Ugyan támadja az európai kormányokat a Human Rights Watch (HRW) elnevezésű emberi jogvédő szervezet azok migrációs politikája miatt, de a közvélemény-kutatások alapján azok a kormányfők népszerűek, akik következeteseknek bizonyultak a bevándorlási válság kezelésében és szembe mertek menni a tagállamok fölött basáskodó Európai Unióval.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyike annak a tíz külföldi politikusnak, illetve közéleti személyiségnek, akinek munkáját a legjobbnak értékeli a cseh közvélemény – derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményét kedden hozta nyilvánosságra a prágai STEM közvélemény-kutató intézet.
A decemberben készített országos felmérés szerint a külföldi vezető személyiségek közül a csehek Ferenc pápa tevékenységét értékelik a legjobbnak, a katolikus egyházfőt Robert Fico szlovák és David Cameron brit miniszterelnök követi. A pápa munkáját a megkérdezettek 74, Ficoét 67, Cameronét pedig 65 százaléka értékelte pozitívan. Utánuk Barack Obama amerikai elnök, Francois Hollande francia államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő következik a sorban, 55, 51, illetve 45 százalékos értékeléssel. Orbán Viktor a tízes listán megelőzte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, Angela Merkel német kancellárt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is.
Ami az egyes politikusok, illetve közéleti személyiségek tevékenységének negatív értékelését illeti, a megkérdezettek legkevésbé negatívan Ferenc pápa, David Cameron és Orbán Viktor tevékenységét értékelték. A pápa esetében ez az értékelés 16 százalékos, Cameron esetében pedig 17 százalékos volt, míg Orbán Viktor tevékenységét 22 százalék értékelte negatívan. Az amerikai elnök és a francia államfő jóval kedvezőtlenebb értékelést kapott.
Miután az említett személyiségek az elmúlt esztendőben a leginkább az Európát sújtó migrációs válság mentén exponálták magukat a legtöbbször, helyezésük minden bizonnyal bevándorlási politikájukkal is összefügg. Ezzel kapcsolatban egyébként a Human Rights Watch (HRW) elnevezésű emberi jogvédő szervezet szerdán Isztambulban nyilvánosságra hozott világjelentésében azt állapította meg, hogy a terrortámadásoktól és a menekültek jelentette potenciális veszélytől tartó nyugati kormányok kontraproduktív lépéseket vezettek be tavaly a biztonság nevében. Kenneth Roth, a HRW ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy miközben a haláltól és az éhezéstől való félelem 2015-ben milliókat késztetett arra, hogy elhagyják Szíriát és a többi konfliktusövezetet, addig az attól való félelem, hogy „mit is jelentene a menedékkérők beáramlása, különösen Európában, sok kormányt arra késztetett, hogy megpróbálja bezárni a kaput”. Roth elmarasztalta Európát és az Egyesült Államokat azért, mert – különösen a novemberi párizsi támadások nyomán – megengedték, hogy a terrorizmustól való félelem „a kirívó iszlámfóbiának és a menekültek szégyentelen démonizálásának” megerősödéséhez vezessen, ami éppen azokat a közösségeket idegeníti el, amelyek segítséget nyújthatnának a terrorellenes erőfeszítésekben.
Középpontban a bevándorlás Ausztriában
Az osztrák közbeszéd alapján egyre egyértelműbb, hogy a közelgő elnökválasztás nem annyira az államfő személyéről, hanem a néppárti-szociáldemokrata koalícióról, s különösen annak bevándorláspolitikájáról fog szólni. A nagypártok közül egyedül az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nem jelentette be eddig hivatalosan, hogy kit indít. Heinz-Christian Strache pártelnök tegnap egy Facebook-posztban arról írt, hogy minden eddigi jelölt baloldali és a Néppárt (ÖVP) jelöltje, Andreas Khol pedig a befogadáspárti migrációs politika híve. Szerinte Khol – s ezt igazolják a felmérések is – nem népszerű jelölt, így az emberek a szociáldemokraták és a zöldpártiak emberei közül választhatnának, ezért tartja különösen fontos és felelős döntésnek, hogy a felméréseken magasan vezető FPÖ is indítson jelöltet. Az FPÖ ma délelőtt mutatja be hivatalosan a jelöltjét, a Der Standard cikke szerint jó eséllyel vagy Norbert Hofert, a parlament szabadságpárti alelnökét, vagy a Néppártot elhagyó, és tavaly októberben már FPÖ-s színekben induló Ursula Stenzelt jelölik. (ŐM)
Röviden
Egyre több szíriai menekült választja szudánt európa helyett
- Csaknem egy hónap alatt valamivel több mint 52 ezer migráns lépte át a horvát–szlovén határt – derült ki a szlovén belügyminisztérium honlapján szerdán közölt adatokból.
- A német kormány visszafogottságra inti a moszkvai vezetést a Berlinben állítólagosan elrabolt és megerőszakolt orosz származású német lány ügyében. Az orosz sajtó az utóbbi napokban nagy terjedelemben foglalkozott az esettel, azt sugallva, hogy menedékkérők Berlinben elraboltak és megerőszakoltak egy orosz származású német lányt, a hatóságok pedig eltusolják az ügyet, hogy ne veszélyeztessék Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját.
- Görögország „súlyosan elhanyagolta” a schengeni külső határok védelmére vonatkozó kötelezettségeit a migrációs válság közepette – közölte sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben.
- Ismét nő a migránsok száma Szerbiában, mert míg az idei év első három hetében naponta legfeljebb ezerötszáz embert vettek nyilvántartásba a szerb-macedón határon, az utóbbi két napban 24 óra alatt majdnem háromezren érkeztek.
- Egyre több szíriai menekült választja úti céljául Európa helyett Afrikát, nevezetesen Szudánt – derül ki a Reuters hírügynökség szerdai jelentéséből. Már tavaly júliusban több mint százezer szír volt az afrikai országban, azóta pedig – miután Európa egyre nagyobb része bezárkózik – számuk a korábbinál jóval lendületesebben nőhetett.
- Lettország február közepén fogadja az első tíz menedékkérőt. „Ezt követően Lettország havonta 10-30 migránst készül fogadni” – közölte szerdán Maira Roze, a lett állampolgársági és bevándorlási hivatal igazgatóhelyettese. Lettország az Európai Bizottság menekültelosztási programja keretében 776 migráns befogadását vállalta.
- A visegrádi négyek (V4) rendkívüli menekültügyi csúcstalálkozójának összehívásával Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök közvetett módon bekapcsolódott szlovák kollégája, Robert Fico választási kampányába – állapította meg keddi kiadásában a Deník N című szlovák napilap. Sobotka kedden jelentette be, hogy február 15-én visegrádi kormányfői találkozót tartanak Prágában. Szlovákiában március 5-én parlamenti választásokat tartanak.
