Obama: Merkel a történelem jó oldalán áll a migránsválságot illetően

A német kancellár és az amerikai elnök megbeszélése után közösen tartott sajtótájékoztatón Barack Obama kiemelte, hogy Angela Merkel "bátran" lép fel a migrációs válság kezeléséért, ami talán annak tulajdonítható, hogy "egykor falak mögé zárva élt".

Angela Merkel a válság kezeléséért tett amerikai erőfeszítések közül az embercsempészek ellen az Égei-tengeren indított NATO-műveletet emelte ki, és közölte, hogy Németország hálás az Egyesült Államoknak, amiért csatlakozott az akcióhoz.

Mindketten hangsúlyozták, hogy mély aggodalommal tölti el őket a fegyvernyugvás törékenysége, az erőszak fellángolása Szíriában.

A német kancellár a szíriai biztonsági övezet ügyéről előző nap Törökországban tett nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta, nem kívülről, külső erők által védett "klasszikus védett övezetre" gondolt, hanem olyan térségről, amelynek biztonságát a genfi békefolyamat révén maguk a konfliktus résztvevői garantálják.

Barack Obama is kiemelte a genfi folyamat jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy csak politikai eszközökkel lehet rendezni a szíriai helyzetet. Jelezte, hogy Washington nem támogatná egy külső erőkkel védett övezet kialakítását. Mint mondta, nem ideológiai, hanem praktikus problémáról van szó, egyebek között tisztázni kellene, hogy mely ország lenne hajlandó jelentős nagyságú szárazföldi erőt küldeni az ötödik éve polgárháborúval sújtott Szíriába.  

Angela Merkel az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemről szólva rámutatott, hogy Németország az észak-iraki kurd erők, a pesmergák támogatásával "szinte paradigmaváltást" hajtott végre a biztonságpolitikában, hiszen soha korábban nem szállított fegyvert válságövezetbe. Németország máshol is fokozza erőfeszítéseit, ezt jelzi többek között afganisztáni katonai szerepvállalása - mondta a kancellár.    

Barack Obama ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagjának a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait. 

A német kancellár és az amerikai elnök az ukrán válsággal kapcsolatban a minszki megállapodások végrehajtását sürgette. Angela Merkel hangsúlyozta, aggasztó, hogy még mindig nem tartós a fegyvernyugvás. Azt mondta, hogy az amerikai elnökkel "nagyon részletesen" megbeszélték, mit lehet tenni az ügyben.

A kétoldalú megbeszélésen Afganisztántól Líbiáig egy sor további válság alakulását is áttekintették, további fő témájuk pedig az EU és az Egyesült Államok formálódó, Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű szabadkereskedelmi szerződése volt. Angela Merkel úgy vélte, a TTIP "abszolút hasznos" Németországnak és egész Európának, ezért "igyekezni kell", hogy minél előbb elkészüljön a szerződés, azért is, mert már létrejött az Egyesült Államok, Japán és 10 további kelet-ázsiai és dél-amerikai ország úgynevezett csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodása (TPP).

Barack Obama a tervezett megállapodással szemben az Atlanti-óceán mindkét partján erősödő ellenállásról szólva arról beszélt, hogy az emberek "elégedetlenek a globalizációval" és a szabadkereskedelmi szerződések várható előnyei helyett csak lehetséges hátrányaira figyelnek. Azonban továbbra is van esély arra, hogy a TTIP-ről szóló tárgyalásokat az év végéig befejezzék,  a szerződés a parlamentek elé kerüljön és a következő amerikai elnök hivatali idejében életbe lépjen.

Barack Obama a tájékoztatón többször barátjának és partnerének nevezte Angela Merkelt, és örömét fejezte ki, hogy a német kancellár akkor is hivatalban lesz még, amikor az ő megbízatása véget ér. Angela Merkel munkája "csodálatra méltó", és "a világ hasznára válik", hogy tovább tevékenykedik német kancellárként - mondta arra a kérdésre, irigyli-e Angela Merkelt, amiért azután is folytathatja munkáját, hogy ő két ciklus után búcsúzik hivatalától. 

"Imádom a munkámat, különleges kiváltságnak tartom és minden reggel azzal a meggyőződéssel kelek fel, hogy számít, amit teszek", mert az amerikai elnök elérheti, hogy biztonságosabb legyen a világ, többen éljenek jólétben, vagy éppen azt, hogy kevesebb gyerek betegedjen meg - hangoztatta Barack Obama. Azonban az alapító atyák bölcs döntése volt, hogy minden elnök legfeljebb két teljes cikluson keresztül szolgálhat, mert időnként kell "frissítés" - tette hozzá. Azt mondta, azzal a tudattal akarja átadni irodája kulcsát utódjának, hogy "rend van az íróasztalon, nincs felfordulás a világban és egy kicsit hozzájárultam ahhoz, hogy jobb legyen a világ".

Barack Obama vasárnap kétnapos hivatalos látogatást kezdett Németországban, ahol valószínűleg utoljára jár elnökként. Ötödik németországi látogatásának apropója az, hogy az Egyesült Államok a partnerország a hannoveri nemzetközi ipari vásáron.tálják.

Ismét tüntettek a határzár ellen a Brenner-hágónál

Mintegy háromszáz olasz tüntetett az Olaszország és Ausztria közötti Brenner-hágó határátkelőjénél az osztrákok által tervezett határlezárás ellen vasárnap, egy tüntetőt az osztrákok feltartóztattak, majd elengedték. Az egész Olaszországból érkezett szélsőbaloldali pártok és ifjúsági szervezetek tagjai az olaszországi Brennero városában az Ausztriával közös határátkelőhöz vonultak és átléptek Ausztriába. Az angol "world passport" (világútlevél) felirattal leragasztották útleveleiket és ezeket magasba tartották. A tüntetés szervezői elmondták, hogy a megmozdulást a "közös mozgásszabadságért és a sorompók ellen" tartották. 

Az osztrák rendőrség gumibotokkal és paprikaspray-vel tartóztatta fel az olasz tüntetőket, akik visszatértek Olaszországba. Egyiküket őrizetbe vették és nem sokkal később visszatoloncolták Olaszországba. Ez volt a második tiltakozó megmozdulás: április 3-án ugyanitt az olasz tüntetők összecsaptak az osztrák rendőrökkel. 

Csehország további 30 rendőrt küld Görögországba

Csehország jövő pénteken további harminc rendőrt küld Görögországba, akik bekapcsolódnak a Európai Unió határait védő Frontex ügynökség munkájába - közölte Tomás Tuhy cseh országos rendőrkapitány a prágai közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Tuhy szerint a cseh rendőrök elsősorban a Görögországba érkezett migránsok Törökországba való visszaszállításában fognak segédkezni a helyi hatóságoknak. A Frontex kereteiben Görögországban dolgozó cseh rendőrök száma ezzel 41-re emelkedik. A cseh rendőrségnek mintegy 300 olyan idegen nyelveket beszélő és szakmailag felkészült rendőre van, akik szükség esetén azonnal bevethetőek külföldön - fejtette ki Tomás Tuhy.

Milan Chovanec cseh belügyminiszter korábban azt közölte, hogy a belügyminisztérium olyan speciális rendőregységet hoz létre, amelynek tagjai megfelelnének a külföldi bevetések követelményeinek. 

A migrációs válsággal kapcsolatban Csehország már korábban több tucatnyi szakképzett rendőrt küldött Magyarországra, Szlovéniába és Macedóniába. A görögöknek nagyobb szabású humanitárius segítséget is felajánlottak a csehek. A cseh kormány elutasítja az Európai Unióba érkezett menekültek kvóták szerinti elosztását és a migránsválság megoldásának kulcsát a külső schengeni határok védelmének biztosításában látja. 

Lengyelország 120 határőrt és rendőrt küld Görögországba

Lengyelország 60 határőrt, 40 rendőrt és 20 menedékjogi szakértőt küld Görögországba, a Frontex uniós határvédelmi ügynökség, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) munkájának támogatására - közölték vasárnap a lengyel belügyminisztérium honlapján.

A Mariusz Blaszczak tárcavezető által hozott döntést a schengeni és a külső uniós határ megerősítésével indokolták. A belügyminiszter döntése "annak a szolidaritásnak jele, melyet Lengyelország a migrációs válság által a leginkább érintett államokkal vállal" - áll a közleményben.

Lengyelország már január elején 25 határőr-szakértőt irányított az égei-tengeri Leszbosz szigetére, a csoport Frontex keretében támogatta a helyi hatóságok munkáját a migránsáradat kezelésében. Az év elején pedig 30 lengyel határőr Szlovéniába indult, tavaly ősszel pedig 50 tisztviselő a magyar-szerb határ őrizetében segített.