Németország, ameddig csak szükséges, részt vesz a NATO balti missziójában - hangsúlyozta Sigmar Gabriel (SPD) német külügyminiszter csütörtökön Litvániában, a ruklai katonai támaszponton tett látogatásán.
A német diplomácia vezetője egyúttal köszönetet mondott a litvániai NATO-bevetésben részt vevő német katonáknak.
"A balti államok rendkívül aggódnak az Oroszország felől érkező fenyegetés miatt" - mondta Gabriel. "A határ mentén felvonultatott orosz katonai erő az én szemszögemből nézve teljesen irracionális, hiszen a három balti államból semmiféle fenyegetés nem indul ki" - tette hozzá.
A Krím félsziget bekebelezése óta Észtország, Lettország és Litvánia egyre jobban tart egy esetleges orosz inváziótól.
A 2016-os varsói NATO-csúcstalálkozón hozott döntés alapján 1000-1000 katonát küldtek Litvániába, Észtországba, Lettországba és Lengyelországba az orosz fenyegetésre válaszul. A német haderő 26 páncélozott és 170 egyéb katonai járművet, valamint 450 katonát állomásoztat Litvániában. A ruklai támaszpont 100 kilométerre fekszik az orosz határtól.
A német külügyminiszter csütörtökön megbeszélést folytatott az erőteljesebb NATO-szerepvállalást sürgető Dalia Grybauskaite litván elnökkel. Litvániai látogatása után a szociáldemokrata Gabriel Ukrajna felé veszi az irányt.
Eközben az észtországi látogatáson tartózkodó Ursula von der Leyen (CDU) német védelmi miniszter, a szociáldemokraták és Sigmar Gabriel tiltakozása ellenére, kiállt a katonai kiadások emelése mellett.
A 2014-es walesi csúcstalálkozó célkitűzése szerint a NATO-tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk oda, hogy bruttó gazdasági össztermékük, GDP-jük legalább 2 százalékát katonai kiadásokra fordítják. Szerdai észtországi látogatásán a német külügyminiszter irreálisnak nevezte ezt az elvárást. Berlin jelenleg a GDP 1,2 százalékát költi védelmi kiadásokra.
