Olvad, de még stabil a görög kormány támogatottsága

A megszorítások elleni tüntetés még 2010-ből

A Brookings Institute elemzésében két forgatókönyvvel számolnak, ám egyik sem túl biztató. Az első szerint Ciprasz enged elfogadja a hitelezők szabta feltételeket, így átmenetileg alacsony kamatok mellett forrásokhoz jut az ország.

Megindulna a privatizáció, és számos neoliberális gazdasági intézkedés venné kezdetét, feltéve, ha ehhez a törvényhozás felhatalmazását adja, ami egyáltalán nem biztos. Ahhoz, hogy arcvesztés nélkül megússzák ezt a visszalépést a közvélemény előtt, egyfajta „neoliberális populista” retorikával védené döntését az athéni kabinet, de a szabályokat már itt is a hitelezők írnák - vélik az elemzők.

A kormány összeomlása elkerülhetetlen lesz, előbb vagy utóbb, és nem az esetleges megszorítások miatt hanem a szakértelem és szakértő apparátus hiánya miatt és azért, mert nem tudják egyszerre a kormányzati holdudvar, a klientúra és a szavazók igényeit teljesíteni - állítják az amerikai szakértők. Az inkompetencia és a hozzáértés hiánya, mint bírálat már kezdetek óta kiséri Aléxis Ciprasz és csapatának műkődését. A politikai helyzet destabilizációjával bizonytalanság és politikai vákum alakul ki.

A második forgatókönyv gazdasági és társadalmi robbanást vizionál, ha nem sikerül megállapodni a hitelezőkkel, ami lényegében az euróövezetből való kilépést jelenti. A görög társadalom kognitív disszonenciáját jól jelzi, hogy bár a közvélemény 60 százaléka még mindig az euróövezeti tagság mellett áll, a többség elutasítja a megszorításokat. Külső források nélkül az államcsőd kódolva lenne, és minden ami ezzel járna, pánikkal, gazdasági visszaeséssel és pénzpiaci kontrollal, és előrehozott választásokkal.

Ebben a helyzetben Európának a Görögországgal való megállapodásra kell törekednie, a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében, például az EU felé fennálló adósságoknál a futamidő meghosszabbításával. A görög államadósság több mint 40 százalékát birtokolja az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), amely 141,8 milliárd eurót hitelezett több hullámban Görögországnak átlagosan 30 év futamidőre.

Görögország elővigyázatossági hitelkerethez juthat az Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) keresztül, de ennek előfeltétele, hogy Athén elfogadja a függőben lévő reformokat. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Unió strukturális alapja pedig a fenntartható növekedéshez hosszú távú befektetések finanszírozhatnak – vélik a Brookings Institute elemzői.