Nem vártunk az EU-ra, éjfélkor lezártuk a horvát zöldhatárt

Szijjártó Péter: A második legjobb megoldás lép életbe (Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd)

Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög–török határ lezárásáról - nyilatkozta Orbán Viktor csütörtök éjszaka, az uniós állam- és kormányfők egyeztetése után. Kifejtette, akciótervet fogadtak el arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. A görög–török határ lezárásáról azonban nem döntöttek, noha a magyar javaslat mindig is az volt, hogy „menjünk le közösen délre”, és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is. A kormányfő jelezte, hogy péntekre összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, ahol döntést hoznak arról, hogy lezárják-e a horvát–magyar határt. Hangsúlyozta, ehhez rendészeti és határőrizeti szempontból minden adott. Emlékeztetett, hogy valamennyi visegrádi partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait.

Tegnap, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után Szijjártó Péter bejelentette, hogy pénteken éjféltől lép életbe a határzár, a magyar–horvát zöldhatáron. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar–horvát határátkelőhelyek – szigorított ellenőrzéssel – továbbra is üzemelnek. A menekültügyi kérelmek beadására két tranzitzónában, Beremend és Letenye térségében lesz lehetőség. A miniszter közlése szerint a zöldhatár zárásáról tájékoztatták a budapesti horvát nagykövetet – aki csalódottságának adott hangot –, valamint a térségbeli külügyminisztereket, így a szlovák, a cseh, a lengyel, a szlovén és az osztrák diplomácia vezetőjét, továbbá Bajorország nemzetközi együttműködésért felelős miniszterét. Értesítették Németország külügyminisztériumát is. Mint mondta, a visegrádi országok külügyminiszterei támogatásukról biztosították hazánkat, az osztrák külügyi tárca vezetője pedig megköszönte a tájékoztatást. „Ha az EU valóban meg akarja találni a közös választ a bevándorlási nyomásra, akkor egy közös európai erőt kellene, kellett volna létrehozni annak érdekében, hogy Görögország külső határát meg tudjuk védeni” – fejtegette Szijjártó az EU-csúccsal kapcsolatban. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Tanács ülésén emellett világossá vált: továbbra is elvárás a tagállamokkal szemben a schengeni határok megvédése. Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár brüsszeli egyeztetéséről a tárcavezető azt mondta: természetesen a bevándorlási hullám is téma volt a tárgyaláson, s a magyar kormányfő világossá tette, hogyha nem születik meg a legjobb megoldás, akkor a második legjobbat kell érvénybe léptetni.

Horvátország életbe lépteti a C tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat – jelentette be újságíróknak Ranko Ostojic horvát belügyminiszter Opatovacon. A tárcavezető elismerte, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nincs közös tervük a szlovén féllel, amit bejelentett, az egyoldalú horvát döntés. Vesna Pusic horvát külügyminiszter korábban a Nova Tv-nek azt mondta, Magyarország nem tudja a határzárral megállítani a migránsáradatot, az EU határait Görögországban kell megvédeni. Miro Cerar szlovén miniszterelnök korábban, az uniós csúcs után kijelentette, hogy Szlovénia is megteszi a szükséges lépéseket, ha „Magyarország lezárja horvátországi határszakaszát”. A Demokratikus Koalíció tegnap – a szerb határon felépített kerítéshez hasonlóan – a horvát határzárat is elítélte, az Együtt szerint pedig a határ lezárásával a Fidesz–KDNP beszállt a horvát választási kampányba. A PM úgy látja, az új határzár tévutat jelent, és ellentétes a nemzetközi egyezményekkel. Az LMP szerint a határzár nem megoldás, csak ideiglenes útelterelés. Az MSZP azt közölte, a nemzetbiztonsági kabinetnek nincs joga a határzárról döntést hozni, tisztázni kell, hogy ki és mi alapján döntött. A Jobbik tegnap estig nem reagált a határzárra, előzőleg az uniós csúcs eredményéről szólva azt mondta, a védelmet a török–görög határon kell megoldani, a magyar határoknál pedig újra önálló határőrségre van szükség.

Az uniós csúcs után Merkel nem a határvédelemről, hanem a Törökországnak szánt hárommilliárd eurós támogatás tervéről beszélt. Uniós források szerint Németország feszültséget okozott az állam- és kormányfők találkozóján azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottság menekültek elosztásával kapcsolatos javaslatát. Korábban viszont már megállapodtak arról, hogy a témával a nyilatkozat nem foglalkozik. Ezzel kapcsolatban Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, „katasztrófát jelentene” Európának a terv, és inkább a külső határok védelméről kell döntést hozni.

Röviden
„Betartjuk a schengeni előírásokat, ez egyeseknek nem tetszik”

- Európa értékeit védelmezzük címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Focus című német hírmagazin. A kormányfő egyebek között elmondta: a görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát. Magyarország azonban a magyar–szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar–horvát határon is így tesz. „Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő keményen kritizálta azokat, akik gazdasági okokból érkeznek Európába, úgy fogalmazott, „egy német életmód, vagy egy magyar életmód nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte”. A német és a francia migrációs politikát nem akarta kritizálni, ám mint mondta, „Magyarországon magunk döntünk arról, hogy akarjuk-e ugyanezt, vagy sem”. Orbán Viktor szerint az iszlám „sohasem volt Európa része”, mert noha a németországi török bevándorlók az évtizedek alatt már Németországhoz, s ezáltal Európához is tartoznak, spirituálisan az iszlám egy másik világhoz tartozik. A muszlim menedékkérők nem akarnak integrálódni Európában a kormányfő szerint, a kontinensnek pedig meg kell védenie a saját értékeit, mint a gondolat- és a vallás szabadsága, vagy a nemek egyenlősége. Orbán Viktor dogmatikusnak nevezte az európai politikai elit hangvételét.

- A bolgár határőrök csütörtök este lelőttek egy afgán migránst, aki Törökország felől megpróbált illegálisan bejutni Bulgáriába – közölte a szófiai belügyminisztérium magas rangú tisztségviselője. „Nem engedelmeskedtek a járőr azon utasításának, hogy álljanak meg. Egyiküknél sem volt fegyver, de ellenállást tanúsítottak” – közölte Georgi Kosztov. A rendőrök figyelmeztetésül a levegőbe lőttek, és „az egyik migráns egy lepattanó lövedéktől megsebesült, és kórházba szállítás közben belehalt sérülésébe”.

- Azoknak a menedékkérőknek, akiknek elutasították a kérelmét, csupán harminc százalékát toloncolják ki Svédországból, egyebek között azért, mert elrejtőznek, nincs bejelentett címük, és a hatóságok nem találják meg őket.

- Németország „nagy empátiával viszonyul” Magyarország helyzete iránt, és elismeri, hogy az utóbbi hónapokban „hatalmas kihívással kellett szembenéznie” a migrációs válsággal kapcsolatban – mondta az MTI-nek Thomas Bareiss német parlamenti képviselő, akinek meghívására Balog Zoltán péntek este beszédet mondott a kormányzó CDU Baden-Württemberg tartománybeli kongresszusán. A CDU-s képviselő kiemelte: a német–magyar barátság nagyon fontos, és a magyarok áldozatvállalása és segítsége nélkül Németország nem ünnepelhette volna meg a közelmúltban az egység helyreállításának 25. évfordulóját.