Külföld
Orbán Viktorra figyelnek Münchenben
Több támogatás járna hazánknak Zaorálek szerint
Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke élesen bírálta a vele szövetségben kormányzó Angela Merkel kancellárt a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése miatt a Der Spiegelben. Mint mondta, a berlini döntés az uniós szabályok hatályon kívül helyezésével „hiba volt, amely még sokáig foglalkoztat majd bennünket”. „Hamarosan olyan szükséghelyzetbe kerülünk, amelyet már nem lehet uralni” – fogalmazott Seehofer, hozzátéve: nem látja, „miként lehetne a dugót visszanyomni a palackba”. A kormányfő egyúttal meghívta Orbán Viktort a bajor tartományi törvényhozás CSU-frakciójának következő tanácskozására, amelyet szeptember 22-től 24-ig tartanak a párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinben működő oktatási központjában, a banzi kolostorban (Kloster Banz). Christiane Wirtz, a szövetségi kormány helyettes szóvivője a magyar miniszterelnök bajorországi meghívására vonatkozó kérdésre azt mondta, a kormány minden kezdeményezést üdvözöl, amely hozzájárul ahhoz, hogy „biztonságba kerüljön a lehető legtöbb ember”, tehát minden ilyen célú megbeszélés hasznos.
Pénteken nemcsak Horst Seehofer bírálta élesen a menedékkérők beengedését, hanem a CSU két tekintélyes alakja, Markus Söder bajor pénzügyminiszter és Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője is. A rendőri felügyelet nélkül Németországban mozgó menekültek tömegére tekintve meg kell állapítani, hogy „elveszítettük az ellenőrzést” a folyamatok felett, mondta Friedrich. Azért is bírálták a döntést, mert szerintük így akár az Iszlám Állam emberei is bejuthatnak Németországba a menedékkérők között.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap felháborítónak minősítette és visszautasította Sigmar Gabriel német alkancellár kijelentését, miszerint Magyarország a bevándorlókkal kapcsolatban nem tartja be a nemzetközi konvenciókat. A szociáldemokrata Gabriel egy tévéműsorban azt mondta, azok szegik meg az uniós szabályokat, akik már hónapok óta nem regisztrálják a menekülteket, hanem egyszerűen engedik őket továbbutazni, illetve Németországba küldik őket. Továbbá azok az országok, amelyek még a saját menedékjogi előírásaikat sem tartják be, „mint Magyarország, amely a genfi egyezmény részese, és ennek ellenére méltatlan körülményeket teremt” – mondta az alkancellár. „Magyarországon a menekülttáborokban a nemzetközi jogi konvencióknak megfelelően ételt, vizet, orvosi ellátást és tisztálkodási lehetőséget kapnak a bevándorlók” – mutatott rá Szijjártó Péter. Leszögezte: „Aki ezzel ellentétes állítást tesz, legyen az akárki, az hazudik.”
Szijjártó tegnap a visegrádi országok, valamint Németország és a soros EU-elnök Luxemburg külügyminiszteri találkozóján vett részt Prágában. Sajtótájékoztatóján elmondta, akár négyszáz-ötszázezer menekült is érkezhet Magyarországra az év végéig, ha hazánk nem erősíti meg déli határainak védelmét. Szijjártó Péter szerint eddig mintegy 180 ezer menekült érkezett hozzánk, de hazánk teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait, és megvédi az Európai Unió külső határait. „A schengeni határok védelme a legfontosabb. Enélkül az összes többi intézkedés hatástalan” – húzta alá.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Uniónak meg kellene változtatnia a migrációs válság kezelésére irányuló pénzügyi segítség rendszerét Magyarország javára. „Ma már nyilvánvaló, hogy Európa alábecsülte a balkáni utat, amely jelenleg egyértelműen az Európába tartó migrációs hullám legfontosabb útjává vált. Ezért meg kellene változtatni az európai pénzügyi támogatásokat Magyarország javára” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Szijjártó Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: Magyarország eddig 6,7 millió euró nagyságú segítséget kapott a menekültválság kezelésére, míg kiadásai százhúszmillió eurót tettek ki. Németország, amely a migránsok legfőbb célországa, az idén legalább nyolcszázezer bevándorlóra számít – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. „Csak a következő hétvégén mintegy negyvenezer menekült érkezésére számítunk” – jegyezte meg Steinmeier. Ismételten szolidaritásra kérte az Európai Unió többi tagállamát a jelenlegi migrációs hullám kezelése érdekében.
Egyetértettek abban, hogy a menekültválságot összeurópai szinten kell kezelni, s üdvözölték az Európai Bizottság legutóbbi javaslatait. Ugyanakkor míg a visegrádi négyek egyhangúlag elutasítják a kötelező kvótákat, Németország és Luxemburg támogatja azt. „Ami magát az áthelyezési mechanizmust illeti, továbbra is meggyőződésünk, hogy nem jelent semmiféle mentőövet a probléma megoldásában” – szögezte le Zaorálek.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ezzel kapcsolatban visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a visegrádiak nem lennének szolidárisak a menekültprobléma megoldásában a többi uniós tagállammal. „Hozzáállásunk felelősségről vall” – jelentette ki Lajcák. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerint ügyelni kell arra, hogy a migrációs kérdésben ne jöjjön létre „kétsebességű Európa”, amikor az egyik bekapcsolódik a problémák kezelésébe, míg a másik nem.
Pénteken nemcsak Horst Seehofer bírálta élesen a menedékkérők beengedését, hanem a CSU két tekintélyes alakja, Markus Söder bajor pénzügyminiszter és Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője is. A rendőri felügyelet nélkül Németországban mozgó menekültek tömegére tekintve meg kell állapítani, hogy „elveszítettük az ellenőrzést” a folyamatok felett, mondta Friedrich. Azért is bírálták a döntést, mert szerintük így akár az Iszlám Állam emberei is bejuthatnak Németországba a menedékkérők között.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap felháborítónak minősítette és visszautasította Sigmar Gabriel német alkancellár kijelentését, miszerint Magyarország a bevándorlókkal kapcsolatban nem tartja be a nemzetközi konvenciókat. A szociáldemokrata Gabriel egy tévéműsorban azt mondta, azok szegik meg az uniós szabályokat, akik már hónapok óta nem regisztrálják a menekülteket, hanem egyszerűen engedik őket továbbutazni, illetve Németországba küldik őket. Továbbá azok az országok, amelyek még a saját menedékjogi előírásaikat sem tartják be, „mint Magyarország, amely a genfi egyezmény részese, és ennek ellenére méltatlan körülményeket teremt” – mondta az alkancellár. „Magyarországon a menekülttáborokban a nemzetközi jogi konvencióknak megfelelően ételt, vizet, orvosi ellátást és tisztálkodási lehetőséget kapnak a bevándorlók” – mutatott rá Szijjártó Péter. Leszögezte: „Aki ezzel ellentétes állítást tesz, legyen az akárki, az hazudik.”
Szijjártó tegnap a visegrádi országok, valamint Németország és a soros EU-elnök Luxemburg külügyminiszteri találkozóján vett részt Prágában. Sajtótájékoztatóján elmondta, akár négyszáz-ötszázezer menekült is érkezhet Magyarországra az év végéig, ha hazánk nem erősíti meg déli határainak védelmét. Szijjártó Péter szerint eddig mintegy 180 ezer menekült érkezett hozzánk, de hazánk teljesíteni fogja kötelezettségvállalásait, és megvédi az Európai Unió külső határait. „A schengeni határok védelme a legfontosabb. Enélkül az összes többi intézkedés hatástalan” – húzta alá.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Uniónak meg kellene változtatnia a migrációs válság kezelésére irányuló pénzügyi segítség rendszerét Magyarország javára. „Ma már nyilvánvaló, hogy Európa alábecsülte a balkáni utat, amely jelenleg egyértelműen az Európába tartó migrációs hullám legfontosabb útjává vált. Ezért meg kellene változtatni az európai pénzügyi támogatásokat Magyarország javára” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Szijjártó Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: Magyarország eddig 6,7 millió euró nagyságú segítséget kapott a menekültválság kezelésére, míg kiadásai százhúszmillió eurót tettek ki. Németország, amely a migránsok legfőbb célországa, az idén legalább nyolcszázezer bevándorlóra számít – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. „Csak a következő hétvégén mintegy negyvenezer menekült érkezésére számítunk” – jegyezte meg Steinmeier. Ismételten szolidaritásra kérte az Európai Unió többi tagállamát a jelenlegi migrációs hullám kezelése érdekében.
Egyetértettek abban, hogy a menekültválságot összeurópai szinten kell kezelni, s üdvözölték az Európai Bizottság legutóbbi javaslatait. Ugyanakkor míg a visegrádi négyek egyhangúlag elutasítják a kötelező kvótákat, Németország és Luxemburg támogatja azt. „Ami magát az áthelyezési mechanizmust illeti, továbbra is meggyőződésünk, hogy nem jelent semmiféle mentőövet a probléma megoldásában” – szögezte le Zaorálek.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ezzel kapcsolatban visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a visegrádiak nem lennének szolidárisak a menekültprobléma megoldásában a többi uniós tagállammal. „Hozzáállásunk felelősségről vall” – jelentette ki Lajcák. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter szerint ügyelni kell arra, hogy a migrációs kérdésben ne jöjjön létre „kétsebességű Európa”, amikor az egyik bekapcsolódik a problémák kezelésébe, míg a másik nem.