Növekszik a kazah befolyás

A közép-ázsiai ország a volt szovjet tagállamok mellett számíthat a muszlim országok szavazatára, tagsága nem sérti sem Moszkva, sem Washington érdekeit. Asztana ugyan alapítója az orosz dominanciájú Eurázsiai Kereskedelmi Uniónak, azonban jó viszonyt ápol a Nyugattal is. Az Egyesült Államokkal szorosan együttműködött Afganisztánnal kapcsolatban, elérte, hogy a régióban ne tudjanak terjeszkedni a szélsőséges iszlamisták.

A kazah vezetés bízhat abban is, hogy a nemzetközi, így az ukrán válság során gyakorolt közvetítői szerepét is javára írják. Az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet Nurszultan Nazarbajev elnök kezdeményezésére jött létre, a szervezet Nemzetközi Irodájának székhelye is a kazah fővárosban van. A kazah „vallási külpolitika” eredménye, hogy idén is Asztanában rendezték a Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek Értekezletét is. Kazahsztán emellett meghatározó tagja az Iszlám Együttműködés Szervezetének is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az öt nagyhatalom mellett jelenleg tíz vétójoggal nem rendelkező tagja van. A tagokat a közgyűlés két évre választja, minden évben öt új tagot választ, a kilépő tag nem választható azonnal újra. A tíz választott tag közül öt Ázsia vagy Afrika, egy Kelet-Európa, kettő-kettő pedig Latin-Amerika, Nyugat-Európa, vagy más, fel nem sorolt régió (Ausztrália, Új-Zéland, Kanada) képviselője. Jelenleg Litvánia, Chile, Csád, Jordánia, Nigéria, Angola, Malajzia, Új-Zéland, Spanyolország és Venezuela alkotja a Biztonsági Tanácsot. Az első öt mandátuma idén, a többieké 2016-ban jár le. A Biztonsági Tanács elnöke havonta, rotációs alapon, az angol ábécé sorrendjében változik.

Magyarország 1968–69-ben, majd 1992–93-ban volt a Biztonsági Tanács tagja, legutóbb 2011-ben pályáztunk, azonban Azerbajdzsán került be a „kelet-európai” listáról Szlovéniát, illetve minket megelőzve.