Norvégia 200 méter hosszú, 3,5 méter magas drótkerítést emel Oroszországgal közös, sarkvidéki határán, miután tavaly 5500, többségében szíriai menekült érkezett e határszakaszon keresztül az észak-európai országba. Közben Milos Zeman cseh elnök arról beszélt, hogy kétekedik a muszlim bevándorlók teljes európai integrációjában.
A norvég kormány közlése szerint a kerítés és egy új kapu megépítése a biztonság fokozását szolgálja az állampolgárok szabad mozgását lehetővé tevő schengeni övezet legészakabbi pontját jelentő, Sotrskog határállomás környékén. A tervek szerint a kerítést még a tél beállta előtt megépítik, a kormány közlése szerint azért, hogy nehezebb legyen az erdőn keresztül Norvégiába jutni.
A norvég bevándorlásügyi igazgatóság adatai szerint mindenesetre idén még egyetlen menedékkérő sem érkezett Norvégiába a sarkvidéki határon keresztül. "Nem látom be, miért lenne szükség a kerítésre. Manapság túlságosan is sok kerítést állítanak fel Európában" - mondta Rune Rafaelsen, a határszakaszért felelős Soer-Varanger térség polgármestere.
ISIS-tömeggyilkos lehet egy Finnországban őrizetbe vett migráns
Őrizetbe vettek Finnországban szerdán egy iraki férfit azzal a gyanúval, hogy részt vett az Iszlám Állam oldalán iraki katonák tömeges meggyilkolásában. A 24 éves férfit Finnország nyugati részén, Vasaa városában tartóztatta le a Finn Nemzeti Nyomozó Iroda a helyi rendőrség közreműködésével. A hatóság közölte, hogy a gyanúsított tavaly augusztusban érkezett Finnországba, ám azt nem fedte fel, hogy folyamodott-e menekültstátusért. Tavaly 32 500-an kértek menedékjogot Finnországban, legtöbbjük Irakból érkezett. A finn rendőrség közölte, hogy a szerdán őrizetbe vett gyanúsított vagy tagja volt az Iszlám Államnak, vagy egy más csoportnak, amely az Iszlám Állam oldalán harcolt. Egy magas rangú rendőrtiszt hozzátette, hogy a gyanúhoz vezető nyomozásban szorosan együttműködtek a finn hatóságok az irakiakkal.
Ellenzéki politikusok és a menekültek jogaiért síkra szálló csoportok szerint Norvégia lépése elrettenti az üldöztetés elől menekülőket, és a hidegháború szellemét idézi meg egy olyan térségben, ahol a Szovjetunió bukását követően alapvetően jó viszony alakult ki a felek között. Oroszország a NATO-tag Norvégiával közös, 196 kilométer hosszú határán mindeddig nem bontotta le a hidegháború idején emelt kerítést. Moszkva eddig nem jelezte, hogy nehezményezné Oslo kerítésépítési terveit.
Zeman kétli a muszlim bevándorlók európai integrációját
Az Európába érkező muszlim migránsok alapvetően eltérő kulturális környezetből érkeznek, mint az európai, ezért kétséges, hogy integrálni lehetne őket az európai társadalmakba - jelentette ki Milos Zeman cseh köztársasági elnök szerdán Prágában. Milos Zeman szerint Európában az elmúlt évtizedekben is volt migráció, de ez alapvetően a kontinensen belül folyt, ezért nem okozott különösebb gondokat. "A jelenlegi migráció interkontinentális jelenség, amely eltérő kultúrákon alapul, ezért okoz súlyos gondokat" - mutatott rá a cseh elnök, aki korábban több ízben is amellett emelt szót, hogy a muszlim bevándorlókat nem szabad befogadni Csehországban, Európában.
A cseh államfő szerint ma a biztonsági helyzet Európában rosszabb, mint egy éve. Ennek legfőbb oka az Iszlám Állam terrorszervezet és a tevékenységével összefüggő események. Zeman megismételte többszöri korábbi felvetését, miszerint szélesebb nemzetközi katonai, esetleg NATO-akcióra lenne szükség az Iszlám Állam ellen. "Az agyat kell megtámadni, nem a testet" - jegyezte meg.
