Németország balkániakat elkülönítő befogadóállomást nyitott

Az EU vezetőivel tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben az európai migrációs válsághelyzetről. A kormányfő Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Joseph Daullal, az EPP elnökével folytat megbeszéléseket - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t kedden. Orbán Viktor péntek délután részt vesz a Visegrádi Négyek prágai rendkívüli csúcstalálkozóján - tette hozzá a sajtófőnök.

Németország és Spanyolország egyetért a menekültválság ügyében, mindkét ország a terhek méltányos megosztását javasolja - mondta a német kancellár kedden Berlinben a spanyol miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Mariano Rajoy-jal tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel elmondta: spanyol kollegájával egyetértenek egyebek között abban, hogy az európai uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok "gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán" alapuló "méltányos" eljárás szerint szét kell osztani.

Mariano Rajoy kiemelte, hogy a menekültválság "a legnagyobb kihívás" az EU előtt. Hangsúlyozta, hogy az ügyet ketté kell bontani, külön kell kezelni a háborús menekültek, politikai üldözöttek kérdését és a "gazdasági okok által kiváltott migráció" kérdését.

Nagyjából 2500 menedékkérő érkezett Bajorországba vonaton Magyarországról kedd délutánig.

A BR bajor közszolgálati médiatársaság adatai szerint Münchenbe mintegy 1900 menedékkérő érkezett, további 600-an pedig az osztrák határnál fekvő Rosenheimbe. Sok gyerek volt közöttük.

A menedékkérőket a müncheni főpályaudvaron enni- és innivalóval és orvosi ellátással fogadták, a csecsemővel érkező felnőttek tiszta pelenkát is kaptak. A bajor tartományi fővárosban spontán gyűjtés indult javukra. A müncheni rendőrség kedd délután a Twitter-mikroblogon arra kérte az adományozókat, hogy ne vigyenek több élelmiszert és egyéb holmit, mert mindenből van elég.

A menedékkérőket a megérkezés után regisztrálják és a befogadóállomásokra szállítják. Bajorország a túlterheltség miatt segítséget kért a többi tartománytól. Baden-Württemberg már jelezte, hogy kisegíti a szomszédos tartományt.

Münchenbe az utóbbi időszakban naponta 400-500 menedékkérő érkezett, a Magyarországról induló vonatok révén így hirtelen jelentősen megugrott a számuk. Nagyobb fennakadás azonban így sem történt, és a szövetségi rendőrség egyik szóvivője szerint többnyire nyugodt, és időnként "eufórikus" volt a hangulat a főpályaudvaron keddre virradó éjjel, amikor az első szerelvények megérkeztek.

A Bild című lap online kiadása szerint nagyjából 100-100 menedékkérő Stuttgartba, illetve Frankfurtba érkezett kedden Münchenből induló vonatokon, és még Németország északi részén, Alsó-Szászországban és Brémában is érezhető, hogy növekedik a vonaton érkező menedékkérők - többnyire szíriaiak, irakiak és nyugat-balkániak - száma.

Megnyitották Németországban a nyugat-balkániakat elkülönítve gyűjtő első befogadóállomást

Megnyitották Németországban kedden az első befogadóállomást, ahol csak nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el.

A bajorországi Ingolstadt mellett fekvő Manchingban egy üres laktanyában alakítottak ki szállást 500 embernek. A térségben rövidesen még két ilyen létesítmény lesz, ezekben összesen 1500 nyugat-balkáni menedékkérőt tudnak elszállásolni.

Emilia Müller, a bajor kormány munka- és családügyi, szociális és társadalmi integrációs ügyekért felelős államminisztere a központ megnyitóján nagyobb szolidaritást sürgetett a többi tartománytól. 

"Bajorország egyedül nem bírja a rohamot" - mondta a miniszter.     Amennyiben nem érkezik segítség, a müncheni vezetésnek meg kell fontolnia a határok még fokozottabb ellenőrzését - tette hozzá.

A bajor miniszter az Európai Uniótól is több szolidaritást sürgetett. Azt mondta, hogy az uniós menekültügyi rendszer "nem működik".

"Magyarország éppen ezt mutatja be" - jegyezte meg a bajor konzervatív CSU politikusa a ZDF országos közszolgálati televízió hírportáljának beszámolója szerint.

A nyugat-balkáni kérelmezőket azért helyezik el elkülönítve, hogy gyorsított eljárásban, legfeljebb 6 hét alatt elbírálják kérelmüket, és az elutasítás után a lehető leggyorsabban visszajuttassák őket hazájukba.

Ez nemcsak a bajor, hanem a szövetségi kormánynak is az egyik legfőbb törekvése, amelyet támogat a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) is. A politika - a müncheni és a berlini vezetés - és a szakma, vagyis a menekültügyi hatóság szakemberei egyaránt úgy vélik, hogy a német menekültügyi ellátórendszer terheit csak a nyugat-balkáni kérelmezők arányának gyors és nagymértékű csökkentésével lehet enyhíteni.

Jelenleg a nyugat-balkániak alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát, és körükben a 0,5 százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya, azaz a menekültügyi rendszeren keresztül szinte senki nem szerez közülük jogot arra, hogy Németországban maradhasson. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig - jellemzően bő 5 hónapig - gondoskodni kell.

A BAMF és a bajor, illetve a szövetségi kormány egy sor további változást is tervez, egyebek között csökkenthetik a menedékkérők pénzbeli juttatásait, hogy kisebb legyen a németországi menekültügyi rendszer vonzereje a nem háború vagy elnyomás, hanem a szegénység, kilátástalanság, munkanélküliség elől menekülő nyugat-balkániak számára.

Bajorország többszörösen nehéz helyzetben van, mert egyszerre érinti az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé igyekvő menekültek áramlása, ráadásul a német tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második helyen áll a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után.

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a kormány előrejelzése szerint.

Dániában életbe lépett a menekülteknek járó juttatásokat megkurtító reform

Életbe lépett kedden Dániában az új liberális kormány menekültügyi reformja, amelynek értelmében az eddiginél lényegesen kevesebb pénzt kapnak a megélhetéshez az országba érkező menekültek.

A júniusi választásokon győztes jobbközép liberális párt, a Venstre által szorgalmazott új szabályozás alapján például az egyedülállóként elismert menekülteknek havonta már csak 6 ezer korona (252 ezer forint) jár, amely alig a fele a korábban kapott összegnek.

Koppenhága célja az intézkedéssel, hogy csökkentse vonzerejét a menedékkérők számára. 

A baloldali ellenzék azt vetette a polgári pártok szemére, hogy ezzel a lépéssel csupán elszegényítik a menekülteket és megakadályozzák a társadalomba való beilleszkedésüket.

A Politiken című napilap egy menekülteket segélyező dán szervezettel közösen tiltakozásul adománygyűjtési akcióba kezdett a menekült gyermekek számára.

Dánia kedden vezette be a kettős állampolgárság intézményét is. Az erről szóló törvényt a dán parlament már tavaly decemberben - még az előző kormány vezetése alatt - elfogadta.

Illegális bevándorlók újabb ezreit szállítják el a görög szigetekről Pireuszba

A görög hatóságok ismét illegális bevándorlók ezreit szállítják el az Égei-tenger keleti szigeteiről, elsősorban  Leszboszról: két komphajó fedélzetén mintegy 4200 migránst visznek kedden késő este és szerdán kora reggel Pireuszba, Athén kikötőjébe. 

A görög parti őrség egyik tisztségviselője a dpa német hírügynökségnek azt mondta, hogy a menekültek többségét Leszbosz legnagyobb városának, Mitilininek a kikötőjében veszik fel. A görög kormány igyekszik tehermentesíteni az Égei-tenger keleti medencéjében található szigetet, ahol mintegy 15 ezer migráns vár a továbbutazásra.

A hatóságok közlése szerint a sziget partjai közelében az elmúlt 24 óra leforgása alatt több mint 1200 illegális bevándorlót fogtak el. Hétfőn 2500 menekült érkezett Pireuszba az égei-tengeri görög szigetekről.

Leszbosz és a migrációs válság által érintett többi égei-tengeri sziget nem rendelkezik elegendő pénzzel ahhoz, hogy segítsen a bevándorlóknak, és drámai helyzet alakult ki a menekültáradat miatt. A migránsok többnyire a szabad ég alatt töltik az éjszakákat. Leszboszon a sziget legnagyobb városa környékén várakoznak arra, hogy továbbmehessenek Görögország szárazföldi részére, majd onnan útnak indulhassanak a Balkánon keresztül Nyugat-Európába.

Szijjártó: egyes európai vezetők az európai értékekkel és érdekekkel ellentétesen viselkednek

Mára világossá vált, hogy egyes európai vezetők az európai értékekkel és érdekekkel ellentétesen viselkednek, amikor a bevándorlási kihívásokkal kell szembenéznünk - mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek a szlovéniai Bledben rendezett stratégiai konferencián, kedden.

Szijjártó PÉter Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, Karl Erjavec szlovén külügyminiszterrel, illetve Daniel Mitov bolgár és Nikola Poposzki macedón külügyminiszterrel is találkozott.

Az Európai Unió (EU) által javasolt kötelező kvóta megszabására épülő politika két okból is megbukott a miniszter szerint.  Miközben 60 ezer ember újraelosztásáról beszélt az EU, addig csak Magyarország déli határára 160 ezer menekült érkezett az idén - mondta. Második okként említette, hogy mindez gyakorlatilag biztatást jelentett a bevándorlók, és ami még ennél is súlyosabb, az embercsempészek számára. "Eközben pedig egy összehangolt lejárató kampánnyal, illetve hazug állításokon alapuló kritikával szembesültek azok, akik érdemi lépéseket próbálnak tenni" - fogalmazott a miniszter, utalva a Magyarországot érő bírálatokra. 

A magyar diplomácia irányítója felhívta a figyelmet arra, hogy drámai a helyzet a Nyugat-Balkánon. Szijjártó Péter megjegyezte: nyilvánvalóan sem Macedóniától, sem Szerbiától nem lehet elvárni, hogy megállítsák a menekültek áradatát, miközben ezek az emberek az EU-ból érkeznek hozzájuk. Görögország mint EU-tagállam nem regisztrálja a menekülteket, és azok könnyedén jutnak el Macedóniába - mondta.

Magyarország szorgalmazza, hogy mielőbb tartsanak menekültügyi konferenciát Budapesten az EU-tagállamok, a nyugat-balkáni országok és Törökország részvételével. A Nyugat-Balkánon ugyanis olyan helyzet alakult ki, amelyet az uniónak észre kell vennie és kezelnie kell - hangsúlyozta Szijjártó Péter.  "Nagyon hosszú ideje küzdünk azért, hogy az EU elismerje, hogy a nyugat-balkáni útvonalon keresztül nagyobb nyomás helyeződik Európára, mint a Földközi-tengeren keresztül" - mutatott rá. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy pénteken rendkívüli visegrádi találkozó is lesz, a soros uniós elnök,  Luxemburg részvételével, mert Közép-Európának egységes hangon kell beszélnie. 

A magyarországi menekülthelyzettel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: Magyarország ezentúl is be fogja tartani az uniós jogszabályokat, amelyek közül az egyik legfontosabb irány a schengeni szabályok betartása. Az EU külső határainak megvédése pedig a tagállamok felelőssége és kötelessége - hangsúlyozta, majd hozzátette: a schengeni  kódexnek megfelelően ki kell  kényszeríteni, hogy aki be akar lépni a schengeni övezetbe, az határátkelőn keresztül és annak nyitvatartási idejében tegye ezt.

Kiemelte, hogy  Magyarország ezt teszi, miközben  a nemzetközi médiában lejárató kampánnyal kell szembesülnie.  "Ez kiábrándító, mert ha nem ezt tennénk, akkor azt rónák fel nekünk, hogy nem teszünk eleget kötelezettségeinket" - mondta. 

A miniszter szerint méltatlan, ahogy Európa a menekülthelyzethez áll.     "Az Európai Unió politikusainak felelősen kell nyilatkozniuk, mert a tűzzel játszanak, a félreértelmezések pedig agressziót szülnek" - húzta alá.

"Vannak jelenleg olyan emberek Törökországban, akik azért vásárolnak hamis szíriai útlevelet, mert természetesen megértették, hogy milyen előnyei vannak ennek, hiszen a szíriaiak megkapják a menekült státuszt minden uniós tagállamban" - fogalmazott a Frontex vezetője az Europe1 francia kereskedelmi rádióban.

"A hamis szíriai útlevéllel rendelkezők általában tudnak arabul. Észak-Afrikából vagy a Közel-Keletről származnak, de inkább gazdasági migránsnak tekintendők" - tette hozzá. A Frontex vezetője szerint a hamis útlevelekkel való kereskedés egyelőre azonban nem jelent veszélyt az EU biztonságára. "Jelenleg nincs olyan tény, amely alapján azt mondhatnánk, hogy a potenciális terroristák így jutnak be Európába" - hangsúlyozta, mindamellett óvatosságra intett valamennyi határon.

Leggeri megismételte azt a felhívását, hogy több határőrre lenne szükség az EU görögországi határán a migránsok regisztrálására, mielőtt azok belépnek a schengeni övezetbe. "Az áradattal szemben a regisztrációs rendszer leterhelt, így nem regisztrálnak valamennyi migránst. Az állampolgárságokról van fogalmunk (a hatóságoknak), de nincs átfogó képünk arról, hogy ki lép be (az EU-ba) és mi valójában ezeknek a migránsoknak a profilja" - hívta fel a figyelmet.

A Frontex vezetője Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az Európába érkező migránsokat nem sikerült igazságosan elosztani a tagállamok között, akkor a schengeni övezet léte is veszélybe kerülhet.

"Ezt a veszélyt kezdjük érezni mindennap. Látjuk, ahogy a rendőri ellenőrzések megerősödtek a belső határokon (a schengeni övezet tagállamai között)" - mondta. "Amennyiben a külső határokat nem sikerül a tagállamoknak szolidáris módon kezelniük, megvan annak a kockázata, hogy minden egyes ország elkezdi újra ellenőrizni a nemzeti határait, ami pedig nem lesz hatékonyabb" - tette hozzá.

Angela Merkel kedden Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében, tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól, a kancellár azt mondta, hogy "ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben".

A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami "a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie" - mondta a német kancellár.

Németország "természetesen" a jelenlegi jogi szabályozást tartja érvényesnek és nap mint nap azt tapasztalja, hogy ezeket a szabályokat "teljesen nyilvánvalóan" nem tartják be. Ezért ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és nem a "kölcsönös vádaskodással" kell foglalkozni, hanem "változtatni kell a dolgokon" - fejtette ki Angela Merkel.

Lengyel ellenzéki kormányfőjelölt: Az Európai Uniónak rendszerjellegű megoldásokkal kell előállnia 

Az Európai Unió csak rögtönzött megoldásokat alkalmaz a menekültválság kezelésében, ehelyett rendszerjellegű megoldásokkal kell előállnia - mondta keddi sajtóértekezletén Beata Szydlo, a legerősebb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) kormányfőjelöltje.

A politikus úgy vélte: az európai menekülthullám kezelése kikerült a kontroll alól,  az Európai Unió csak "a rögtönzött megoldások keresésével" reagál. Szydlo hangsúlyozta: a helyzet megoldása nem az, hogy az uniós tagállamokat a menedékkérők kvóták szerinti befogadásra kényszerítik.

"Vannak államok, amelyek saját hatáskörükben próbálnak a helyzettel megbirkózni" - fejtette ki Szydlo, hozzátéve, hogy a szolidaritásra hivatkozó Európai Uniónak "a probléma hatásos megoldását kell javasolnia", nem pedig "áthárítani a felelőséget ezekre az államokra".

A politikus - akinek pártja messze a legnépszerűbb Lengyelországban az október végén esedékes parlamenti választások előtt - elmondta: a menekültek befogadásakor figyelembe kell venni az egyes tagállamok lehetőségeit, Lengyelország pedig "nem olyan gazdag, mint az úgynevezett régi unió államai".

A PiS jelöltjeként megválasztott Andrzej Duda elnök múlt pénteki berlini látogatása során azt az álláspontot fogalmazta meg: Lengyelország az ukrán válság révén keleti határát látja veszélyeztetettnek, így "összetett megközelítésre" van szükség, és törekedni kell a válságot kiváltó okok kezelésére. A Bild című német napilapnak nyilatkozva az államfő elmondta: Lengyelország szolidaritást vállal az Európába áramló menekültekkel, de az Európai Uniónak elsősorban a migráció okait kell kezelnie, és harcolnia kell az embercsempészek ellen.

Lengyelország az uniós kormányfők júniusi csúcstalálkozója után 2 ezer menekült befogadását vállalta, Ewa Kopacz lengyel kormányfő hétfőn a "várakozásokon túllépő" európai menekülthullámra hivatkozva bejelentette: a kormány felülvizsgálja a befogadandó menekültek számát.

Tusk bírálta a migránsokkal szembeni idegenellenes európai megnyilvánulásokat

Bírálta kedden az Európai Tanács elnöke az Európába özönlő migránsokkal kapcsolatos idegenellenes megnyilvánulásokat.

"Bármilyen kihívást is jelentsenek a migránsok, nincs mentség a velük szembeni ellenséges reakcióra, rasszista viselkedésre vagy idegengyűlöletre" - hangsúlyozta újságírók előtt Donald Tusk a horvát elnökkel, Kolinda Grabar-Kitaroviccsal Zágrábban tartott megbeszélését követően.

Az utóbbi hetekben mindenekelőtt Németországban volt példa menekültellenes incidensekre. "Továbbra is elsősorban arra kell törekednünk, hogy az EU területét elérni próbáló menekültek életétmegóvjuk" - tette hozzá a lengyel politikus. Tusk szerint a mostani migrációs válság megoldásának kulcsa az unión belüli egység megteremtése és annak megőrzése.

A horvát államfő arról beszélt, hogy hazájának - amely 2013 óta tagja az uniónak és eddig megkímélte a migrációs válság - "közösséget kell vállalnia" a háború és a szegénység elől menekülő emberekkel. "Számítunk arra, hogy a menekültek nagy számban veszik majd az irányt Horvátország felé" - mondta Grabar-Kitarovic, hozzátéve ugyanakkor, hogy az intézményeknek és a lakosságnak fel kell készülniük erre az eshetőségre.

Chovanec szerint fokozódni fog a migrációs hullám Csehországban

A cseh belügyminiszter arra számít, hogy a migrációs hullám Csehországban erősödni fog. Ha a menekültek száma több ezerre emelkedne, akkor a cseh kormány a hadsereg és a börtönfelügyelőség segítségét is kikérné - jelentette ki Milan Chovanec azt megelőzően, hogy Belgrádba utazott, ahol Bohuslav Sobotka miniszterelnök kíséretében a helyszínen kíván tájékozódni a menekülthelyzetről. 

"A problémát meg kell oldani, mégpedig ma, elsősorban Magyarországnak, Szlovákiának és Ausztriának. Készek vagyunk együttműködni" - nyilatkozta Chovanec. A belügyminiszter nyilatkozatában arra reagált, hogy a cseh rendőrség keddre virradóra 214, Magyarországról vonaton érkezett menekültet vett őrizetbe a dél-morvaországi Breclav vasútállomáson. 

Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a nap folyamán azt közölte, hogy a szlovák rendőrség kedd reggel óta leszállítja a vonatokról a menekülteket, és több száz embert vett őrizetbe vett - fejtette ki Chovanec. "A menekülthullám Szlovákiában lefékeződött, de Szlovákia ezt nem bírja ki sokáig" - jegyezte meg a cseh miniszter.

Szerbia készen áll arra, hogy bizonyos számú menekültet tartósan befogadjon - jelentette ki Twitter közösségi oldalán Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, konkrét számot azonban nem említett. Az év eleje óta Szerbiában mintegy százezer menekültet regisztráltak.

Médiajelentések szerint a Szerbiába érkezett migránsok többsége úgy nyilatkozik, hogy szándékában áll menedékjogért folyamodni. A Blic című belgrádi lap keddi számának értesülése szerint viszont alig ötszázan tették ezt meg, és eddig mindössze tizenöten kaptak menedékjogot. A menekültek többsége az Európai Unió országaiba akar továbbutazni.

A szerb hatóságok jelenleg azon dolgoznak, hogy Belgrádban befogadó központot hozzanak létre. A menekültek többsége egyelőre a szabad ég alatt tölti az éjszakákat a szerb főváros parkjaiban. A legfrissebb sajtójelentések szerint a tervezett befogadó központot egy csődbe ment vállalat igazgatósági épületében rendeznék be.

Románia novembertől fogadja az első menekülteket

Románia novembertől fogadja az uniós kvótarendszer szerint elosztott első menekülteket - jelentette ki Leonard Orban elnöki tanácsadó kedden.

Klaus Iohannis román államfő európai ügyekért felelős tanácsadója az Europa FM rádiónak adott interjúban arról beszélt, hogy Románia 1705 menekült befogadását vállalta uniós tagországokból. Közölte, Görögországból vagy Olaszországból érkeznek majd a menekültek. 

Bukarest további 80 olyan menekültet fogad be, aki az Európai Unión kívüli menekülttáborokból jön. Érkezésük fokozatos lesz, a hatóságok ellenőrzik őket, és aki közülük nem kapja meg a menedékjogot, nem maradhat Romániában - mondta a tanácsadó.

Romániát a schengeni övezeten kívülisége miatt kerülik a migránsok

Romániát azért kerülték el eddig a migránsok, mert nem tartozik a schengeni övezethez - mondta a Nemzetközi Migrációs Szervezet bukaresti irodájának vezetője, Mircea Mocanu a Hotnews.ro című hírportálon kedden közölt interjújában.

Elmondta: Romániát azért kerülték el eddig a migránsok, mert az ország nem tartozik a schengeni övezethez, a menekültek pedig azért választják az olyan országokat útvonalul, amelyek tagjai a határellenőrzés nélküli övezetnek, mert a menedékkérelem elbírálásának időszakában korlátozás nélkül utazhatnak. 

Emellett Romániának nincs a harmadik országok állampolgárainak a munkapiacra való beilleszkedésük elősegítésére irányuló aktív politikája, ellentétben Németországgal, Svédországgal, Norvégiával, Hollandiával vagy Nagy-Britanniával - magyarázta.

Mocanu mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy a következő időszakban Romániában is érezhetően megnő a menedékkérők száma. Azt viszont kizártnak tartja, hogy Románia célországgá váljon. Úgy véli, a schengeni övezeten kívülisége nem teszi ki Bukarestet ennek, mint ahogy jelentősebb gazdasági növekedés és komoly szociális juttatások bevezetésének hiánya miatt szintén nem válhat célországgá.

Közölte: az első fél évben 744 menedékkérelmet nyújtottak be Romániában, ami 12 százalékos növekedést jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A legtöbb menedékkérő Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett.

Hozzátette: a jelenség igazi méreteit nehéz pontosan feltérképezni, mert olyan migránsok is átutaztak Románián illegálisan, akik nem kértek menedéket, és nem jelennek meg semmilyen statisztikában. Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogy a 744 ember közül hányan tartózkodnak még Romániában, ugyanis egyesek továbbutaztak Nyugat-Európa fele, mások hazatértek a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével.

Romániában hat regionális központ létezik a migránsok elszállásolására. Mircea Mocanu rámutatott, hogy a legújabb adatok szerint Európa keleti határán a migráció jelensége sokkal kisebb méretű összehasonlítva bármely más migrációs útvonallal. A keleti határt a bevándorlók mindössze 2 százaléka veszi igénybe.