Nem elég a Brexithez a választók akarata

Elfogadta tegnap a brit felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormány nem aktiválhatja a lisszaboni szerződésnek az uniós kilépést megindító 50. cikkelyét anélkül, hogy azt a parlament is megszavazná. A Downing Street szóvivője a felsőbírósági végzés csütörtöki ismertetése után nem sokkal bejelentette, hogy a brit kormány megfellebbezi a végzést a legfelsőbb bíróságnál. A legfelsőbb bíróság december első hetére már tárgyalási időt is kijelölt a kormányzati fellebbezés elbírálására.

Theresa May kormányának álláspontja szerint az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. May nemrég még azt mondta, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását, a felsőbírósági döntés azonban azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet, ha a legfelsőbb bíróság nem érvényteleníti a felsőbírósági döntést, és ha az aktiválásról szóló indítvány többször is megjárja a londoni parlament két házát. A parlamenten valóban elbukhat a Brexit, hiszen a kormányzó konzervatívok egy része, az ellenzéki Munkáspárt többsége és szinten minden liberális ellenzi.

A kereset beterjesztői egyébként azzal érvelnek, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni. A jogi kifogásokat az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya képviseli, álláspontjuk szerint ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a brit kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, és ebben az esetben az aktiválási értesítés is jogilag megtámadható lenne.

Továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy a britek kilépése miatt hova települjön át az uniós bankfelügyelet és a gyógyszerhatóság, és Magyarország is versenybe szállt. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1-en arról beszélt, erős a konkurencia: a bankfelügyeletért Luxembourg, Frankfurt, Lengyelország és Madrid is verseng, a gyógyszerhatóságra pedig a franciáknak van a legnagyobb esélyük.