Külföld
Obama azt szeretné, ha nem lenne Brexit
Washington állásfoglalását dühödten fogadta a brit EU-tagságról kiírt népszavazás kampányának kilépést pártoló tábora

Az Egyesült Államok „mélységesen érdekelt” a brit EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményében, hiszen a referendum kimenetele befolyásolja Amerika kilátásait is - mondta pénteken Londonban Barack Obama. Az amerikai elnök, aki David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a másfél órás megbeszélés után tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: nem hiszi, hogy az Európai Unió csökkentené Nagy-Britannia befolyását a világban, ellenkezőleg, az EU-tagság erősíti e globális befolyást, az unió egységes belső piaca pedig rendkívüli gazdasági haszonnal jár az Egyesült Királyság számára. Ez jó az Egyesült Államoknak is, hiszen Amerika is jobban él, ha legszorosabb szövetségeinek gazdasága erős és növekszik - mondta az amerikai elnök.
Obama kijelentette, hogy Nagy-Britannia „akkor van a legjobb formájában”, ha vezető szerepet tölt be Európában. Hozzátette: az EU-tagság elősegíti Nagy-Britannia befolyásának érvényesülését. Egyetlen ország sem immúnis a mai világ kihívásaira, és e problémák megoldása közös fellépést igényel. Minden ország nagyra becsüli saját szuverenitását, az Egyesült Államok különösen szókimondó ebben az ügyben, de felismeri azt is, hogy a NATO-tagság erősíti saját biztonságát, és jólétét szolgálja részvétele az olyan többoldalú nemzetközi szervezetekben, mint a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) vagy a húsz legjobban fejlett gazdaság együttműködési fóruma (G20) - mondta Obama. Hozzátette: ma nem „az útjukat egyedül járó” országok vannak jelen befolyásos tényezőként a világpolitikában.
Obama ezzel alig burkoltan azoknak a brit bírálóinak válaszolt, akik szerint az Egyesült Államok nem tanácsolhatja jó lelkiismerettel Nagy-Britanniának, hogy maradjon az EU tagja, hiszen maga sem lenne hajlandó szuverenitásának megosztására. Boris Johnson, London polgármestere, a kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus táborának, a Brexit-pártiak frontembere a The Sun tömeglapban pénteken megjelent cikkében „nyílt képmutatásnak” nevezte, hogy Washington szerint Nagy-Britanniának át kell engednie „a demokráciája feletti ellenőrzés jelentős részét” Brüsszelnek. „Az amerikaiaknak soha eszükbe sem jutna, hogy az EU-hoz hasonló intézményt hozzanak létre maguknak (…) Miért gondolják akkor, hogy (az Európai Unió) nekünk megfelel?” - tette fel írásában a kérdést a londoni polgármester.
Obama egyenes utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia nem számíthatna kedvezményes kereskedelmi elbánásra az Egyesült Államok részéről, ha kilépne az EU-ból. Kijelentette: lehetséges, hogy „valamikor” megszülethetne egy külön brit–amerikai kereskedelmi egyezmény, ez azonban nem a közeljövőben lenne, mivel az Egyesült Államok az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerülne”.
Hirosimába is ellátogat az amerikai elnök
Japán lapértesülés szerint Barack Obama május végén felkeresi Hirosimát – ő lesz az első amerikai elnök, aki ellátogat abba a japán városba, amelyre a második világháború végén atombombát dobtak le az amerikaiak, kioltva egyes becslések szerint 140 ezer ember életét. A Nikkei című újság névtelenül nyilatkozó washingtoni kormány-illetékesekre hivatkozva azt írta pénteken, hogy Obama május 27-én, a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) japán csúcstalálkozója után keresi fel Hirosimát. Macui Kadzumi hirosimai polgármester csütörtökön azt mondta, amennyiben Obama úgy dönt, hogy felkeresi a várost, nem fogja őt arra kérni, hogy kérjen bocsánatot az atomtámadásért. „Mi természetesen számon akarjuk kérni ezt, de ez hetven éve történt, és a jövő generációinak ezen túl kell lépniük” – fogalmazott Kadzumi.
