Moszkvai agressziót, orosz katonák és harci járművek ezreit vizionálta Ukrajna állami ünnepén Petro Porosenko. Az államfő az októberi önkormányzati választások előtt a „hazafias érzelmekre” akart apellálni, de üzent a Nyugatnak is, továbbra is támogassa pénzügyileg és politikailag Kijevet.
Mozgalmasan ünnepelte Ukrajna függetlenségének 24. évfordulóját Petro Porosenko elnök. Az államfő a kijevi díszszemlén kezdte, a katonai parádén 2300 katona és kadét vonult fel – ki régi típusú „szovjet” egyenruhában, ki már az amerikaira hajazó öltözetben. Haditechnika ezúttal nem volt, talán éppen az elnök szavait alátámasztandó, miszerint mindenre és mindenkire szükség van a „keleti fronton”. „Több mint ötvenezer fős orosz haderő tartózkodik közvetlenül Ukrajna határánál, az ország keleti részében pedig negyvenezer orosz katona van, köztük kilencezer hivatásos” - jelentette ki ugyanis Porosenko ünnepi beszédében, vitathatatlan tényként közölve azt is, hogy „csak a héten három nagy konvoj lépte át a határunkat Luhanszk, Donyeck és Debalceve irányába haladva tovább”. Az újabb „orosz behatolásról” egy Kijev-párti hírportált leszámítva senki sem hallott, semmilyen fénykép vagy „tanúvallomás” sem jelent meg. Moszkvában komolytalannak minősítették a Kijevben elhangzottakat, ugyanakkor jelezték: arról van tudomásuk, hogy Ukrajna nehézfegyverzetet von össze a frontvonalon. Az elnök szerint egyébként az „orosz agresszió” már eddig is csaknem kétezer-egyszáz ukrán harcos életét követelte.
Összességében Petro Porosenko beszédének lényege az volt, hogy „Oroszország nem mondott le a közvetlen invázióról Ukrajnában, mint ahogy a Moszkva által támogatott szakadárok sem az ország belsejében végrehajtandó támadási terveikről”. A harcias szónoklat láthatóan kétfelé is irányult. Egyfelől az októberi önkormányzati választások előtt akart újabb „hazafias húrokat” pengetni, jelezve azt is, hogy az ukrán gazdaság összeomlásáért kizárólag az oroszok és a felkelők felelősek, de „mértékadó szakértők” szerint közeledik a szebb jövő. Üzent ugyanakkor a Nyugatnak is, Ukrajna támogatására biztatva az uniót az orosz „veszedelem” ellen. Ez annál inkább is sürgető volt, mert Brüsszelben egyre többen kérik számon Porosenkón a beígért gazdasági és közigazgatási reformokat, a kisebbségek jogainak növelését – utóbbi kettőre a minszki fegyverszüneti egyezmény is kitér.
Tegnap Kijevből az ukrán elnök Berlinbe repült, ahol Angela Merkellel és Francois Hollande-del találkozott. A tárgyalásokon Porosenko újabb pénzügyi és politikai ígéreteket akart kipréselni a német kancellártól és francia elnöktől, a nyugati vezetők azonban csak a minszki megállapodás betartását hangsúlyozták.
