Külföld
„Ötven kilométeres” kerítés épül a macedón-görög határon
A svédországi bevándorlók egy részét más EU-országokba helyezik
A macedón-görög határ ötven kilométeres szakaszán épül majd három méter magas kerítés, ebből eddig mintegy tíz kilométer készült el - számolt be róla a vesti.mk című macedón hírportál hétfőn.
A lépés célja, hogy a migránsokat az áteresztőpontokra, a legális határátkelőhelyekre tereljék, és ezzel szabályozzák az országba irányuló áradatot. Kerítés azokon a szakaszokon épül, ahol a leggyakrabban igyekeznek a migránsok illegálisan bejutni Macedóniába. A kerítés építése a múlt hét végén kezdődött, és a tervek szerint tíz nap alatt be is fejezik a munkálatokat - közölte a lap a hadsereg egy forrására hivatkozva.
Törökország 1300 Görögországba tartó migránst állított elő
Mintegy 1300, Görögországba tartó migránst állítottak elő a török hatóságok az égei-tengeri partokon hétfőn, néhány órával az Európai Unióval a menekültáradat megfékezéséről megkötött megállapodás után.
A török rendőrök szíriaiak, irakiak, irániak és afgánok százait, valamint három embercsempészt állítottak elő Canakkale tartomány Ayvacik városa közelében - közölte a parti őrség.
Az elmúlt hónapokban ez volt a legnagyobb ilyen művelet, a migránsokat egy kiadatási állomásra szállították, ahonnan többeket deportálni fognak - közölték a nevük elhallgatását kérő illetékesek.
Ahmet Davutoglu török kormányfő vasárnap megállapodott az Európai Unió vezetőivel, hogy Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását.
A négy év alatt a szíriai polgárháború elől menekülők közül 500 ezren Törökországon keresztül - életük kockáztatásával, nem biztonságos hajókon - Görögországba utaztak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint az úgynevezett kelet-földközi-tengeri útvonalon közel hatszázan haltak meg.
Törökországban mintegy 2 millió szíriai menekült, továbbá iraki és afganisztáni menekültek ezrei élnek.
Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia november 19-én jelentette be, hogy csak azokat a szíriai, iraki vagy afgán állampolgárokat engedi be az országba, akik már rendelkeznek korábban kiállított regisztrációs papírokkal. A görög-macedón határon jelenleg mintegy ezer nem háborús övezetből érkező, főleg iráni ember vár arra, hogy enyhüljenek a feltételek. Több száz gazdasági bevándorlónak minősülő migráns már visszafordult, és más útvonalat keres, vagy megpróbál ideiglenes szállást találni a görög városokban.
A macedón hatóságok vízágyúkat telepítettek a gyevgyelijai határátkelőhöz, hogy szükség esetén így fékezzék meg azokat, akik átszöknének a határon, illetve ha a hétvégi eseményekhez hasonlóan ismét elkezdenék bontani a kerítést. A vízágyút egyelőre nem vetették be, a rohamrendőrök könnygázzal és hanggránátokkal oszlatták fel a feldühödött tömeget, amely kövekkel, botokkal, tégladarabokkal dobálta őket.
Az utóbbi napokban csupán 2-3 ezer ember érkezett Macedóniába, majd onnan tovább Szerbiába, vasárnap viszont a szerbiai Presevóban már 4 ezer embert regisztráltak. Az októberi és novemberi számokhoz képest - amikor akár 7-8 ezer migránst is nyilvántartásba vettek - még ez is viszonylag kevésnek számít, a szigorúbb határellenőrzések mellett ennek oka a rossz időjárás is, a görög szigetek és a szárazföld között még mindig nem állt helyre a hajóforgalom.
Milanovic azt várja, hogy lebontják a horvát határon épült kerítést
Az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodás után Zágráb azt várja, hogy a horvát határon lebontják a menekültáradat megfékezésére épített kerítést - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a hét végén újságíróknak a brüsszeli rendkívüli EU-Törökország csúcstalálkozó után. A horvát miniszterelnök úgy vélte, hogy Ankara lelassíthatja a folyamatot, aminek nyomán a bevándorlás nem fog egyszerre megszűnni, de lassan mérséklődik.
Tovább csökkent a Németországba belépő menedékkérők száma
A hét végén is tovább csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma a hétfőn megjelent hivatalos adatok szerint.
A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség vasárnap 3136, szombaton 2650, pénteken 3426 illegális határátlépést regisztrált, így három nap alatt sem érkeztek annyian jogcím nélkül Németországba, mint szeptember eleje és november eleje között egy nap alatt. A naponta érkezők száma november 5-én haladta meg legutóbb a 10 ezres határt, és november 8-án haladta meg legutóbb a 8 ezres határt, azután pedig két héten keresztül rendre 7-8 ezer fő lépett be az országba jogcím nélkül.
A szövetségi rendőrség szerint a csökkenésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, korai lenne trendfordulóról beszélni. A határsértések száma mindenekelőtt a görög-török tengeri határon télire fordult időjárás révén csökkent, és egyelőre nem lehet megmondani, hogy miként alakulhat a folyamat a következő hetekben.
Milanovic ezért reményét fejezte ki, hogy ha Törökország betartja a szerződésben foglaltakat, Szlovénia lebontja a Horvátországgal közös határán épített kerítést. "Engem zavar a kerítés, de végül is Ljubljana dolga" - mondta, majd hozzátette: száz százalékig biztos abban, hogy Szlovénia eltávolítja a drótkerítést határáról, de ami Magyarországot illeti, nem tudja, mit lesz.
További négyezer menekültet várnak Pireuszba
További négyezer menekültet várnak hétfőn Athén kikötőjébe, Pireuszba Híosz és Leszbosz görög szigetről, miután az időjárás ismét kedvezőbb lett, és a tengeren át érkező menekültek átmenetileg megcsappant száma ismét növekszik - jelentette a görög média. A két sziget a török partok közelében fekszik, és kedvelt célpontja a Törökországból érkező menekülteknek. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb becslései szerint novemberben mintegy 110 ezer menekült jutott át Törökországból Görögországba, amely nem csupán EU-tag, hanem azon belül a határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet része is.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök - horvát kollégájának felvetésére reagálva - újságíróknak az mondta: Ljubljana a legnagyobb örömmel eltávolítja a kerítést Horvátországgal közös határáról, amint tisztán látszik, hogy a migrációs hullám Szlovénia irányába megszűnik. "Addig hónapok is eltelhetnek" - mondta, majd hozzátette: mindez Törökországtól és a többi, nyugat-balkáni migrációs útvonalon érintett ország lépéseitől függ majd.
"A drótkerítés felépítése nem olyan művelet, amely bárki számára kívánatos volna, hiszen senki nem akar hosszú távon kerítést a határán, de szükség van rá az illegális migráció ellenőrzése és megelőzése szempontjából" - szögezte le Cerar. A szlovén miniszterelnök biztosította horvát kollégáját arról: amennyiben bebizonyosodik, hogy a kerítés horvát területen épült, eltávolítják, és más alkalmas akadály felállításával védik meg ugyanazt a határszakaszt.
Újabb incidensek Németországban
Németországban hétfőn is több erőszakos incidensről tájékoztattak a hatóságok a menekültválsággal kapcsolatban.
A Schleswig-Holstein tartománybeli Itzehoe-ban működő befogadó állomáson egy csoport szír és egy csoport afgán menedékkérő esett egymásnak. Az összecsapásban nagyjából húszan vettek részt és öten megsérültek. Négy embert kórházba kellett szállítani, kilenc embert őrizetbe vettek. A nyugalmat 50 rendőr bevetésével állították helyre. A konfliktus oka egyelőre ismeretlen.
A Hessen tartományi Hattersheimben nagyjából harmincan verekedtek egy menekültszállássá átalakított tornacsarnokban. Négyen könnyebben megsérültek, két embert őrizetbe vettek. A helyi rendőrség közleménye alapján egyelőre ebben az esetben sem ismert a konfliktus kiváltó oka.
Németországban már több mint 950 ezer menedékkérőt regisztráltak az év eleje óta, és a rendőrség szinte naponta számol be menedékkérőket befogadó állomásokon történt kisebb-nagyobb verekedésekről. Baden-Württemberg tartományban például januártól október végéig csaknem 1500 esetben kellett intézkedni testi sértés miatt - számolt be hétfőn az N24 hírtelevízió.
Általában különböző nemzetiségű csoportok csapnak össze. Szintén jellegzetes, hogy apróságnak tűnő ügyek miatt, például ebédosztáskor előforduló tolakodás nyomán keletkezik tömegverekedés. Szakértők szerint a konfliktusok elsősorban a szállások zsúfoltsága miatt mérgesednek el.
Új államvédelmi törvényt készítenek elő Ausztriában
Heteken át tartó vita után megállapodott az osztrák kormánykoalíció az új államvédelmi törvénytervezetről, amely reményeik szerint megkönnyítené a feltételezett terroristák elleni küzdelmet. Az indoklás szerint az új törvény egyszerűbbé tenné a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár két évig is megőrizhetők lennének az információk. Továbbá a nyomozók bizalmi embert, vagyis nem a rendőrség alkalmazásában álló személyeket is bevonhatnának az ügymenetbe.
A tervezet szerint az államvédelmi törvény a szélsőségesség, a terrorizmus, a kémkedés és a tömegpusztító fegyverek miatti fenyegetettség esetében alkalmazható. Megkezdené működését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyelné. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie. A tanács a parlament megfelelő bizottságának jelentene, és maga is jogosult lenne arra, hogy a parlamenthez forduljon.
A belügyminiszter "modernnek" nevezte az új tervezetet, amellyel szerinte jobban fel tudják majd venni a harcot a terrorizmussal, és megfelelne a 21. század új kihívásainak. Az új államvédelmi törvény tervezete december elsején kerül a parlament belpolitikai bizottsága elé. A parlament január végéig dönthet róla, és a törvény 2016 júliusától léphet érvénybe.
A svédországi bevándorlók egy részét más EU-országokba helyezik
A bevándorlók által "elárasztott" Svédország áthelyezheti más uniós tagállamokba a migránsok egy részét - jelentette be hétfőn Dimitrisz Avramopoulosz migrációért felelős európai biztos.
"Svédország egyike azoknak az uniós tagországoknak, amelyek idén a legtöbb menekültet fogadták be. Kis ország, amely jelentős erőfeszítést tett a lakosságához viszonyítva" - mondta a görög uniós biztos stockholmi sajtótájékoztatóján.
Morgan Johannson svéd bevándorlási miniszter közölte: az ország az év eleje óta közel 150 ezer migránst fogadott, s ez a lélekszámot tekintve olyan, mintha Németországba 1,2 millió bevándorló érkezett volna.
Több uniós tagállam - közöttük Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - ellenzése ellenére az EU az ősszel tervet fogadott el 160 ezer menekült szétosztásáról, így kívánva segíteni a legtöbb menekültet befogadó Görögországnak, Olaszországnak és Németországnak. Svédország a terv keretében októberben 19 Olaszországból érkezett eritreait fogadott be.
A svéd kormány az elmúlt hetekben jelentette be, hogy legalább december 11-ig megerősíti a határellenőrzést, és szigorítja a befogadás szabályait. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy nincs hol elhelyeznie a további migránsokat, felhalmozódtak a menedékkérők aktái, és túlterheltek a szociális ellátó szervezetek.
Több mint kétszáz menekültet mentett ki a tengerből a török parti őrség
Kétszázhuszonkét bevándorlót - köztük 65 gyereket és 41 nőt - mentett ki az Égei-tengerből a török parti őrség vasárnap. Az Anadolu hírügynökség hétfői jelentése szerint a mentőakciót a törökországi Balikesir tartomány partjainál, Ayvalik város közelében hajtották végre. A menekültek a görögországi Leszbosz szigetére tartottak négy csónakkal. Az egyik túlzsúfolt csónak felborult, mielőtt elérte a Törökországhoz tartozó Maden-szigetet. A török parti őrség kimentette a vízből az utasokat, illetve a fedélzetére emelte a másik három csónakban lévő embereket is. A migránsok között szíriaiak, palesztinok, tibetiek és indiaiak is voltak. A Balikesir partjainál fekvő Cunda-szigetre szállították őket, egy gyereket pedig kórházba vittek, mert beteg volt.
„Ötven kilométeres” kerítés épül a macedón-görög határonMilanovic azt várja, hogy lebontják a horvát határon épült ker...