Külföld
Osztrák külügyér: Hibás a menekültek meghívásának politikája
Maiziere a védelemre nem jogosult afgánok hazatérését sürgeti
Ötvenezer főt toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig
Az osztrák külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban téves útnak nevezte a menekültek meghívásának politikáját és azt az elképzelést is, hogy be lehet fogadni minden migránst. A miniszter közvetve Angela Merkel német kancellár politikájára utalt. Sebastian Kurz tárcavezető szerint „reális” a kormány által a hét végén meghatározott ötvenezer fő 2019-ig történő kitoloncolásáról szóló intézkedés. Sok Ausztriába érkező menekült az országban marad, ezért meg kell szüntetni az emberek áradatát - mondta Kurz. Úgy fogalmazott, hogy be kell tartani az Ausztriába érkező menekültek számának felső határát, hiszen minden más megoldás túlterhelné az országot.
Januárban mintegy háromszázharminc, előző év novemberében kétszázkilencven menekült tért vissza Ausztriából a hazájába, főleg iraki, iráni és afganisztáni emberek. Tavaly mintegy ötezer-egyszázan utaztak haza önként, 3300 embert pedig kitoloncoltak. A korábbi években havonta fele ennyi menekült hagyta el az országot - közölte az osztrák közszolgálati rádió (Ö1) hétfőn.
A szakértők szerint ennek két oka van: egyrészt az emberek nem számoltak azzal, hogy nagy, egyterű sátrakban kapnak szállást, másrészt nagyon hosszú ideig tart a menekültkérelmük elbírálása. Gyakran amiatt is hazatérnek, mert hozzátartozójuk otthon megbetegszik vagy valakinek a halálhírét kapják.
Az Ö1 tájékoztatása szerint előfordul, hogy a családtagokat Törökországban vagy Libanonban hagyják, ott azonban nehezek az életkörülmények. A visszatéréskor jelenleg legfeljebb háromszázhetven euró egyszeri segélyt kapnak a menekültek az osztrák államtól.
A belügyi tárca tervei szerint amennyiben a menekült a kérelmének benyújtását követő három hónapban hazautazik, akkor ötszáz eurós „visszatérési” segélyt kapna. Amennyiben ezt a kérelme benyújtása után hat hónappal teszi meg, úgy kétszázötven eurót.
A vorarlbergi Feldkirch településen hétfőn délelőtt hetvenöt iraki migráns demonstrált a menekültügyi hivatal előtt. Amiatt tiltakoztak, hogy szerintük az irakiak menedékkérelmét nagy számban utasítják el.
Maiziere a védelemre nem jogosult afgánok hazatérését sürgeti
Az Afganisztánban egynapos villámlátogatáson tartózkodó Thomas de Maiziere a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy az Afganisztánból Németországba érkező menekültek száma ugrásszerűen megnőtt. Hazatérésük ösztönzése érdekében azt is lehetségesnek tartja, hogy Afganisztánban kapjanak pénzügyi segítséget új életük kezdéséhez. Németországban már ma is igényelhetnek pénzügyi segítséget a hazautazáshoz.
Az nem járja, hogy az afgán lakosság, és éppen a fiatalok elhagyják hazájukat, és Németországba mennek a jobb jövő érdekében - mondta a tárcavezető, aki az afgán fővárosban a kormány képviselőivel tárgyal.
Önként hazatérő menekülteket szállító repülőgép indult Bagdadba Belgiumból
Elindult Bagdadba az önként hazatérő iraki menekülteket szállító első repülőgép a brüsszeli Zaventem repülőtérről - írta a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap. Az első alkalommal közvetlenül Bagdadba indított repülőgépen néhány száz iraki állampolgár kapott helyet, olyanok, akik önként vállalták, hogy visszatérnek hazájukba. Leginkább azok a bevándorlók utaztak haza, akik nem találták meg számításaikat Belgiumban, vagy menekültkérelmüket elutasították a hatóságok - mondta Katrien Jansseune, az államtitkár szóvivője.
"Afganisztánban az embercsempészek az üzlet érdekében azt híresztelik, hogy Németországban paradicsomi körülmények vannak. Ezt az egészet mi nem akarjuk" - hangsúlyozta de Maiziere. A tárcavezető szerint azoknak az afgánoknak, akiknek nincs kilátásuk arra, hogy védelmet kapjanak Németországban, lehetőleg önként haza kell térniük, mégpedig azokba az országrészekbe, amelyek biztonságosak.
A Németországba utazó afgánok száma tavaly ugrásszerűen megnőtt: a hatóságok több mint 150 ezer afgán menedékkérőt regisztráltak, így a szíriaiak után ők alkották a második legnagyobb csoportot. Ezzel szemben 2014-ben csak mintegy 9700 afgán nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban.
A miniszter már tavaly októberben jelezte, hogy elfogadhatatlan ez a hatalmas áradat. A tárcavezető azért is vélekedik így, mert német katonák és rendőrök is fáradoznak azon, hogy Afganisztán biztonságosabb legyen. Mint mondta, Berlin már sok fejlesztési segélyt küldött az ázsiai országba, ahol ráadásul nem minden tartomány egyformán veszélyes. Mindezek fényében elvárható, hogy az afgánok hazájukban maradjanak.
"Természetesen összetett kérdés az afganisztáni biztonsági helyzet" - ismerte el de Maiziere, ugyanakkor hozzátette, hogy "Afganisztán nagy ország, és vannak veszélyes és biztonságos területei is". A legtöbb ember pedig nem azért jön Németországba, mert a biztonságát félti, hanem mert jobb jövőt szeretne - jelentette ki.
Az afgánok Németországba történő áramlása idén is folytatódott, csak január 1. és 18. között több mint 12 ezer afgán menedékkérőt vettek nyilvántartásba. Az afgánok esetében a kérelmek 47,6 százalékát pozitívan bírálják el a német hatóságok. A menekültügyi eljárás átlagosan több mint egy évig tart, sok afgán viszont kérelme elutasítása után is Németországban marad. Ennek hátterében részben az áll, hogy az afgán állam sok esetben nem hajlandó visszafogadni az elutasított menedékkérőket, többnyire mert hiányoznak hivatalos okmányaik, és így nem ismeri el őket saját állampolgárainak.
Német miniszter: csökkenteni kell az integrációra nem hajlandó menekültek juttatásait
Csökkenteni kell a beilleszkedésre nem hajlandó menekültek állami támogatását - írta egy hétfőn megjelent írásában a német munkaügyi és szociális miniszter. Szintén hétfőn megjelent adatok szerint az idén 350 ezer menekült szorulhat munkanélküli támogatása, és a menekültválság 50 milliárd euróba kerülhet Németországnak 2017 végéig.
Andrea Nahles a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent vendégkommentárban kiemelte, hogy akinek segítségre van szüksége, az meg is kapja, de "teljesítmény nélkül nincs támogatás". Ez az alapelv a munkaerőpiaci politikában és a szociálpolitikában azt jelenti, hogy minden Németországban élő embernek, származásától függetlenül törekednie kell arra, hogy munkát találjon és ellássa magát és családját. Külön a menekültekre vonatkoztatva pedig azt jelenti, hogy mindenkinek "minden tudását, teljes munkaerejét és saját vagyonát is bele kell adnia", hogy önállóan tudjon boldogulni, különben "nálunk nem kap támogatást tartósan".
Továbbá aki "jelzi, hogy nem akar integrálódni, annak megkurtítjuk a támogatását" - írta a miniszter, hozzátéve, hogy a támogatást a német nyelvtanfolyamok látogatásához és az együttélés németországi alapszabályainak betartásához kell kötni. Az első szabály minden ember méltóságának és szabadságának tisztelete, függetlenül a nemtől, kortól és származástól. Ezt a szabályt nem írhatja felül vallás, ideológia vagy hagyomány. Egyedül "az alaptörvény számít, és ami más írásokban áll, az magánolvasmány" - írta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerőpiaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekült státusban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik, és így eléri a 350 ezret.
A BA tapasztalatai szerint a menekülteknek nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státus megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.
Az "átlagos munkavállaló, mindegy, hogy német vagy külföldi, nyugodtan alhat", nem kell tartania attól, hogy a menekültek a belátható jövőben konkurenciát jelentenek - mondta Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban. A menekültek ugyanis a munkavállalók több tízmilliós tömegében nem alkotnak jelentős csoportot és nagy a lemaradásuk a többiekhez képest, nemcsak a német nyelvtudásban, hanem a képzettséget tekintve is - mondta a BA szakértője. Hozzátette, hogy a menekülteket kibocsátó országokból származó munkavállalók több mint 50 százalékának nincsen szakmai képzettsége, a háborúval vagy polgárháborúval sújtott országokból származó munkavállalók körében pedig 70 százalék feletti a képzettség nélküliek aránya.
Az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a munkaadói érdekképviseletekhez közel álló kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft) becslése szerint 2016-ban és 2017-ben összesen 50 milliárd euró közpénzbe kerülhet a menekültválság Németországban. Az intézet azzal számol, hogy az idén 1,5 millió menedékkérőt kell elhelyezni és ellátni, ami 17 milliárd eurót emészthet fel, és további 5 milliárd eurót kell költeni a beilleszkedést támogató programokra, például nyelvtanfolyamokra. Jövőre a menedékkérők száma 2,2 millióra emelkedhet, ellátásuk 22,6 milliárd euróba, beilleszkedésük támogatása további 5 milliárd euróba kerülhet - áll a Rheinische Post című lapban ismertetett előrejelzésben, amely szerint a menekültválság kibillenti az államháztartást az egyensúlyi állapotból, így a tavalyi 12,5 milliárd eurós többlet után az idén, vagy legkésőbb 2017-ben ismét hiány keletkezik.
Nőtt a migránsoktól való félelem Szlovéniában
Egyre kevesebben vannak azok a szlovének, akik szívesen látják a bevándorlókat, vagy nem lenne kifogásuk befogadásuk ellen közvetlen környezetükben - derült ki a Delo című ljubljanai napilap hétfői számában megjelent friss felmérésből. A megkérdezettek ötvennégy százaléka szerint a migránsok nem veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, harminckét százalékuk ugyanakkor az ellenkezőjét gondolja. Hasonló felmérést készített a Delo tavaly ősszel. Azok száma, akik szerint a migránsok veszélyeztethetik személyes biztonságukat, akkor minimális volt. A menekültáradatot a legtöbb szlovén úgy élte meg, mint egyfajta segítségnyújtást bajba jutott embertársaiknak.
A visegrádi országokkal ellentétben Ljubljana 2015-ben feltételekkel ugyan, de vállalta, hogy a kötelező kvóta keretében az unió Olaszországból és Görögországból áttelepítsen menekülteket Szlovéniába, ettől a tervétől azonban utóbb elállt.