„A keresztény identitás képes volt a lengyeleket és a magyarokat is több mint ezer éven át fenntartani” – jelentette ki Kövér László házelnök pénteken, a nyugat-lengyelországi Poznanban, miután a lengyel szejm és a szenátus összevont, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésén vett részt.
Az állam egy nemzetnek a közössége, amelyet nem lehet identitás nélkül megtartani – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken a távirati irodának nyilatkozva a nyugat-lengyelországi Poznanban. A házelnök példaértékűnek értékelte azt, ahogy Lengyelország a keresztény hagyományához viszonyul. „Ez nem választható el attól az aktuálpolitikai helyzettől, amely jelenleg egyrészt Lengyelországban áll fenn, másrészt körülveszi Európában Lengyelországot és Magyarországot is” - magyarázta Kövér. „A keresztény identitás képes volt a lengyeleket és a magyarokat is több mint ezer éven át fenntartani” - fejtette ki a magyar politikus, hozzátéve: „elhamarkodott lenne ezt az erkölcsi alapot mindenféle szedett-vedett ideológiákkal próbálni meg helyettesíteni”.
„A görög bölcsességen, a római jogon és a kereszténységen alapuló európai civilizáció megőrzéséhez mindhárom említett pillér szükséges” – vélekedett a házelnök.
Az Andrzej Duda lengyel elnök, az európai parlamentek képviselői, a lengyel kormány tagjai, valamint egyházi méltóságok – köztük a Ferenc pápa legátusaként érkezett Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár – részvételével tartott ünnepi ülés a háromnapos állami és egyházi megemlékezések része. A csütörtöki programon Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke is jelen volt.
Andrzej Duda ünnepi beszédében hangsúlyozta, Lengyelország hű marad keresztény örökségéhez, a keresztény hagyományból erednek a mai problémák megoldásai is. Kifejtette: „A keresztény civilizációhoz való csatlakozás áttörést jelentett a lengyelek történelmében”. Rámutatott: a lengyel identitás és kultúra ezzel azokra az alapokra helyezkedett, amelyek az európai civilizáció alappillérei is: a görög filozófiára, a római jogra és a zsidó-keresztény hagyományra, az Ó- és az Újszövetségre, a tízparancsolatra és az Evangéliumra.
„E civilizációnk alapjainak tönkretételére, helyettesítésére irányuló kísérletek mindig szenvedéssel és rombolással jártak” – mondta, utalva a huszadik századi két totalitarizmusra.
A jubileumi év keretében arról emlékeznek meg, hogy a Piast-dinasztiát alapító I. Mieszko fejedelem valószínűleg 966 nagyszombatján, április 14-én keresztelkedett meg.
