A politikai irányvonalnak megfelelően reagáltak a külföldi politikusok a kvótareferendum eredményére. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter például felhatalmazásként értékelte az eredményeket, míg Matteo Renzi gratulált az érvénytelenséghez.
Waszczykowski: Orbán felhatalmazást kapott migrációs politikája folytatásához
A jelzés egyértelmű: Orbán Viktor kormányfő mandátumot kapott migrációs politikája folytatásához - értékelte a kvótareferendum eredményét Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió hétfő reggeli műsorában. Waszczykowskit szerint "a jelzés egyértelmű, a magyar társadalom óriási része támogatását fejezte ki Orbán migrációs politikája iránt" - mondta a lengyel külügyminiszter, hozzátéve: a magyar kormányfő ezáltal "felhatalmazást kapott ennek a politikának a megvalósításához".
A részvételi arányt illetően Waszczykowski elmondta: "Ilyen a demokrácia természete, a döntéshozó folyamatokban csak azok vesznek részt, akik akarnak". Rámutatott: a migrációs válság jelenleg természetesen gyengébb, kisebb Magyarországon, mint tavaly nyáron volt, amikor ott is átvonult a bevándorlási hullám. "Ha akkor tartották volna a kvótareferendumot, biztosan több tucat százalékkal többen mentek volna el szavazni" - vélekedett.
Figyelmeztetett ugyanakkor: bár az Európába irányuló bevándorlási hullám - többek között az EU-török megállapodás és bizonyos, Líbiában lassan meginduló békefolyamatok következtében - apad, de bármikor felújulhat. Megerősítette: Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem fogad be migránsokat, mert "ők maguk sem akarnak idejönni, és Lengyelország ellenzi a menekültek és migránsok kényszerű áttelepítését Európában".
Horvát politikus: A magyar kormánynak és az EU-nak is figyelembe kell vennie az üzenetet
Jóllehet alacsony volt a részvételi arány a magyarországi népszavazáson, a kormánynak, de az Európai Uniónak is figyelembe kell vennie a választópolgárok üzenetét - jelentette ki Andrej Plenkovic, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) miniszterelnök-jelöltje hétfőn újságíróknak nyilatkozva Zágrábban. Plenkovic szerint a szerény részvételi arány várható volt, mert ez a téma láthatóan nem érdekelte eléggé a magyar választópolgárokat. "Magyarországnak ezt is figyelembe kell vennie" - mondta, hozzátéve: viszont akik voksoltak, fontos üzenetet küldtek az EU számára is.
Miro Kovac ügyvezető külügyminiszter a sajtónak nyilatkozva kijelentette: a magyar kvótareferendum eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon, de más kelet-európai országokban is másképp vélekednek a migrációs válságról. "Most az a fontos, hogy ezen a területen konszenzust érjünk el az EU-ban" - tette hozzá.
Renzi üdvözölte a népszavazás érvénytelenségét
Üdvözölte a magyarországi kvótareferendum érvénytelenségét Matteo Renzi olasz kormányfő egy hétfői rádióinterjúban. A balközép irányultságú Demokrata Párt politikusa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a népszavazás után keveset fog változni az uniós migrációs politika. "Nem csak Magyarországon létezik európai egoizmus" - vélekedett Matteo Renzi.
Fabrizio Cicchitto, az Új Jobbközép (NCD) olasz kormánypárt politikusa, a római képviselőház külügyi bizottságának elnöke a populista és rasszista erők kudarcának nevezte a magyarországi népszavazás kimenetelét. A szintén jobbközép irányultságú Pier Ferdinando Casini, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, reméli, hogy a magyar népszavazás elmaradt érvényessége gondolkodásra késztet: "aki szelet vet, vihart arat".
Deborah Serracchiani, a római kormánykoalíciót vezető balközép Demokrata Párt (PD) alelnöke Twitter-fiókján úgy fogalmazott, a magyar népszavazás érvénytelen lett, de a probléma megmaradt. "A ki-ki egyedül politikája mindenki vereségéhez vezet, ez elfogadhatatlan" - tette hozzá.
Az európai demokrácia nagy próbájának nevezte a magyar népszavazást Paolo Grimoldi, az Északi Liga titkára, aki személyesen Budapesten követte figyelemmel a népszavazást. Kijelentette, a magyar nép leckét adott azoknak, közöttük Olaszországnak is, akik 200 ezer migránssal "töltötték fel" az országukat anélkül, hogy bármikor is megkérdezték volna a lakosságot erről.
A kereszténydemokrata Néppárt (AP) képviselője, Alessandro Pagano úgy vélte, Magyarország - a népszavazás eredménytelenségével is - győzött, és a Brexit után újabb pofont adott az EU-nak, a következő pofon pedig a (a parlament átalakításáról tartandó) december 4-i olaszországi népszavazással Matteo Renzi olasz kormányfőnek szól. "A magyarok ismételten birtokukba vették a demokráciát (...) most az olaszokon a sor, hogy hazaküldjék az illegális bevándorlók inváziójáért felelős olasz kormányt" - mondta Alessandro Pagano.
Uniós szóvivő: Az Európai Bizottság tiszteletben tartja a magyarok demokratikus akaratát
Az Európai Bizottság tiszteletben tartja a magyar emberek demokratikus akaratát, azokét is, akik szavaztak és azokét is, akik nem - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a brüsszeli testület szokásos, déli sajtótájékoztatóján hétfőn. Szkínász elmondta, a magyar kormány hatáskörébe tartozik, hogyan kezeli a referendum eredményét. Az Európai Bizottság értelmezése szerint a vasárnapi referendum a jövőbeni döntésekre vonatkozott.
Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére reagálva, amely szerint a közeljövőben találkozót tervez Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, a szóvivő elmondta, hogy az elnök irodája minden tagország állam- és kormányfője előtt nyitva áll.
Geert Wilders gratulált Magyarországnak a népszavazás eredményéhez
Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője hétfőn gratulált Magyarországnak az előző napi kvótareferendum eredményéhez.
A politikus a Twitter közösségi oldalon gratulált Magyarországnak, felidézve, hogy 3,28 millió ember nemmel szavazott a menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról kiírt referendumon vasárnap, ami az érvényesen voksolók mintegy 98 százaléka.
Geert Wilders szerint a történtek a "nemzeti szuverenitás győzelmét" jelentik.
A korábban kisebbség elleni uszítással vádolt, de később felmentett pártvezér nem most szólalt meg először a kvótanépszavazás ügyében, Wilders vasárnapi Twitter-üzenetében arra szólította fel a magyar választókat, hogy szavazzanak nemmel, álljanak ki a "nemzeti szuverenitás és a nemzeti identitás" mellett.
Osztrák kancellár: az európai menekültpolitika nem változik meg jelentősen a magyarországi szavazást követően
Az európai menekültpolitika nem változik meg jelentősen a magyarországi szavazást követően - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár hétfőn.
A kancellár szerint tekintettel arra, hogy a visegrádi országok, Magyarország, Szlovákia, Csehország, és Lengyelország a menekültpolitikában inkább "korlátozó álláspontot" képviselnek, a bevándorlók európai elosztása egyelőre nem megvalósítható.
Kern úgy véli, hogy továbbra is a határvédelemre, a származási országokban való segítségnyújtásra és az észak-afrikai országokkal való szerződéskötésre kellene koncentrálni. "Amennyiben ezek a problémák megoldódnak, a visegrádi államok is határozottabban vesznek majd részt a terhek elosztásában" - jelentette ki a kancellár.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy hétfői ausztriai lapinterjúban arról beszélt, hogy Orbán Viktor az első uniós kormányfő, aki felismerte az unió külső határvédelmének szükségességét. "Kezdetben sokan kritizálták ezért, azonban időközben be kellett ismerniük, hogy nem hibázott" - jelentette ki a tárcavezető az Österreich című lapnak. Kurz szerint Ausztriában nem hoz majd változást a magyarországi referendum eredménye, amely azonban Brüsszel számára megmutatja, hogy a kvóta alapján tervezett európai menekültelosztás nem lehetséges.
Az érvénytelen szavazás félreértelmezésétől óvott az osztrák külügyminiszter a német ország ARD televízió vasárnap este sugárzott politikai műsorában. "Az eredményt nem szabad úgy értelmezni, hogy Magyarország több menekültet akar befogadni" - mondta Sebastian Kurz. Mint emlékeztetett: vasárnap többen szavaztak a menekültügyi kvóta ellen, mint 2003-ban Magyarország uniós tagsága mellett.
A népszavazási érvényességi küszöb csökkentését indítványozza egy szlovák ellenzéki párt
A jelenlegi ötvenről, harminc százalékosra csökkentené a népszavazások érvényességi küszöbét a pozsonyi törvényhozás egyik ellenzéki pártja, a Család vagyunk mozgalom, melynek vezetője ezt az indítványt a magyarországi kvótareferendum kapcsán hétfőn jelentette be.
A magyarországi kvótareferendum eredménye jó, és az egyértelműen megerősítette, hogy a szavazók csaknem száz százaléka elutasítja a betelepítésről szóló kvótákat - jelentette ki Boris Kollár a Család vagyunk mozgalom vezetője a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva. Rámutatott: a népszavazások érvényességi küszöbe egyaránt magas Magyarországon és Szlovákiában - Szlovákiában szintén 50 százalék -, ezért pártja már hamarosan egy olyan javaslatot terjeszt a pozsonyi törvényhozás elé, amely az érvényességi küszöb 30 százalékra való csökkentését célozza.
A vasárnapi kvótareferendum eredményére hétfőn több szlovákiai politikai párt is reagált. A Magyar Közösség Pártja (MKP) közleményében azt írta: örömmel vették tudomásul, hogy a magyar állampolgárok közül sokan éltek szavazati jogukkal, és részt vettek a demokrácia egyik alappillérének számító népszavazáson. "Bízunk abban, hogy Magyarország továbbra is képes lesz ellátni nemzetközi szerződésekből fakadó kötelességét, és a jövőben is megvédi saját és Európa határát az illegális határátlépőkkel szemben" - olvasható az MKP állásfoglalásában.
Nem szabad alulértékelni a kvótareferendum eredményét - jelentette ki Richard Sulík, a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) elnöke. Az illegális bevándorlást és a brüsszeli betelepítési kvótákat korábban többször élesen bíráló politikus hangsúlyozta: bár az érvényes szavazatok aránya 40 százalék volt, ám a voksolók csaknem mindegyike elutasította a betelepítési kvótákat. Bizonyára azok nagy része is hasonló véleményen van, akik nem mentek el szavazni - vélekedett Sulík, aki szerint a szavazók részvételi aránya magasabb lehetett volna, ha például akkor tartják a voksolást, amikor (idén tavasszal) Brüsszel javaslatot tett arra, hogy a betelepítést elutasító országok, 250 ezer eurót szankciót fizessenek minden be nem fogadott menedékkérő után.
Andrej Danko, a szlovák kormánykoalíció második legerősebb pártjának, a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) az elnöke a népszavazás eredményéről azt mondta: annak üzenete nyilvánvalóan az, hogy az emberek a mi régiónkban nem értenek egyet a menedékkérők automatikus befogadásával.
Szlovákiában az ország történetében eddig nyolc alkalommal rendeztek népszavazást különböző kérdésekben. Ezek közül eddig csupán egy volt érvényes, az amit az ország EU csatlakozásáról tartottak 2003-ban, ezen a részvétel 52 százalékos volt. A többi szlovákiai népszavazás részvételi aránya 9,5 és 44 százalék között mozgott, a legtöbb esetében 20 százalék körül alakult.
