldásáért tett erőfeszítéseit.

Obama elnök, aki hétfőn a Fehér Házban fogadta Angela Merkelt, a német kancellárral közösen megtartott sajtótájékoztatón bejelentette: az ukrajnai amerikai fegyverszállítás az egyik lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a rendezést célzó diplomáciai erőfeszítések.

Hangsúlyozta, hogy ilyen döntést még nem hozott, de azt is elmondta: arra utasította a munkatársait, hogy minden lehetőséget mérlegeljenek a tárgyalások összeomlásának esetére.

Ha új megállapodás születik az ukrajnai válság politikai rendezésére szerdán Minszkben, akkor azt meg is kell valósítani, mert ezek a tárgyalások az utolsó lehetőségek egyikét jelentik a békés rendezésre - foglaltak állás kedden, az ukrán válságról tartott plenáris vitában az Európai Parlament (EP) képviselői.

A politikusok szerint az újabb megállapodás meghiúsulása a válság további súlyosbodásához vezethet. A legtöbben elutasították a katonai megoldást, mások pedig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az EU-nak le kellene számolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországgal partneri viszonyt lehet fenntartani.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, az forog kockán, hogy helyre lehet-e állítani és meg lehet-e őrizni a békét Európában.
"A határokat nem lehet erővel megváltoztatni" - szögezte le a korábbi olasz külügyminiszter, aki egyúttal azt hangoztatta, hogy alkotmányos, igazságügyi és választójogi reformokra, valamint decentralizációra van szükség Ukrajnában.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy az elsődleges feladat a békés, diplomáciai úton való rendezés, s bár Vlagyimir Putyin "ránk rúgta az ajtót", Szanyi higgadtságra és nyugalomra szólított fel. A politikus hangoztatta  azt is is, hogy az "agresszor" Vlagyimir Putyin a jövő héten az unió területére lép, Magyarországra látogat, ahol Orbán Viktorral találkozik majd. Szanyi szerint nem Ukrajnáról lesz szó, hanem üzletelni fognak. A szocialista politikus szerint ez nem jó az európai egység számára, ezért az EU állam- illetve kormányfőit arra kérte, vessék latba a befolyásukat, hogy visszaszorítsák "ezt az egységet bontó hangot".
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy a pár hete elfogadott EP-határozat óta romlott a helyzet. A kárpátaljai politikus méltatta Angela Merkel és Francois Hollande tevékenységét, valamint komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz vezetés továbbra sem ismeri el, hogy támogatja szeparatistákat, nem ismeri el felelősségét, ami miatt emberek százai halnak meg és ezrek válnak földönfutóvá. Bocskor azonnali tűzszünetet, nehézfegyverek kivonását, a civil lakosság biztonságának garantálását, valamint nemzetközi garanciák mellett az Ukrajnában élő összes nemzetiség jogainak széleskörű garantálását szorgalmazta.

A néppárti frakció vezérszónoka, a lengyel Jacek Saryusz-Wolski úgy vélte, hogy Minszkben eljött az idő, hogy a meggyőzés politikáját az elrettentés politikája váltsa fel, s nagyobb nyomás nehezedjen Oroszországra.

Knut Fleckenstein, a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese utolsó lehetőségnek nevezte a minszki megbeszéléseket, ugyanakkor bármilyen katonai megoldással szembehelyezkedett, s kijelentette: a szociáldemokraták nem támogatják a fegyverszállításokat Ukrajna számára.

A brit konzervatív képviselő, Charles Tannock kételyeinek adott hangot. Úgy vélte, hogy az EU és Oroszország stratégiai partnerségének vége, s úgy vélte, egy "Minszk II." megállapodás nem vet véget a konfliktusnak.

Hans Van Baalen holland, liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy Minszkben kiderül majd, hogy Oroszország békés nemzet-e. Leszögezte azt is: nem lehet elfogadni, hogy Ukrajnát megcsonkítsák.

A radikális baloldal német képviselője, Helmut Scholz arra az álláspontra helyezkedett, hogy a válságot nem lehet katonai úton rendezni, mert véleménye szerint bár a szeptemberben kötött minszki egyezséget nem hajtották végre, érdemes még egyszer megpróbálni.

Rebecca Harms, a zöldek német társelnöke rámutatott, hogy az Európai Unió a béke pártján áll, ezért a legmesszebb menőkig támogatják Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök diplomáciai erőfeszítéseit.

"Nem hiszek a csodákban, de bízom abban, hogy Minszkben történik egy csoda" - hangsúlyozta Harms.
Kemény hangot ütött meg Valentinas Mazuronis, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezérszónoka, aki szerint elég a hazugságokból és az ámításból.
"Ideje észrevenni, hogy Putyin háborúja ellenünk folyik" - nyomatékosította a litván EP-képviselő.
Jorgosz Epitideiosz görög politikus, a függetlenek soraiból úgy vélte: fel kell végre fogni, hogy Oroszország számára Ukrajna sokkal fontosabb annál,  hogy megengedje a Nyugathoz  való csatlakozását. 

A The Washington Times keddi számában arról számolt be, hogy a Pentagon katonai szakértők Ukrajnába küldését készíti elő, hogy az ország nyugati részén márciustól részt vegyenek az ukrán Nemzeti Gárda 600 katonájának kiképzésében. Az amerikai tanácsadók számáról nem döntött még a védelmi minisztérium.

A keddi telefonbeszélgetésük alkalmából Obama megerősítette Porosenkónak: az Egyesült államok elkötelezte magát amellett, hogy nemzetközi partnereivel együttműködve pénzügyi támogatást nyújtson az alapvető reformokat végrehajtó Ukrajnának. Az amerikai elnök részvétét fejezte ki az ukrán állampolgárok halála miatt, és erőteljes támogatásáról biztosította a béketárgyalásokat.