Óvatos reakció az európai határőrségre

Sauli Niinistö finn államfő péntek este azt mondta az országos rádióban, hogy a tagországok hatáskörének korlátozása "meglehetősen messzire mutat". 

A támogatást mindenesetre nyilvánvalóan üdvözölnék azok az államok, amelyeknek szükségük van ilyen segítségre - tette hozzá, és megállapította: a jelenlegi helyzetben nem mindegyik EU-ország képes eleget tenni a külső Schengen-határ megvédésére vonatkozó kötelezettségének.

Előzőleg Ilkka Kanerva, a finn parlament védelmi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy az EU-országok lemondanak saját szuverenitásukról határőrizeti kérdésekben.

Angela Merkel továbbra sem hajlandó módosítani menekültpolitikai irányvonalán

Kormányfői hitelessége védelmében utasítja el a befogadható menekültek létszámplafonjának megjelölésére vonatkozó követelést Angela Merkel német kancellár, aki erről a kongresszusra készülő jobbközép CDU elnökeként beszélt egy szombati interjúban, ismét világossá téve, hogy nem hajlandó módosítani menekültpolitikai irányvonalán.

A CDU-ban és bajor testvérpártjában, a CSU-ban hónapok óta napirenden van az a követelés, hogy a kormány az ország menekültbefogadási kapacitásának korlátozottságára tekintettel jelöljön ki egy létszámplafont, vagyis előre rögzítse, hogy Németország legföljebb mennyi menekültet fogad be évente. A másik fő követelés a menekülthullám feltartóztatása az országhatáron.

Angela Merkel mindkét követelést elutasítja, és ezt pártja hétfőn kezdődő kongresszusa előtt ismét megerősítette. Két újságban, a  Augsburger Allgemeine és a Badische Neueste Nachrichten című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rendszeresen tárgyal önkormányzati vezetőkkel és segélyszervezetekkel, így - mint fogalmazott - "nagyon jól tudja", mekkora terhet ró a lakosságra a menekülthullám. 

"Ám ha kancellárként ma kijelölnék egy határt, és holnap ezt a határt már nem lehetne betartani, mert mégiscsak többen jönnek, akkor nem tartottam be az ígéretemet és a gondok még nagyobbak lesznek, és nem kisebbek" - mondta.

A létszámplafon vagy "felső határ egyoldalú és statikus, és megnehezít mindent, amit szeretnénk elérni" - mondta.

A felső határ bevezetésének elutasítása "számomra őszinteség és hitelesség kérdése" - jelentette ki Angela Merkel.

Az országhatár védelmének erősítésére irányuló követelésekkel kapcsolatban azt mondta, "délibábot kerget, aki azt gondolja, hogy a menekültkérdést rendezni tudnánk a német-osztrák határon". 

Hangsúlyozta, hogy célja a menekülthullám csillapítása, a Németországba belépő menedékkérők számának csökkentése, de a "nagy menekülthullámokon csak nemzetközi együttműködéssel lehet úrrá lenni". Ezért a menekültügyi rendszer reformjáról szóló nemzeti intézkedések mellett az uniós külső határok ellenőrzésére kell összpontosítani, hogy csökkenjen az "illegális migráció", továbbá küzdeni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, támogatni kell a sok menekültet befogadó, EU-n kívüli országokat és az uniós tagállamoknak át kell venniük menekültkontingenseket, menekültek előre meghatározott létszámú csoportjait.

A menekültkontingens "közös európai megállapodást jelent, és nem Németország által egyoldalúan kijelölt felső határt" - húzta alá Angela Merkel. 

Arra a kérdésre, miért biztos abban, hogy sikerül közös európai megállapodásra jutni, a kancellár elmondta: vannak eredmények, így alig néhány hét alatt sikerült tető alá hozni az EU és Törökország közös akciótervét, miszerint a felek szorosabban együttműködnek az illegális migráció ellenőrzésében, és az EU pénzügyi támogatást kap a területén élő menekültek ellátásához. 

"Ehhez jön még a mi koncepciónk a legális migrációról a kontingensek révén" - tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy az akciótervet a huszonnyolcak mind támogatják, ami azt mutatja, hogy - mint mondta - "nem könnyen ugyan, de haladunk előre".

A hétfőn Karlsruhéban kezdődő kongresszusra készülve a pártelnök-kancellár menekültügyi vonalvezetését rosszalló csoportok, politikusok ismét rögzítették álláspontjukat. Például egy sor belügyekkel foglalkozó szakpolitikus Armin Schuster parlamenti (Bundestag-) képviselő, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség volt tisztje vezetésével a határőrizet további erősítését, egyebek között állandó ellenőrzőpontok kialakítását sürgeti arra az időszakra, ameddig nem áll helyre az uniós külső határok hatékony ellenőrzése.

A CDU és a CSU közös ifjúsági szervezete (Junge Union) egy felső határ megjelölését követeli, éppen úgy, mint Reiner Haseloff Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök, aki a hónapok óta húzódó vitában elsőként egy számot is megjelölt; a politikus egy pénteki lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte Németország évente nagyjából 400 ezer menekült befogadására, integrációjára képes.

A CDU/CSU egyik gazdasági tagozata, a közepes méretű vállalatok érdekeit képviselő egyesület (MIT) azt is követeli, hogy a menedékkérőket már az országba belépés előtt ellenőrizzék, és végső esetben tagadják meg tőlük a belépést.

Közös követelés, hogy a kormány juttassa el a világ minden sarkába azt az üzenetet, hogy Németország elérte befogadókapacitása határát. A követelés indoklása szerint egy ilyen üzenet ellensúlyozza az utóbbi hónapokban kialakult "szívóhatást", és így csillapodik majd a menekülthullám.

A CDU elnöksége a menekültválság körül várható kongresszusi vita irányítására önálló határozati javaslatot terjeszt elő. Ennek szövegén még dolgoznak, és a vasárnap esti kihelyezett karlsruhei elnökségi ülésen véglegesítik. Főbb tartalmi elemeit csütörtökön ismertették. 

A Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról című dokumentumban nem szerepel a létszámplafon gondolata és az országhatár ellenőrzésének további erősítéséről sem lesz szó benne, vagyis az elnökség nem enged a bírálóknak. Ugyanakkor azt reméli, hogy az indítvánnyal mégis egyesíteni tudják majd a küldötteket. A javaslatban ugyan a kormány hivatalos menekültpolitikáját vázolják fel, de bővítik egy sor elemmel, például azzal, hogy törvényben kell rögzíteni a menekültek beilleszkedési, integrációs kötelezettségét, valamint azzal, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését.

A németek többsége a terrorveszély növekedésétől és a bűncselekmények megszaporodásától tart a menekülthullám miatt

Németországban a lakosság többsége szerint félő, hogy a menekülthullám miatt növekedik a terrorveszély és emelkedik a bűncselekmények száma, és csaknem kétharmados annak - az Angela Merkel kancellár által elutasított gondolatnak - a támogatottsága, hogy ki kell jelölni egy létszámplafont, vagyis előre rögzíteni kell, hogy legföljebb mennyi menekültet fogad be évente Németország - mutatta ki egy felmérés, amelyet a Der Spiegel című hírmagazin ismertetett szombati számában.

A felső határ bevezetését a lakosság 65 százaléka támogatja. A bűncselekmények megszaporodásától félő németek aránya 51 százalék, a terrorveszély növekedésétől tartók aránya 54 százalék.

A német hadsereg (Bundeswehr) szíriai küldetése még több német, a lakosság 64 százaléka szerint növelheti a terrortámadások veszélyét, a menekülthullám pedig a többség szerint nem csak veszélyt jelent; a TNS közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérésében megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy Németország gazdaságilag profitálhat a menekültek beáramlásából.

A menekültek nagy száma a túlnyomó többség, 84 százalék szerint tartósan megváltoztatja Németországot.

A sajtó tevékenységével a többség elégedetlen; a lakosság 59 százaléka szerint a sajtó nem tudósít kiegyensúlyozottan a menekültválságról, és a fiatalok körében - a 18-29 éves korosztályban - 68 százalék vélekedik így a Der Spiegel megbízásából készült felmérés szerint.

Egy másik új kutatás alapján a németeket továbbra is megosztja a menekültválság ügye, de Angela Merkel támogatottsága némileg javult, és stabilizálta támogatottságát a kancellár pártja, a jobbközép CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége.

A ZDF országos közszolgálati televízió Politbarometer nevű felméréssorozatának pénteken ismertetett aktuális eredményei szerint a lakosság 51 százaléka nem gondolja, hogy az ország megbirkózik a menekültek nagy számával. A bizakodók aránya 46 százalék. Két héttel ezelőtt ez az arány 52:46 volt.

A felmérésben a megkérdezettek egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetnek politikusokat. Angela Merkel 1,7 pontot kapott, szemben a két héttel ezelőtti 1,6 ponttal. A kancellár így továbbra is a 4. helyen áll a Politbarometer tízes listáján Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Wolfgang Bosbach CDU-s parlamenti (Bundestag-) képviselő után. A sereghajtó Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke 0,4 ponttal.

A lakosság relatív többsége, 49 százaléka szerint Angela Merkel a menekültválságban rosszul teljesít, míg 47 százalék pozitívnak értékeli munkáját. A CDU/CSU támogatói körében 61 százalék pozitívan értékeli a kancellár menekültügyi tevékenységét, az ellenzéki Zöldeknél pedig csaknem háromnegyedes, 74 százalékos a kancellárnak a menekültválságban kifejtett tevékenységét pozitívan értékelők aránya.

Ha most vasárnap lenne Bundestag-választás, a CDU/CSU 39 százalékát szerezné meg, ami nem jelent változást a két héttel korábbihoz képest. A második helyen a koalíciós társ szociáldemokraták állnak 24 százalékkal, Zöldek 10 százalékon, a Baloldal és a Bundestagban képviselettel nem rendelkező Alternatíva Németországnak (AfD) 9 százalékon áll. Más párt nem jutna be a Bundestagba.

A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF számára 1266 ember megkérdezésével december 8. és 10. között. A TNS a Der Spiegel megbízásából készített, ugyancsak a 18 éven feletti népességet reprezentáló felmérést 1011 ember megkérdezésével állította össze, az adatokat december 4. és 8. között vették fel.

Európai szolidaritásra figyelmeztetett az osztrák szociáldemokrata párt frakcióvezetője

Nem fogadható el, hogy Magyarország, Lengyelország, Szlovákia vagy Románia kivonja magát az európai szolidaritás alól - jelentette ki Andreas Schieder, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) frakcióvezetője, aki elmondása szerint még attól sem riadna vissza, hogy befagyasszák az ezen országoknak szánt uniós pénzek kifizetését.

A politikus a Der Standard című osztrák újság szombati számában megjelenő interjújában hangsúlyozta, hogy a menekültek jelentette terheket nem viselheti egyedül Ausztria, Svédország és Németország. 

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője, Reinhold Lopatka szerdára tervezett budapesti látogatásával kapcsolatban Schieder úgy ítélte meg, hogy a néppárti delegációnak teljes határozottsággal el kellene mondania Orbán Viktor kormányfőnek, hogy mi az elvárás Magyarországgal szemben. 

Schieder az osztrák kormánykoalíció nehézségeiről szólva nehezményezte, hogy az ÖVP Orbán Viktorral egyeztet, miközben bírálja az osztrák kancellárt, amiért német kereszténydemokrata politikusokkal keresi a megoldást. 

A politikus véleménye szerint a spielfeldi határnál zajló kerítésépítés csupán "szimbolikus" tett, amivel nem lehet megoldani a problémát, ehelyett nemzetközi összefogásra van szükség.

Reinhold Lopatka néppárti frakcióvezető az újság pénteki számában megjelent interjújában kijelentette: csekély elvárásai vannak már az uniós megoldásokkal kapcsolatban. Az uniós politika, a szolidaritás és a kompromisszumkeresés a menekültkérdés megoldásában kudarcot vallott, hiszen a migránsválság megmutatta az unió lehetőségeinek határait - mondta. 

Úgy látja, hogy az osztrák kancellár szívesebben szerepel az európai politikai életben, és ezzel kibújik a menekültügyi kérdés ausztriai megoldásának felelőssége alól. Lopatka szerint a kerítés építése az ottlakók biztonságérzetének megerősítése miatt is fontos, valamint hozzájárul a menekültek rendezett irányításához.