Külföld
Prőhle Gergely: Magyarország tartja magát a schengeni egyezményhez
"Elfogadhatatlan, hogy Németország egyedül viseli a terheket"
Magyarország tartja magát a schengeni egyezményhez, azonban azzal, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket - hangsúlyozta Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati tévé (ORF) vasárnap esti vitaműsorában.A helyettes államtitkár felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket.
Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa szerint a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus úgy látja azonban, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, azonban napokban készült felvételek pont ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban elmondta, aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni.
Prőhle Gergely kijelentette: Magyarország esetében nem lehet szolidaritás nélküliségről beszélni, amikor minden nap számos magyar rendőr, önkéntes, hivatalnok foglalkozik a migránsokkal és az ország költségvetéséből jelentős összeget áldoznak arra, hogy védjék az uniós határokat. A helyettes államtitkár szerint míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincsen.
Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a migránsoknak helyet biztosítsanak, hiszen nem szabad a tapasztalatok hiányára hivatkozni a menekültkérdésben. Meglátása szerint Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához. Elmondta: nem szabadna nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabadna figyelembe venni, hogy háborús övezetből menekül.
Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Kiemelte: ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető. A szóvivő nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Elmondta: azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek.
Michel Reimon, az osztrák Zöldek pártjának parlamenti képviselője szerint Magyarország a menekültek számára már nem egy biztonságos ország többé. Úgy vélte, hogy a magyar kormány politikai játszmájához használja fel a menekültkérdést.
Szijjártó: Szolidaritás az, hogy védjük a határainkat
Számunkra a szolidaritás azt jelenti, hogy megvédjük a határainkat - hangsúlyozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Der Standard című osztrák lap hétfői számában megjelenő interjújában. A tárcavezető szerint az osztrák kancellár kritikája nem egészen érthető, hiszen egyrészről figyelmeztette Magyarországot, hogy regisztrálja és ne engedje át a menekülteket Ausztriába, másrészről a magyar-szerb határon álló kerítés építését bírálta. El kell dönteni, hogy mit akarunk: védeni a határokat, vagy mindenkit átengedni? - tette fel a kérdést a tárcavezető.
Elmondta: a kerítés azzal a céllal épült, hogy a migránsokat a törvényes határátkelőkhöz irányítsa. Tájékoztatása szerint jelenleg azon dolgoznak, hogy a magyar-szerb határon létesüljön három tranzitzóna, ahol az emberek benyújthatják menedékkérelmüket, amelyet gyorsan és egyenként bírálnak majd el. Aki megkapja a menekültstátust, az beutazhat Magyarországra, akinek azonban elutasítják a kérelmét, annak el kell hagynia a tranzitzónát Szerbia irányába - mondta a miniszter.
Szijjártó kifejtette: a magyar-szerb határon lévő kerítés megépítésére azért volt szükség, hogy az unió külső határait megvédjék. Kitért arra is, hogy kiemelt fontosságú az illegális határátlépések megakadályozása. A tárcavezető elmondta: korábban a menekültek együttműködőek voltak, azonban a vitatható németországi bejelentést, miszerint a szíriai menedékkérők esetében Németország felfüggeszti a dublini rendeletet, meghívásként értékelték, és már kevésbé kooperatívak.
Elfogadhatatlan, hogy Németország egyedül viseli a terheket
Németország kormánya úgy döntött, hogy további 3 milliárd eurót - 940 milliárd forintnyi összeget - szabadít fel a tömegével érkező menekültek és bevándorlók miatt kialakult helyzet kezelésére. Az összeget az érintett tartományi kormányok és önkormányzatok kapják - áll a német kormány több mint ötórás ülése után hétfőn kiadott közleményében.Ezt a bajor belügyminiszter vasárnap mondta a Bild című lapnak. Joachim Herrmann hangsúlyozta: "nem lehet így viselkedni egymással Európában". Hozzátette, hogy a súlyos aránytalanságra a berlini vezetésnek is fel kell hívnia az uniós partnerek figyelmét. "A szövetségi kormánynak végre nyíltan kell beszélnie" - mondta a bajor konzervatív CSU politikusa a Bild online kiadásában ismertetett nyilatkozatában, amelyben ismét bírálta Angela Merkel kancellár, a testvérpárt CDU elnökének döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről. "Súlyos mulasztás, hogy a tartományokat nem tájékoztatták a döntés meghozatala előtt" - mondta a bajor belügyminiszter. Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője ugyanakkor azzal vádolta meg vasárnap Németországot, hogy bércsökkentést akar elérni és "bérrabszolgaságot" kialakítani a menekültek és migránsok ezreinek beengedésével. "Németország valószínűleg úgy gondolja, hogy lakossága a végét járja, és feltehetően csökkenteni akarja a béreket és folytatni rabszolgák toborzását a tömeges bevándorlás révén" - mondta a pártelnök a dél-franciaországi Marseille-ben a Nemzeti Front hívei előtt beszélve. A kikötőváros az észak-afrikai migránsok vándorútjának kulcsfontosságú állomása. Le Pen azzal is megvádolta Németországot - amelyben a legalacsonyabb a munkanélküliség az Európai Unió tagállamai közül -, hogy ráerőlteti saját bevándorlási politikáját az EU egészére. "Németország nem csupán uralni akarja gazdaságunkat, arra is rá akar kényszeríteni minket, hogy fogadjunk be menedékjogot kérők százezreit" - mondta Le Pen hozzátéve, hogy Franciaországnak nincs se módja, se kedve megnyitni kapuit "a világ nyomorúsága" előtt.
