Külföld

Nem sikerült Trumpot sárba rántani

A Republikánus Párt elnökjelöltje fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadja el a választások eredményét, ha nem ő fog nyerni

Személyeskedésekben és sértegetésekben bővelkedett, ám a választási programok érdemi ismertetése nélkül zajlott le a harmadik és egyben utolsó kamerák előtti vita a két amerikai elnökjelölt között.

Trump
Clinton és Trump – egymásról beszéltek, nem egymással (Fotó: Reuters/Mike Blake)

Politikusokban és elemzőkben egyaránt nagy megütközést keltett, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt a nevadai Las Vegasban megtartott harmadik elnökjelölti vitán visszautasította annak kimondását: elfogadja a november 8-i elnökválasztás eredményét. A korábbiaknál jóval hevesebb és személyeskedőbb elnökjelölti összecsapásnak ez volt az egyik legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó eleme. Clinton és Trump sem a vita előtt, sem utána nem fogott kezet, és családtagjaik sem köszöntötték egymást. Trump azt mondta Clintonról, hogy „annyira undok nő”, Clinton pedig – csakúgy mint kedden Obama elnök – azt állította, hogy Trump csak jajveszékel, nyafog, mert már tudja, hogy elveszíti a választást. A kilencven perces vitában mindkét jelölt kapott kemény kérdéseket Chris Wallace műsorvezetőtől, aki a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa. Clinton végig támadóbb volt, több alkalommal nem engedte szóhoz jutni a műsorvezetőt és Trumpot, ezért előfordult, hogy az elhangzottakat nem nagyon lehetett érteni.

Ezúttal is hangsúlyos volt Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök vélt szerepe az amerikai választási folyamatban. Hillary Clinton egyenesen „Putyin bábjának” nevezte Trumpot, aki ezt azonnal visszautasította, és nyomatékosította, hogy Clinton – és Barack Obama jelenlegi elnök is – azért nem kedveli Putyint, mert mindkettőjüknél okosabb és túljár az eszükön.

Mindketten kifejtették véleményüket az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő Legfelsőbb Bíróságról és általuk fontosnak tartott feladatairól, a jelölendő új főbíró kiválasztásának kritériumairól, az abortuszról, a fegyvervásárlás és -viselés szigorításának kérdéseiről, a bevándorlásról, az adópolitikáról és tágabb értelemben a gazdaság helyzetéről, valamint természetesen a külpolitikáról.
Amikor a műsorvezető rákérdezett Trumpnál az állítólagos szexuális zaklatásaira vonatkozó vádakra, a milliárdos tagadta ezeket, Clinton kampánycsapata mesterkedése eredményének tudta be, s javasolta, hogy inkább Clinton e-mail botrányára összpontosítsanak. Hillary Clinton gyorsan megismételte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem javasolta a vádemelést ellene e-mailjei ügyében, és azonnal témát is váltott.

A sajtó szerint – beszédes módon – a műsort vezető Chris Wallace volt a legjobb a vitán. A sajtókommentárok irányultságtól függetlenül egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, Trump óriási hibát követett el azzal, hogy nem volt hajlandó kimondani: elismeri majd a választások eredményét. A The Wall Street Journal – elismerve Clinton felkészültségét – a republikánus elnökjelölt pozitívumait elemezte. A lap kiemelte, hogy bár Hillary Clinton nemegyszer megpróbálta sárba rántani, a republikánus jelölt világossá tudta tenni a gazdaságpolitikai elképzeléseik közötti jelentős különbségeket. „Trump adókat csökkentene, Clinton adókat emelne. Trump lecserélné Barack Obama (jelenlegi elnök) egészségbiztosítási programját, Clinton kiterjesztené. Trump erősebbé tenné a gazdaságot, és így növelné a jövedelmeket, Clinton újraosztaná a meglévő jövedelmet” – elemezte a The Wall Street Journal. A cikk írója hangsúlyozta, hogy bár Trumpnak sok mindenben igaza volt, kérdéses, hogy éppen a temperamentuma miatt ez mennyire „jön át”, vagy­is a választók mennyire veszik észre a lényeget. Donald Trump másnap egy kampányrendezvényen már úgy fogalmazott, elfogadja a választás eredményét, amennyiben ő győz.