Előzetes megállapodás született a svéd parlamenti pártok között arról, hogy a skandináv ország évi 2,7 milliárd koronával (334 millió dollárral) többet költsön a hadseregre a következő két évben - jelentette be szerdán a svéd védelmi miniszter.
Peter Hultqvist elmondta, hogy a döntés "fontos jelzés" egy olyan időszakban, amikor Svédország "fokozott aktivitást érzékel a szomszédságában", beleértve Oroszországot.
A többlettámogatást a hadsereg létszámának növelésére, a kiképzés javítására, új felszerelések beszerzésére és a régi eszközök karbantartására fogják fordítani.
A védelmi kiadások növeléséről a szociáldemokraták és a zöldek alkotta kisebbségi kormány képviselői állapodtak meg a jobbközép ellenzéki pártokkal. Formális parlamenti szavazás ősszel várható az ügyben.
Tavaly szeptemberben Svédország katonákat vezényelt a balti-tengeri Gotland szigetére, márciusban pedig újra bevezette - férfiak és nők számára egyaránt - a kötelező sorkatonai szolgálatot.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Svédország 2016-ban GDP-je 1 százalékát fordította védelmi kiadásokra. Az Oroszországgal határos Finnországhoz hasonlóan Svédország sem tagja a NATO-nak, de 1994-ben békepartnerségi szerződést írt alá vele.
A skandináv ország több mint két évszázada nem vett részt háborúban. Szárazföldi határa Oroszországgal nincsen, de akárcsak Finnország, a Balti-tenger partján fekszik, Oroszország pedig haditengerészeti támaszpontot tart fenn a Kalinyingrádi területen fekvő Baltyijszkban.
