Ugyan konkrét döntés nélkül ért véget, mégis fordulópontot jelent az európai menekültügyi politikában a szombati bécsi találkozó az osztrák lapok véleménycikkei szerint.
Christian Kern osztrák kancellár kezdeményezése döntően hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok bénultságát felszámolják, és az uniós országok közötti ellentét megszűnjön - olvasható a Der Standard című osztrák újság online felületén közölt véleménycikkben. A szerző, Thomas Mayer úgy vélte: az osztrák kancellár kétségtelenül megmutatta, hogy kezdeményező szerepet kíván betölteni az európai politikában.
Orbán Viktor Bécsben "hirtelen a közös európai cselekvés szükségességéről beszélt, meglepően konstruktív hangnemben" - olvasható a cikkben. A szerző szerint ez a nemzetállamok kezdeményezésének eredményességét jelzi. A cikkíró szerint most lehetőség nyílt új, határon átnyúló együttműködésre, kölcsönös támogatásra, amely eddig az uniós miniszteri tanácsban nem valósult meg.
Mayer meglátása szerint az unió mindig akkor működött a legjobban, amikor a nemzetállamok és az uniós szint nem egymás ellen játszott, egyensúly alakult ki az "öntudatos" tagállamok és az uniós intézmények között. Ez legutóbb igencsak hiányzott, mert a bizottság azt gondolta, hogy "átgázolhat" az államokon, és a nagyhatalmak, Németország és Franciaország elhanyagolták az együttműködést a kisebb államokkal - olvasható a véleménycikkben.
Aki a menekültügyi válság leküzdésére kézzelfogható eredményt vagy konkrét intézkedést várt, az csalódott, hiszen sem az osztrák, sem a német kancellár által bemutatott összegzés nem új - írja a szerző. Indoklása szerint a visszatoloncolásról és a humanitárius segítségnyújtásról szóló egyezmény ötlete és a külső uniós határ védelme már több brüsszeli uniós csúcson elhangzott. Ha nincs nagy várakozás, nincs nagy csalódás sem - olvasható a Die Presse osztrák lap vasárnapi számában közölt véleménycikkben, amely szerint a bécsi menekültcsúcson már ismert tényeket rögzítettek. Ugyan a résztvevők nem számítottak áttörő döntésekre, azonban büszkék voltak legalább arra, hogy nyíltan beszélhettek, ami a szerző szerint nyilvánvalóan kevésszer fordul elő.
A cikkíró a bécsi csúcsot megelőző elemzésekre hivatkozva azt írja: a kormányfők a bécsi találkozón akarták demonstrálni a lakosság számára, hogy kezelik a válságot. Meglátása szerint főleg Orbán Viktor esetében igaz ez, a magyar kormányfő így akarta ugyanis a szavazókat részvételre buzdítani a magyarországi kvótareferendumon. Az osztrák kancellár pedig nemzetközileg akart "láthatóvá válni" - állapítja meg a szerző. Úgy vélte, hogy Kern, aki a korábbi kancellár, Werner Faymann menekültpolitikáját örökölte, még mindig Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter árnyékában van.
A lapban megjelent másik véleménycikk szerint az osztrák kancellár uniós krízismenedzser színében tüntette fel magát, és ebben a fellépésében egy kormányfő és egy külügyminiszter sem zavarta meg, "a showt senki nem lopta el tőle".
A találkozó üzenete, hogy Bécsben megpecsételték a befogadási kultúra végét - olvasható a Kurier című osztrák lapban. A szerző szerint ezt a politikusok szükségszerűnek, az emberjogi szakértők azonban szörnyűnek tartják. A politikai fordulat megerősítéséhez fontos volt a német kancellár látogatása - olvasható a cikkben.
Róma európai védelmi erőt javasol
Az olasz kormány javaslatot dolgozott ki egy európai védelmi erő létrehozására, amelyet Roberta Pinotti védelmi miniszter az Európai Unió védelmi felelőseinek pozsonyi informális találkozóján mutat be - jelentette a Corriere della Sera című olasz napilap vasárnap. A dokumentum minőségi ugrást szorgalmaz az európai védelem terén, ami az EU-t érintő biztonsági kérdések analízisét és politikai megoldását is illeti. Az olasz védelmi és külügyi tárca által kidolgozott javaslat egyebek között az EU-ban "felállított, de soha nem alkalmazott" többnemzetiségű zászlóaljak használatát szorgalmazza, egy állandó főhadiszállást Brüsszelben a közös műveletek tervezésére és irányítására, valamint azt, hogy a tagállamok szűkebb csoportja védelmi és biztonsági feladatokat lásson el az unió megbízásából. Az olasz javaslat kezdeményezi, hogy az európai védelem terén "nagyobb ambícióval bíró" tagállamok úgynevezett védelmi Európai Uniót hozzanak létre, "védelmi Schengent" a schengeni övezet példájára. "Az erőket, parancsnokságot, ellenőrzést, manőverezést és beavatkozási képességeket megosztani hajlandó országok egy Európai Multinacionális Erőt hoznak létre, amely az EU főhadiszállása állandó rendelkezésére áll és a jövőbeli integrált európai erő kezdeti magja lehet". Az Európai Multinacionális Erő a NATO és az ENSZ szolgálatába is állhat, és nyitott marad a később csatlakozni kívánó államok előtt. Az olasz javaslat egy integrált európai katonai képzési rendszert, valamint a védelmi ipar támogatását is szorgalmazza a többi között az Európai Központi Bank segítségével.
Olasz EU-s államtitkár: A lengyelek és a magyarok javasolta "rugalmas szolidaritás" ellentmondás
Fogalmi ellentmondásnak nevezte a visegrádi négyek javasolta "rugalmas szolidaritás" elvét Sandro Gozi olasz EU-s államtitkár, aki új politikai paktumot szorgalmazott az európai gazdasági és biztonságpolitikában a La Stampa napilapban vasárnap közölt interjúban. Sandro Gozi kijelentette, Európa "nagy" válságát a kölcsönös bizalmatlanság és a rövidlátó egoizmus okozza, és Olaszországra vár az Európai Unió újraindításának feladata.
Az olasz kormány EU-államtitkára hangsúlyozta, úgy tűnik, hogy az EU a migráció, a biztonság és a növekedés terén is felelősséget akar vállalni, gyakran azonban ezt semmilyen konkrét lépés nem követi, "ennek világos példája, hogy sok ország részéről elmaradt a menekültek szétosztásának tiszteletben tartása". Sandro Gozi hozzátette, hogy "a lengyel és a magyar kollégák" javasolta "rugalmas szolidaritás" egy fogalmi ellentmondás. Ez az az egoizmus, amelyet el kell kerülnünk - hangoztatta a politikus, aki a condradictio in terminis latin kifejezést használta. Elmondta, hogy a pozsonyi informális EU-csúcson (amelyet Matteo Renzi olasz miniszterelnök elégtelennek nevezett a gazdasági és migrációs döntések terén is) semmilyen áttörés nem következett be, Olaszország azonban az EU helyett is felelősséget kíván vállalni. Róma a következő hónapokban új paktumot dolgoz ki, amely egyaránt érinti a gazdasági növekedést, új biztonságpolitikát a külső határokat ellenőrző rendőrséggel, a kulturális források növelését, valamint az ifjúságpolitikát.
