Összedőlhet Angela Merkel koalíciója

A berlini vezetés a jelenlegi menekültpolitikájával „alkotmányjogi értelemben megsérti az alaptörvényt”, ezért Bajorország az alkotmánybírósághoz fordul, ha a szövetségi kormány a határvédelemben nem tér vissza haladéktalanul a jogszabályok alkalmazásához, és nem állítja helyre a rendet - közölte Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a jobboldali CSU politikusa. A bajor tartományi kormány keddi üléséről kiadott közlemény szerint Bajorország szövetségi állam hivatalos levélben követeli a szövetségi kormánytól a „menekültáradat korlátozását”. A tájékoztatás szerint Bajorország követeli, hogy a szövetségi kormány „európai szinten” gondoskodjon az uniós külső határ „hatékony biztosításáról és a menekültek hatékony és méltányos elosztásáról”. Továbbá a menekültválság „euró­pai megoldásáig” gondoskodjon az államhatár biztosításáról valamennyi átkelőhelyen, maximálja kétszázezer főben az évente befogadható menekültek számát, és alkalmazza a harmadik országokkal kapcsolatban az alaptörvényben lefektetett szabályozást, ami „visszautasítást jelent az osztrák határon”.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök már egy nappal korábban, hétfő este jelezte: a fékezetlen menekülthullám „próbára teszi a társadalmi és politikai stabilitást”, ezért azonnali fordulatra van szükség a menekültpolitikában.

Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a CSU-val szövetségi szinten kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről bírálták a bajor koalíciós társat. A CSU a levelével „bejelenti, hogy szakít a koalícióval” - mondta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője. Hozzátette, hogy „egy koalícióban nem fenyegető leveleket kell írni, hanem problémákat kell megoldani”.
Az osztrák vezetés a tegnapi kormányülést követően bejelentette: a kormánykoalíció támogatja a menekültügyi törvény szigorítását. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter kijelentette, Európa egyik legszigorúbb menekültügyi törvényéről van szó. Werner Faymann kancellár szerint a módosított törvény lehetővé teszi, hogy a menekültek befogadására vonatkozó, a múlt héten megállapított irányszámot betartsák. Eszerint Ausztria az idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint rituális öngyilkosságot követ el az Európai Unió azzal, ahogyan a migránsválságot kezeli. A Právo című cseh napilapban megjelent interjúban hangsúlyozza: fel kell gyorsítani a közös európai határ- és parti őrség létrehozását, amely „biztosítaná a schengeni határok őrzését ott, ahol a nemzetállam erre nem képes”.

Rendkívüli visegrádi csúcs lesz februárban

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy országa rendkívüli visegrádi csúcstalálkozót hív össze február 15-re. A négy visegrádi ország vezetői várhatóan megvitatják a schengeni határok védelmének a megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain. Bohuslav Sobotka már korábban közölte, hogy amennyiben a februári EU-csúcstalálkozóig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok B tervvel állnak elő.

Röviden. Sokba kerül Európának a menekültválság

- „Ha belegondolunk, hogy Barack Obama béke Nobel-díjas, pedig hivatali ideje alatt több dróntámadást indított, és ezzel összefüggésben több ártatlan ember haláláért is felelős, mint bármelyik amerikai elnök, akkor Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is kellene adni egyet. Ő ugyanis az egyetlen helyes dolgot tette: megvédte az országát és a népét, amelyik őt megválasztotta” - írta a Facebookon Felix Baumgartner osztrák extrém sportoló.

- Több mint félmilliárd euró pénzügyi segítséget kértek a donorországoktól különféle segélyszervezetek azon menedékkérők megsegítésére, akik a Földközi-tengeren vagy a balkáni útvonalon keresztül akarnak nyugat- és észak-európai országokba jutni - közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

- A jelenlegi migrációs hullámmal Európába érkező menedékkérőknek több mint fele nem háború elől menekül, hanem gazdasági bevándorló - mondta Frans Timmermans európai bizottsági alelnök a Frontex adataira hivatkozva.

- Az európai alapok pénzének felhasználása nincs összekötve a migrációs válsággal - jelentette ki Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális fejlődéséért felelős biztosa kedden Prágában, miután a négy visegrádi ország, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia szakminisztériumainak képviselőivel találkozott. Az uniós biztos szerint a tagállamok maguk dönthetik el, hogy az uniós támogatások egy részét esetleg a menekültek megsegítésére szánt programokra költik el.

- A menedékkérőknek Hollandiában is hozzá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, a helyi hatóságok az utóbbi három évben nagyjából 500 ezer eurót szedtek be az érintettektől - írta kedden a Politico című brüsszeli hírportál.