Obama: Anakarának rendeznie kell a helyzetet Moszkvával

„Egy közös ellenségünk van, ez pedig az Iszlám Állam (IS)” dzsihadista szervezet - szögezte le Barack Obama, miután különbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a párizsi klímacsúcs alkalmával.

Obama védelmébe vette a NATO-tagállam Törökország önvédelméhez való jogát, ugyanakkor hangsúlyozta a konfliktus enyhítésének és diplomáciai úton történő rendezésének szükségességét.

A két állam közötti viszony azt követően hidegült el, hogy a szíriai-török határterületen a török légierő múlt kedden lelőtt egy Szu-24-es típusú orosz vadászbombázót. Moszkva gazdasági és diplomáciai szankciókkal reagált az esetre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki ugyancsak részt vesz a klímacsúcson, hétfőn azt állította: Moszkva olyan "kiegészítő adatokhoz" jutott, amelyek alátámasztják feltételezését, miszerint az Iszlám Állam által ellenőrzött szíriai területeken kitermelt olajat ipari méretekben szállítják át török területre. "Ezért minden okunk megvan azt feltételezni: a gépünk lelövésére vonatkozó döntés mögött az a szándék húzódott, hogy védelmezzék ezeket a török terület felé tartó olajszállítási útvonalakat" - mondta.

Erdogan - szintén Párizsban tartott - sajtóértekezletén élesen visszautasította az orosz elnök szavait, és azt ígérte, lemond tisztségéről, ha az orosz fél bebizonyítja a Putyin által hangoztatott vádakat az orosz gép lelövésének „hátsó szándékairól”.

Az orosz kormány jóváhagyta a szankciós listát

Az orosz kormány jóváhagyta az importtilalom alá eső, Törökországból származó mezőgazdasági termékeket, nyersanyagokat és élelmiszereket tartalmazó listát. A kedden megjelent kormányrendelet értelmében a gyümölcsök és zöldségek (paradicsom, hagyma, karfiol, brokkoli, uborka, citrusfélék, alma, szőlő, körte, sárgabarack, őszibarack, szilva és eper) mellett január 1-jétől nem lehet Törökországból kereskedelmi mennyiségben szárnyasféléket, sót és frissen vágott szegfűt sem behozni Oroszországba.

Moszkva emellett felfüggeszti a kereskedelmi és gazdasági együttműködés elősegítésére létrehozott orosz-török kormányközi bizottság munkáját, a szolgáltatások szabadkereskedelméről és a befektetésekről szóló kétoldalú megállapodás előkészítését, a kereskedelmi-gazdasági, tudományos-technikai és kulturális együttműködést szabályozó, 2016 és 2020 közötti időszakot felölelő programot, valamint a közös befektetési alap létrehozásáról szóló projekt megvalósítását. 

Korlátozzák török vállalatok oroszországi tevékenységét, valamint török munkavállalók alkalmazását orosz cégekben is. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumnak december 10-ig kell meghatároznia, hogy mely cégekre és állásokra vonatkozik ez a megszorítás. 

A kormány megerősítette, hogy január 1-jétől visszaállítja a vízumkötelezettséget a török állampolgárok számára, emellett azonnali hatállyal súlyosan korlátozza a Törökországba irányuló turizmust. Egyebek között december 1-jétől nem engedélyezi charterjáratok üzemeltetését Törökország és Oroszország között, az orosz utazási irodáknak pedig megtiltja törökországi utak értékesítését orosz állampolgárok számára. 

Az egyelőre még mindig nem világos, hogy Oroszország befagyasztja-e a legnagyobb befektetési projekteket, így a Török Áramlat gázvezeték és az Akkuyu atomerőmű megépítését célzó terveket, amivel már önnön gazdasági érdekeit is veszélyeztetné. A Gazprom orosz gázipari vállalat névtelenül nyilatkozó vezetői azonban a Reuters hírügynökségnek elismerték, arra számítanak, hogy befagyasztják a Török Áramlat projektjét is.

Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter kedden kijelentette: még nem hoztak döntést a két projektről, így jelenleg arra számít, hogy minden megy a régi kerékvágásban. A múlt héten csütörtökön még úgy fogalmazott a miniszter, hogy a szankciók hatálya alá kerül a Török Áramlat gázvezeték és az Akkuyu atomerőmű is. 

Az idei év első tíz hónapjában Oroszország 3,06 milliárd értékben importált javakat Törökországból, az exportja viszont ennek ötszöröse, 15 milliárd dollár volt. Az importban a legnagyobb összegű tételt a paradicsom jelenti, az exportban pedig - 2,8 milliárd dolláros értékkel - a kőolaj és a kőolajtermékek. Oroszország 300,5 ezer tonna paradicsomot vásárolt Törökországból 287,9 millió dollár értékben, a 255,2 ezer tonna citrusfélék pedig 202,4 millió dollárba kerültek. Szárnyashúsból 15 millió dollárért 20,7 ezer tonnát importált Törökország.

Oleg Szafonov, az orosz állami turisztikai hivatal (Roszturizm) vezetője 10 milliárd dollárra becsülte Törökországnak az orosz turisták kieséséből származó veszteségét.