"Amennyiben a köztársasági elnök úgy dönt, hogy jön az orosz elnök, az nem a pompáról fog szólni, hanem az igazság megmondásáról, és arról, hogy kiutat találjuk abból, ami most ott (Szíriában) történik, és megértessük Oroszországgal, hogy veszélyes útra tér" - fogalmazott a francia diplomácia vezetője a France Inter közszolgálati rádióban.
Oroszország állandó haditengerészeti bázist akar Tartúszban
Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes szerint az erre vonatkozó dokumentumokat már előkészítették, és a kérdésről tárcaközi egyeztetés folyik. A védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben működő orosz légitámaszpont határozatlan ideig való használatáról megkötött egyezmény pénteki ratifikálásakor közölte, hogy Moszkvában fontolóra vették a Kubában és a Vietnamban használt egykori szovjet-orosz bázisokra való visszatérést is. A hétfői Izvesztyija arról számolt be, hogy Moszkva tárgyalásokat folytat egy vagy több egyiptomi katonai objektum bérbe vételéről.
Vlagyimir Putyin franciaországi látogatása régóta tervezett az új párizsi orosz vallási központ avatása alkalmából.
A párizsi látogatás során a francia elnökkel október 19-re tervezett csúcstalálkozó létrejötte viszont azt követően megkérdőjeleződött, hogy Hollande a francia TMC tévécsatornának vasárnap kijelentette: "Felteszem a kérdést magamnak, hogy hasznos lesz-e a találkozó? El tudjuk-e érni, hogy (Putyin) ne tegye azt, amit a szíriai rezsimmel együtt tesz, vagyis azt, hogy támogatja a rezsim légierejét, amely Aleppó lakosságát bombázza?"
"Elmondom majd neki, hogy ez megengedhetetlen, és még Oroszország imázsának is árt" - tette hozzá a francia elnök.
Hollande hangot adott meggyőződésének, hogy az Aleppóban történtek háborús bűncselekménynek minősülhetnek.
"És azoknak, akik hasonló cselekedeteket követnek el, felelniük kell majd egyebek között a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt" - nyilatkozott.
A francia külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szíria miatti "mély nézeteltérés" ellenére Oroszország "partnerország, nem ellenfél" és a párizsi látogatáson egy ukrajnai csúcstalálkozóra is sor kerülhet.
"Elképzelhető, hogy aznap államfői szinten próbálnak meg előrelépni a megoldások irányában Ukrajnáról" - jelezte Jean-Marc Ayrault.
A "normandiai négyek" - Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország - külügyminiszterei legutóbb május elején, Berlinben találkoztak. A következő csúcsot eredetileg a G20-csoport legmagasabb szintű, Kínában szeptember elején megtartott tanácskozásának idején tervezték megtartani, ám azt végül nem hívták össze, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a Krímben ukrán diverzánsakciókat hiúsítottak meg.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Moszkvában azt mondta, hogy az orosz fél folytatja Vlagyimir Putyin elnök október 19-re tervezett párizsi látogatásának előkészítését mind az Élysée-palotában megtartandó csúcs, mind a párizsi orosz vallási központ - Putyin általi - tervezett megnyitására.
Tusk: Oroszország szíriai tevékenysége miatt meg kell hosszabbítani az uniós szankciókat
A lengyel konzervatív liberális politikus a Passauer Neue Presse című lap fórumán Donald Tusk az ukrajnai helyzetről szólva hangsúlyozta: az EU ugyan abban érdekelt, hogy rendezett viszonyban legyen Oroszországgal, de a viszony mégis konfliktussal terhelt, méghozzá nem az EU hibájából. Ez a konfliktus nagyon veszélyes, és különösen a balti országokat, Lengyelországot és Szlovákiát fenyegeti, nem csak földrajzi okok miatt. Azonban tudomásul kell venni, hogy Ukrajnában nem polgárháború zajlik, hanem "agresszió", és ebben a helyzetben az Európai Uniónak "keménynek és következetesnek" kell lennie.
A közösség júniusban meghosszabbította az Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, de semmi sem változott, sőt, Szíriára tekintve látható, hogy a helyzet tovább romlott - tette hozzá Donald Tusk.
Mint mondta, "néhány európai politikus részéről tipikus nyugat-európai illúzió" volt azt gondolni, hogy Oroszország "meghívásával", bevonásával sikerülhet lezárni a szíriai polgárháborút.
Ennek a törekvésnek az eredménye látható Aleppóban, és kézenfekvő, hogy az EU ebben a helyzetben csak az Oroszország elleni szankciók további meghosszabbításával válaszolhat, mert minden egyéb "kapitulációt" jelentene - fejtette ki az Európai Tanács elnöke
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata elnöke kiemelte: a Kreml "szélsőjobboldali pártokat finanszíroz Európában, az illiberális társadalmi modellt" képviseli és "ultranacionalista, terjeszkedő és erőszakos politikát" folytat. Ez elfogadhatatlan, és vissza kell utasítani, de nem lehet Oroszországot "kivarázsolni a világból", és nem szabad "számkivetettnek nyilvánítani". Inkább a párbeszédre kell törekedni, és mindig nyitva kell tartani a párbeszéd csatornáit.
A fórum harmadik résztvevője, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetség miként reagál az atomrobbanófej hordozására is alkalmas rakéták telepítésére Kalinyingrádban, a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéban, kiemelte: az utóbbi évek folyamatai megmutatták, hogy Oroszország katonailag megerősödött és nem riad vissza erejének használatától.
A NATO ezért határozta el, hogy a hidegháború vége óta példanélküli módon megerősíti jelenlétét keleti határvidékén, de nem tervezi, hogy további erősítéssel válaszol a Kreml legutóbbi lépésére, a rakétarendszerek kalinyingrádi telepítésére.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút és fegyverkezési versenyt, ezért egyetért az EP elnökével abban, hogy fenn kell tartani a párbeszéd lehetőségét. Mint mondta, továbbra is ragaszkodni kell az elrettentés és dialógus stratégiájához. A két elem nem áll ellentmondásban egymással, "csak akkor tudunk politikai párbeszédet folytatni Oroszországgal, ha kellően erősek vagyunk" - mondta Jens Stoltenberg.
