Külföld
Nem lesz különbíróság a maláj utasszállító miatt
Az orosz vétó után Hollandia, Malajzia és Nagy-Britannia új jogi lehetőségeket keres
A testület tizenöt tagja közül tizenegy támogatta a tervezetet, három tartózkodott (Angola, Kína és Venezuela), Oroszország pedig élt a vétójogával. A szavazás előtt pár órával Mark Rutte holland kormányfő tett egy utolsó kísérletet, hogy meggyőzze Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de utóbbi kijelentette, hogy a bíróság felállítása "nem lenne célravezető", mert Oroszországnak "egy csomó kérdése" van a ügyben folyó vizsgálattal kapcsolatban, amelyre nem eléggé lát rá.
A holland repülésbiztonsági testület vizsgálatáról szóló előzetes jelentés szerint az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatnak nem voltak műszaki problémái másodpercekkel azelőtt, hogy darabokra esett szét a levegőben. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy több tárgy is eltalálta, ami valószínűleg egy felrobbanó rakétára utal.
Ukrajna - amelynek a légterében történt az eset - és több nyugati ország arra gyanakszik, hogy a rakétát oroszok vagy oroszpárti ukrán szakadárok lőtték ki tavaly július 17-én. Moszkva ezt tagadja, s az orosz sajtó Ukrajnát teszi felelőssé a tragédiáért.
Az orosz vétó után Hollandia, Malajzia és Nagy-Britannia új jogi lehetőségeket keres
Malajzia, Hollandia és Nagy-Britannia új jogi lehetőségeket és eljárásokat keres, hogy bíróság elé állítsa a tavaly Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító tragédiájáért felelős személyeket, miután Oroszország megvétózta szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozattervezetet, amely egy nemzetközi különbíróság felállítását irányozta elő.
Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtöki közleményében mély csalódottságának adott hangot az orosz vétó miatt. Mint hangsúlyozta, a szavazás napján hasztalan próbálta meggyőzni telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnököt arról, hogy egy nemzetközi bíróság létrehozását nem szabad halogatni. Rutte szerint kormánya a katasztrófát vizsgáló nemzetközi nyomozó csoportban részt vevő más országokkal együtt, a nemzetközi közösség széles támogatásával új jogi lehetőségeket fog vizsgálni a vétkesek felelősségre vonásához.
Hasonló szellemű közleményt adott ki csütörtökön a malajziai külügyminisztérium is. Közölte, hogy nagyon csalódott az orosz vétó miatt, és új jogi lehetőségeket és eljárásokat keres.
A vietnami látogatáson tartózkodó brit miniszterelnök, David Cameron alternatív lehetőségek felkutatását szorgalmazta egy másik különbíróság létrehozásához.
"Az igazságnak győzedelmeskednie kell. Ne felejtsük el, hogy ezen a járaton britek és más állampolgárok százai haltak meg. Ha nem tudjuk létrehozni a bíróságot az ENSZ-en keresztül, akkor alternatív megoldásokat kell keresni" - szögezte le a brit miniszterelnök.
Közleményt adott ki csütörtökön az orosz külügyminisztérium is, amely szerint Oroszország megerősíti a katasztrófa okainak alapos és tárgyilagos kivizsgálása, illetve a felelősök megbüntetése iránti elkötelezettségét, és minden megtesz, hogy segítse a nyomozást.
Az orosz fél mindenáron megpróbálta megakadályozni a szakadást a BT-ben, és konstruktív mederbe akarta terelni az ügyet, de figyelmen kívül hagyták javaslatait, ehelyett sietősen egy nemzetközi bíróság létrehozásáról szóló határozatról szóló szavazást részesítettek előnyben - olvasható a közleményben.
A moszkvai külügyminisztérium szerint nem méltányolták azokat az orosz kifogásokat, hogy a nyomozás befejezése előtt egy nemzetközi bíróság létrehozása nem időszerű és kontraproduktív lépés lenne, amilyenre eddig nem volt példa.
A malajziai légitársaság Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én zuhant le a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen, feltehetően rakétatalálat következtében. A szerencsétlenséget senki nem élte túl: 298-an haltak meg, az áldozatok többsége holland volt, de sok brit és maláj állampolgár is szörnyethalt.
A Malajzia által az ENSZ BT elé terjesztett határozattervezet egy nemzetközi különbíróság felállítását irányozta elő. A szerdai szavazáson a testület 15 tagja közül 11 támogatta a tervezetet, három tartózkodott (Angola, Kína és Venezuela), Oroszország pedig élt vétójogával.
Egy hónapon belül ez volt a második orosz vétó az ENSZ BT-ben: július 8-án a srebrenicai vérengzést népirtásnak minősítő brit határozati javaslatot vétózta meg Moszkva.