„Nincs többé balkáni migránsútvonal”

 Az Európai Bizottság szóvivője, Alexander Winterstein kedden a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján, Brüsszelben újságírói kérdésre közölte: a megállapodás nyilvánvalóan teljes mértékben megfelel az európai és a nemzetközi jog előírásainak.

A hétfői ülésen többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megvétózta a Törökországból való közvetlen áttelepítést, egyben lezártnak tekintik a nyugat balkáni migrációs útvonalat is – értékelt a magyar kormányfő. (A hétfői eseményekről bővebben itt olvashatnak)

Ban Ki Mun aggódik
Ban Ki Mun aggodalmának adott hangot amiatt, hogy - szavai szerint - egyes uniós tagországokban nacionalista pártok nyomására szigorítják a menekültügyi szabályozást. Kijelentette, hogy a hangulatkeltés a menekültek ellen a társadalom megosztásához vezet és nem egyeztethető össze sem az ENSZ, sem az EU értékeivel. Az EU-nak szolidaritást kell vállalnia a menekültekkel, és sokkal többet tehetne értük. Nem pénzről van szó, hanem többről, az emberiességről és az emberi jogok tiszteletéről - hangsúlyozta Ban Ki Mun. Angela Merkel elmondta, hogy találkozójukon átadta az ENSZ-főtitkárnak a legmagasabb rangú állami kitüntetést, a német köztársaság érdemrendjének nagykeresztjét. Németország ezzel Ban Ki Mun tíz éve tartó főtitkári munkáját ismeri el, különös tekintettel az Agenda 2030 néven is ismert - a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó - fenntartható fejlesztési menetrend kidolgozására és a tavaly decemberben Párizsban elfogadott nemzetközi klímavédelmi egyezmény elfogadására.

Nagyon fontos lépést tettek az EU állam-, illetve kormányfői a menekültválságról folytatott megbeszélésükről kidolgozott nyilatkozat elfogadásával, mert a dokumentum a Törökországgal kezdett együttműködés elmélyítéséről és a görögországi helyzet fenntarthatóságának biztosításáról szól - mondta Angela Merkel. A német kancellár Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nyilatkozatnak a balkáni migrációs útvonalon zajló áramlás megszűnéséről szóló része csupán „helyzetleírás”.

Ez a helyzet egyoldalú döntések miatt keletkezett, amelyeket Németország nem üdvözölt, mert fenntarthatatlan állapotokat idézett elő Görögországban - tette hozzá Angela Merkel. Ugyanakkor a nyilatkozat azt is megjelöli, hogy miként kell megszilárdítani a balkáni migrációs útvonalon és Görögországban kialakult helyzetet, vagyis a tagállami vezetők egy következetes dokumentumot fogadtak el - emelte ki a német kancellár. A nyilatkozatban szerepel, hogy a tagországoknak ki kell állniuk az egyoldalú lépéseket "elszenvedő" Görögország mellett, így támogatást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy biztosított legyen a macedón és az albán határ védelme "a görög oldalról", hogy javuljon a menekültek elhelyezése - mondta Angela Merkel. Németország "nagyon erősen üdvözli", hogy a nyilatkozat lefekteti a Törökországgal kezdett együttműködés "alapszerkezetét" - hangsúlyozta a kancellár. Ugyanakkor a következő napokban "néhány részletet" még ki kell dolgozni, mert igen összetett kérdésről van szó - jegyezte meg.

Merkel szerint a szíriaiakra vonatkozó szabályozást irakiakra is ki lehetne terjeszteni

A szíriai állampolgárokat érintő, Törökország és az Európai Unió között körvonalazódó szabályozáshoz hasonló megállapodást más országokból származó menekültekre, például irakiakra is ki lehetne terjeszteni - vélte kedden Angela Merkel német kancellár az SWR német rádiónak adott interjújában. "Még egyszer mérlegelnünk kell, hogy irakiak esetén is keretszámokban gondolkodjunk-e" - mondta Merkel, utalva az előző este Brüsszelben az EU és Törökország között a migrációs válság kezeléséről született elvi megállapodásban foglaltakra.

Az EU viszonylag jó eredményeket ért el végül - húzta alá Merkel. "Mindenki azt mondja, hogy meg kell védenünk a külső határainkat, fel kell vennünk a küzdelmet az illegális bevándorlással, mindenki kiállt az égei-tengeri NATO-beavatkozás mellett, és mindenki üdvözölte az új javaslatot is" - jegyezte meg a kancellár, aki azt is pozitívnak találta, hogy az EU szán még néhány napot a "finomhangolásra".

Davutoglu: Törökország kész visszafogadni a menekülteket

Törökország kész visszafogadni az Európai Unióba igyekvő menekülteket - erősítette meg Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Izmirben görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal tartott találkozóját követően. "Törökország vissza fogja fogadni a menekülteket" - mondta Davutoglu. "De cserében az EU ugyanolyan számban vesz fel majd menekülteket" - tette hozzá az előző napi EU-török csúcson körvonalazott megállapodástervezetre utalva. Beszélt arról is, hogy a schengeni térségben júniustól megszűnne a török állampolgárokra vonatkozó vízumkötelezettség. 

Davutoglu hangsúlyozta, hogy a török kormány megerősíti a Görögországgal folytatott együttműködést a válság kezelésében. A jobb együttműködés "minimumra fogja csökkenteni a drámai jelenetek számát az Égei-tengeren" - mondta. Leszögezte, hogy mindkét ország kormánya a migrációs válság terheinek megosztása mellett van. "Törökország és Görögország közös választ ad azoknak Európában, akik úgy vélekednek, hogy Görögországnak és Törökországnak egyedül kell megbirkóznia a válsággal" - jelentette ki. Beszélt arról is, hogy megállapodtak Athénnel az illegális migráció elleni közös fellépés jogi kereteiről.

A megállapodás célja elvenni az illegális migráció lendületét, de nem fogja megakadályozni a szíriai menekülteket abban, hogy legálisan keressenek menedéket Európában - mondta. "A cél, hogy elvegyük a kedvet az illegális migrációtól és elismerjük azokat a szíriaiakat, akik a táborainkban vannak és akiket az EU be akar fogadni" - fogalmazott Davutoglu. Kijelentette, hogy Törökország a következő hónapokban elfogadja a vízummentességhez szükséges törvénymódosításokat.

Osztrák ellenzék: csak elméletileg született megállapodás

Míg az osztrák kormány visszafogottan nyilatkozott a hétfőn tartott EU-török csúcsról, az osztrák ellenzék bírálta a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezményt. Az osztrák kancellárnak a keddi kormányülést követő értékelése szerint Törökországgal "jó megbeszélések" zajlottak a határvédelemről, azonban tartós megoldás még nem született. Werner Faymann szerint az uniós csúcs lényegében előkészítette a terepet az embercsempészet megfékezéséről és a visszatoloncolás mértékéről szóló megállapodáshoz.

Reinhold Mitterlehner alkancellár (Osztrák Néppárt) szerint a brüsszeli csúcson "csak elméletileg" jutottak előbbre, és továbbra is fejtörést jelent, hogy mi történjen azokkal a menekültekkel, akik már Görögországban vannak. Az osztrák ellenzék egyöntetűen bírálta az elvi megállapodást.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) "politikai öngyilkosságot" emlegetett és a csúcstalálkozót "európai bazárhoz" hasonlította. Egy olyan muzulmán országnak, mint Törökország, ahol a sajtó- és véleményszabadságot lábbal tiporják, és üldözik kisebbséget, nem szabad további engedményeket tenni - írta közleményében az FPÖ főtitkára, Harald Vilimsky. A párt vezetője, Heinz-Christian Strache a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Orbán Viktort méltatta. Orbán "egy azon őszinte politikusok közül, akik Európát nem akarják eladni vagy megszüntetni" - írta Starche. Az FPÖ elnöke szerint az osztrák kancellár csődöt mondott. Strache egyúttal megköszönte a magyar miniszterelnöknek, hogy "vétójával elhárította az unió őrültségét".

A Team Stronach párt Törökország követeléseit "rendkívül túlzottnak" nevezte és a megállapodást "kupeckedésként" jellemezte. Az osztrák Zöldek "Európa megosztottságának végét" követelték. Eva Glawischnig, a párt szóvivője szerint az uniós csúcs kudarcot vallott, nézete szerint a nemzeti elszigetelődés politikája Európa egységét veszélyezteti. 

Ciprus ellenzi az EU-török csatlakozási tárgyalások felgyorsítását

Ciprus ellenzi a török európai uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítását - közölte kedden az EU-tag ország elnökének szóvivője. "Tekintettel Törökország kérésére, hogy az EU nyissa meg azokat a tárgyalási fejezeteket, amelyeknek befagyasztását a Ciprusi Köztársaság érte el... az elnök megerősítette azt a határozott álláspontját, hogy bármely fejezet megnyitása csak akkor lehetséges, ha Törökország teljesíti kötelezettségeit" - közölte Nikosz Hrisztodoulidész szóvivő.

A ciprusi kormány ahhoz a feltételhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Köztársaságot önálló államként és nyissa meg a török kikötőket és repülőtereket a ciprusi hajók, illetve repülőgépek előtt.

Miro Cerar szlovén miniszterelnök kedden leszögezte: Szlovénia a jövőben csak azokat a személyeket engedi be területére, akik rendelkeznek a schengeni belépéshez szükséges dokumentációval. „A EU-török csúcs világos üzenetet küldött az embercsempészeknek, hogy a balkáni útvonal nem létezik többé” - hangsúlyozta.

Cerar úgy értékelte: noha a zárónyilatkozatba nem úgy került bele, hogy „a balkáni útvonal mostantól le van zárva”, hanem helyette „az illegális migráció véget ér” kifejezéssel értettek egyet a vezetők, szerinte lényegében mindkét mondat ugyanazt jelenti.

Mint fogalmazott: azok az országok, amelyeknek területén eddig az Európába irányuló illegális migránsok áthaladtak, a jövőben megtagadják ezen személyek fogadását.

A körvonalazódó megállapodás esélyt ad a migrációs válság megoldására, egyelőre fontos, hogy az elfogadott zárónyilatkozat kizárja az újabb áttelepítési elköteleződéseket - értékelt a lengyel miniszterelnök. Beata Szydlo azt mondta, a találkozó során bebizonyosodott annak, a lengyel kormány által korábban is képviselt álláspontnak a jogossága, miszerint a közel-keleti migráció problémáit az Európai Unió határain kívül kell kezelni. A megbeszéléseken Szydlo felajánlotta, hogy Lengyelország részt vállal a külső uniós határ védelmében, e feladat teljesítésére több száz határőrt és rendőrt irányítana, felszereléssel együtt. Kifejezte Varsónak azt a készségét is, hogy folytassák a közel-keleti válság sújtotta területekre irányuló lengyel humanitárius segítségnyújtást.

Kiemelte, hogy a keddre virradóra elfogadott zárónyilatkozatba az ő javaslatára az a módosítás került be, amely szerint - mint mondta - a tagállamok nem fogadnak el „semmiféle újabb áttelepítési elköteleződést, a már elvállaltakon felül”.

Sobotka: Csehország kész befogadni szír menekülteket Törökországból

Csehország készen áll arra, hogy Törökországból szíriai menekülteket fogadjon be - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában a brüsszeli EU-török csúcstalálkozó eredményeire utalva. A kormányfő szerint Csehország annyi szír menekültet fogadna be Törökországból, amennyit a menekültek Európai Unión belüli szétosztási kvótája számára megállapít. A kvóták emelését Prága továbbra is elutasítja. Sobotka ugyanakkor azzal számol, hogy a szírek áthelyezése Törökországból csak ideiglenes lesz. 

"Nincs itt szó új kvótákról, semmilyen új rendszerről, itt arról van szó, hogy érvényesítjük a jelenlegi kötelezettségeket, amelyek léteznek. Úgy vélem, hogy ráadásul ez így jobb is, mert Törökországból szíreket helyezünk át" - fejtette ki Sobotka azzal, hogy a jelenleg érvényes megállapodás más állampolgárokra is vonatkozik. "Egyszerűen arról van szó, hogy a 20 vagy 30 görögországi szíriai menekült helyett 20 vagy 30 szíriai menekültet Törökországból veszünk át. Ez az egyetlen különbség" - szögezte le a cseh kormányfő. 

Lettország kész menekülteket befogadni közvetlenül Törökországból

Lettország megkezdheti menekülteket befogadását közvetlenül Törökországból az európai uniós kvótáknak megfelelően - közölte kedden Raimonds Janson, a rigai külügyminisztérium szóvivője. "Az EU-török csúcstalálkozó eredményeképpen elkezdtük vizsgálni a menekültek közvetlen befogadásának lehetőségeit Törökországból. A részletek egyelőre nem világosak, a tárgyalások folytatódnak" - mondta a szóvivő. Megerősítette, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatban korábban vállalt lett kötelezettségek érvényben maradnak. "Ugyanakkor az változhat, hogy melyik országból fognak érkezni" - pontosított Janson.

Kiszelly Zoltán politológus szerint kevéssé érthető, hogy Brüsszel miért Törökországot tekinti partnernek, az ugyanis nem igazán megbízható. A szakértőt az M1-en azt mondta: a törökök novemberben megígérték, hogy fellépnek az embercsempészekkel szemben, ennek ellenére idén már minimum száz-száztízezer ember érkezett Törökországból Görögországba. Törökország ráadásul kevéssé demokratikus ország, és belpolitikai viták, valamint polgárháború jellemzi - tette hozzá. Kiszelly Zoltán szerint partnernek tekinteni inkább Macedóniát kellene, amely ugyanúgy a nyugat-balkáni útvonalon helyezkedik el. Berlin és Brüsszel ugyanakkor azért tartja jó ötletnek, hogy Törökország kezelje a migránshelyzetet, mert nem szeretnék, hogy a válság felgyorsítsa az euróválságot Görögországban.

Az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust komorabb hangot ütött meg, amikor jelentésében azt írta: szinte lehetetlen lenne végrehajtani bármilyen, a migrációs válság kezelését célzó megállapodást az Európai Unió és Törökország között. A dokumentum készítői szerint Törökországban a kellő politikai akarat és a szükséges infrastruktúra is hiányzik az Európába tartó migránsáradat megfékezéséhez.

A török kormány és a nép jórészt pártolja, hogy a menekültek elhagyják az országot, azaz „támogatják az embercsempészeket a bevándorlók Törökországból történő elszállításában” - állapította meg az ügyészi szervezet februári jelentésben.

Török sajtó: Orbán Viktor ünneprontó

Meglepő győzelemként ünnepelte a török sajtó kedden az Európai Unió és Törökország előző napi  brüsszeli csúcstalálkozóján történteket, a Vatan című tekintélyes török napilap ugyanakkor a címlapján ünneprontónak nevezte Orbán Viktort magyar miniszterelnököt, aki megvétózta a menekültválság megoldására tett török javaslatot.

A Vatan megállapítja, hogy a magyar kormányfő nem kíván országában muzulmán menekülteket látni. Értesülései szerint Orbán Viktor a találkozón azt mondta: "Ha szíriai menekülteket fogadnék be, engem Budapesten nyilvánosan felakasztanának." 

A Posta című újság szerint a migránsválság megoldásáról szóló tárgyalásokon Törökország szabja a feltételeket. A Takvim című népszerű kormánypárti napilap újságírója, Ergün Diler írásában egyenesen úgy értékelte a sikert, hogy az Európai Unió új határa egészen a szíriai Aleppóig kiszélesedik majd. Az újság úgy véli, hogy a menekültügy annyira térdre kényszerítette az Európai Uniót, hogy még az is reális lehetőségként merült fel a csúcstalálkozón, hogy a törököknek a korábban ígért időpontnál hamarabb, már idén június végéig megadják a vízummentességet.

A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint a hétfői EU-török csúcson Ankara olyan javaslattal állt elő, amely valódi megoldást nyújt a menekültkrízisre. A Hürriyet című legnagyobb ellenzéki napilap ugyanakkor elismerte, hogy Törökország ajánlata radikális elemeket tartalmaz, Ahmet Davutoglu miniszterelnök Brüsszelben olyan ajánlatot tett, amelyet meglehetősen nehéz valamennyi EU-tagállamnak elfogadnia. 

A Kathimerini című konzervatív görög lap szerint a brüsszeli csúcs a „török bazárok” hangulatát idézte: Ankara alkudozott és több pénzt követelt. A Ta Nea című centrista görög újság úgy vélte, Törökország „lehetőleg mindent el akart érni” a találkozón.

„A migrációs krimi folytatódik” - írta címoldalán az Ethnosz című görög bulvárlap. Az újság kifejtette, Németország és Görögország megegyezett, Törökország alkuszt játszott és a „szélsőségesek” (a visegrádi négyek) éltek a vétójukkal.

Az Efimerída ton Syntaktón című baloldali görög lap „Törökország felháborító követelései és Orbán provokatív vétója” című írást közölt kedden.

Nem jelent megoldást a kerítések és falak építése a menekültek távol tartására, ezek csak fokozzák ezeknek az embereknek a szenvedését - jelentette ki kedden Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

A tisztségviselő az EP-képviselők előtt felszólalva hangsúlyozta: Európa elérkezett az igazság pillanatához, most kell megerősíteni azokat az értékeket, amelyekre a kontinens épült.

„A tömeges menekültáradattal szemben a politikusok első reakciója nagyon gyakran az, hogy félelmet keltenek, manipulálják a közvéleményt és gyűlöletet szítanak azok ellen, akik mások. Ez elfogadhatatlan, a reakció kizárólag a szolidaritáson, az emberi jogokon, a felelősség megosztásán és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapulhat” - emelte ki az olasz diplomata.

Filippo Grandi mély aggodalmát fejezte ki az uniós és török vezetők hétfői brüsszeli csúcstalálkozóján megkötött elvi megállapodással kapcsolatban. Mint mondta, attól tart, hogy olyan egyezmény születhet, amelynek során nem veszik figyelembe a nemzetközi jog előírásait. Kijelentette, komoly garanciákra van szükség, ezek kell, hogy az alapját képezzék egy jövőbeli mechanizmusnak.

Az Európai Unió vezetői végre ugyanarra az alapállásra helyezkedtek, amelyet a magyar kormány mindig is képviselt, vagyis hogy az EU külső határait le kell zárni, a schengeni szerződést be kell tartani – értékelt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, „mindannyiunk érdeke a törökökkel való jó együttműködés (...), ugyanakkor egy rossz megállapodás nem érdekünk Törökországgal”. Hozzátette, Orbán Viktor magyar miniszterelnök emelt szót Brüsszelben amellett, hogy „ebben a formában nem írható alá a megállapodás Törökországgal”. A magyar kormány álláspontja változatlan: minden áttelepítést, betelepítést radikálisan ellenez, mert komoly veszélyt jelent Európára nézve, ha bevándorlók tömegei érkeznek ide - mondta Gulyás Gergely, megismételve: „semmilyen, nem önkéntes alapon nyugvó kvótáról, elosztási mechanizmusról nem lehet szó”. Gulyás Gergely szerint a jelenlegi tervezetnek az a veszélye, hogy "az illegális migrációt legális migrációvá változtatná". Egy illegálisan bevándorló szír állampolgárért egy másik szír legális befogadása korlátok nélkül kifejezetten veszélyes - hangsúlyozta. A magyar kormányfő brüsszeli vétójáról szóló MTI-hírt firtató újságírói kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: a hír olyan értelemben megfelel a valóságnak, hogy "a magyar miniszterelnök volt az, aki elsőként azt jelezte, hogy ebben a formában az éjszaka során további tárgyalások után sem írható alá a törökökkel való megállapodás".

A Jobbik értékelése szerint Magyarország megtette, ami elvárható az EU-török csúcson, ugyanakkor szavatolni kell, hogy az álláspont a későbbiekben se puhuljon fel. Z. Kárpát Dániel azt mondta: a Jobbik számára csak a kvóta- és a visszatoloncolásmentes Magyarország teljesen biztonságos, az erre vonatkozó garanciák tömegét azonban még nem látják a nemzetközi és a belpolitikai térben.

Megjegyezte: bízik abban, hogy nincs semmilyen háttéralku Törökországgal, Magyarország pedig mentes maradhat mindenféle kötelező betelepítési mechanizmustól.

Arra kérte a kormányt, hogy folytassa le az erről szóló országos népszavazást, s annak kérdését terjessze ki a visszatoloncolásokra is. Emellett a Jobbik alaptörvényt módosító javaslatának elfogadását szorgalmazta annak érdekében, hogy ne lehessenek jogi aggályok.

Az LMP szerint tovább mélyíti az Európai Unió tehetetlenségét a menekültügyben az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az EU-Törökország csúcstalálkozón nem vázolt megoldási javaslatokat, csupán annak adott hangot: mit nem támogat. Gál József, az ellenzéki párt szóvivője kedden az MTI-vel azt közölte: az LMP már tavaly nyáron kiadott 24 pontos javaslatcsomagjában a közös európai megoldás szükségességére hívta fel a figyelmet, amelynek létjogosultsága szerinte már rég bebizonyosodott. Azonban a hétfői csúcstalálkozó is eredménnyel zárult, köszönhetően többek között a magyar miniszterelnöknek - vélekedett a szóvivő, hangsúlyozva: ez tovább mélyíti az unió tehetetlenségét és még nagyobb teret ad kívülről jövő zsarolásoknak és a "jobb egyedül cselekedni, mint együtt semmit nem csinálni" Orbáni politikának.

A Demokratikus Koalíció szerint ugyanakkor Orbán Viktor el akarja terelni a figyelmet arról, hogy hétfőn az Európai Unió és Törökország vezetőnek rendkívüli csúcstalálkozóján ismét, két héten belül már másodszor megszavazta a kötelező betelepítési kvótát. Gréczy Zsolt arra hivatkozott: az ülésen egyhangúlag elfogadott állásfoglalás tartalmazza, hogy lényegesen fel kell gyorsítani az elosztás végrehajtását, hogy enyhüljön a Görögországon levő teher. Hozzátette, ez egyértelműen a kvótarendszerre utal, annak alkalmazását írja elő és „ezt egyébként tegnap Orbán Viktor is meg kellett, hogy szavazza, hiszen egyhangú döntés született”. Az sem igaz, hogy döntöttek a balkáni útvonal lezárásáról - folytatta a politikus. Hangsúlyozta: arról született megállapodás, hogy megállítják a csempészeket és a jövőben szervezetten fogják beszállítani a menekülteket az EU területére.