Külföld
Putyin otthagyta a „nagyok csúcsát”
Petro Porosenko elrendelte minden közszolgálati intézmény kivonását a szeparatisták ellenőrzése alatt álló keleti régiókból
Lehet-e egy nagyhatalom vezetőjét szégyenpadra ültetni? Vlagyimir Putyinnal ezt próbálták meg a világ nagyjainak tanácskozásán, a hétvégi G20 ausztráliai csúcsán. Az orosz elnököt a diplomáciai protokollt semmibe véve a honvédelmi miniszter helyettese fogadta a repülőtéren, majd a „családi fotón” Putyint demonstratívan a kép szélére helyezték. Ekkor repült fel a pletyka, hogy az orosz államfő úgy otthagyja az egész csúcsot, ahogy van. Vlagyimir Putyin azonban nem repült el, sőt látványos találkozót szervezett a BRICS-csoport, azaz Brazília, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság vezetőivel. De ami talán még többet mond: Barack Obamát leszámítva a világ összes meghatározó államférfijával találkozott. Tárgyalt Angela Merkellel is, nem várva meg azonban a lapzártánk után elfogadott zárónyilatkozatot Ukrajnáról, hazautazott.
Obama minden eddiginél keményebben bírálta a Kreml vezetőjét Brisbane-ben: „Nagyon elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jogi alapelvek védelmezése mellett. És az egyik ilyen alapelv az, hogy nem szállunk meg más országokat, nem finanszírozunk és nem támogatunk helyettesítő erőket oly módon, hogy az egy olyan ország szétszakadásához vezet, amelyben demokratikus választásokat tartanak.” Az amerikai elnök sajtótájékoztatóján további szankciókat is kilátásba helyezett Oroszország ellen.
Putyin az ARD német televízióban szombaton sugárzott interjújában beszélt az Oroszország elleni nyugati szankciók hatásáról is, hangoztatva, hogy ezek a büntető intézkedések az ukrán gazdaságot is padlóra küldik. „Ha európai és amerikai partnereink segíteni akarnak Ukrajnának, hogyan tehetik ezt úgy, hogy felszámolják ennek pénzügyi alapját, korlátozzák pénzügyi intézményeink kijutását a nemzetközi tőkepiacokra? Le akarják dönteni bankjaikat? Akkor ezzel Ukrajnát döntik le” – mondta Putyin.
A Kreml vezetője kijelentette továbbá: orosz katonák nincsenek az ukrán térségben, de Oroszország nem tűri, hogy az oroszajkú lakosságot semmibe vegyék Ukrajnában. Ha úgy tetszik, ez üzleti kérdés is: Moszkva eddig 25 milliárd dollár hitelt biztosított Kijevnek, amennyiben a háború folytatódik Donyeckben és Luhanszkban, tessék azonnal visszafizetni a pénzt. Erre ma Ukrajna csak nyugati segítséggel képes.
Petro Porosenko ukrán elnök szombaton elrendelte minden közszolgálati intézmény kivonását az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területekről. Rendeletében arra utasította az ukrán kormányt, hogy egy héten belül tegye meg a lépéseket „a terrorellenes műveletek különböző területein lévő (ukrán) állami vállalatok, intézmények és szervezetek tevékenységének beszüntetésére”. A döntés egyebek között az iskolákra, a kórházakra és a mentőszolgálatokra vonatkozik. „Végleges döntésről van szó, ezzel vége lesz a kisded játékoknak” – mondta név nélkül egy ukrán tisztségviselő. Porosenko rendelete egyenes következménye annak, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki „népköztársaságokban” november 2-án új vezetőket és parlamentet választottak. A választások eredményét Oroszországon kívül senki nem ismerte el. Két nappal később Porosenko bejelentette, hogy Ukrajna kénytelen szigorúbban fellépni, katonailag és gazdaságilag is elszigetelni a lázadók ellenőrzése alatt álló területeket. Putyin bírálta Porosenko döntését a G20 csúcson, és megjegyezte, hogy Moszkva nem így járt el Csecsenfölddel.
Magyarország az unió mellett
A vezető magyar politikusok „meglepően bíráló módon” nyilatkoznak az utóbbi időben Oroszországról, Budapest mintha felismerte volna, hogy hosszabb távon nem fizetődik ki a „keleti elragadtatás” – írta a Rzeczpospolita internetes oldalán közölt terjedelmes cikkben Jaroslaw Gizinski, a lengyel lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője. Kiemelte Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai berlini beszédének, valamint a Financial Times e heti interjújának azon részeit, amelyek Magyarországnak az EU-val való közös kiállását hangsúlyozzák az Oroszország-politikában, ezen belül a szankciók kérdésében. Gizinski, aki a keleti nyitás ötletadójának nevezte Szijjártót, hirtelen váltásnak minősítette a kijelentéseket, emlékeztetve Orbán Viktor miniszterelnök Bajorországban és Áder János államfő Szófiában nemrég tett hasonló nyilatkozataira is. A szerző nem zárta ki, hogy „Budapest nem találta kifizetődőnek az összes legfontosabb partnerével vívott diplomáciai harcot”. (MH)