Külföld

Nazarbajev szinte minden voksot megnyert

Az exit-pollok 97.5 százalékos győzelmet jósolnak

A huszonöt éve hatalmon lévő kazah államfő, Nurszultán Nazarbajev szinte az összes voksot megszerezte a vasárnap tartott elnökválasztáson: a szavazatok 97,7 százalékát mondhatja magáénak - jelentette be a központi választási bizottság, hozzátéve, hogy a részvételi arány 95 százalékos volt.

Az exit pollok hétfőre virradóra közzétett eredményei azt jelzik, hogy Nazarbajev a voksok mintegy 97,5 százalékát szerezte meg, két százalékkal többet mint a legutóbb, 2011 áprilisában tartott elnökválasztáson, amikor is a szavazatok 95,5 százalékát gyűjtötte össze.
A 25 éve hatalmon lévő Nazarbajev így 2,2 százalékponttal jobb eredményt ért el, mint a legutóbbi, 2011 áprilisában tartott elnökválasztáson.

A választáson induló két másik "kirakatjelölt", Turgun Szizdikov, a Kazahsztáni Népi Kommunista Párt központi bizottsági tagja, illetve Abulgazi Kuszainov, az államfő Haza Pártjának (Nur Otan) a tagja együttesen a voksok alig két és fél százalékát gyűjtötte össze.
Az exit pollok eredményeinek közzététele után Nazarbajev megköszönte a polgárok támogatását. Az elnöki hivatal által idézett államfő azt mondta, hogy a rekordmagas részvételi arány a kazahok egységét mutatja, és azt, hogy stabil országban akarnak élni, illetve támogatják az ő programját. Úgy vélte, hogy Kazahsztán a választásokon magas politikai kultúráját és demokráciáját mutatta a nemzetközi közösségnek.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mintegy négyszáz megfigyelőt küldött a választásra. A szervezet még egyetlen kazahsztáni választásról sem állapította meg, hogy megfelelt volna a demokratikus normáknak.
Nazarbajev újabb győzelmét senki se vonta kétségbe. A hetvennégy éves politikus 1991. december 1-je óta tölti be az államfői tisztséget, és az alkotmány értelmében akárhányszor újraválasztható. Mandátuma eredetileg 2016 végén járna le, de meglepetésre február 25-én rendeletet írt alá az előre hozott választás megtartásáról. Rövid időre meglebegtette ugyan visszavonulásának lehetőségét is, de pártja márciusban megszavazta újabb jelölését a posztra. 
Megfigyelők taktikai húzást láttak a döntés mögött. Azzal magyarázták, hogy az Oroszországból begyűrűző gazdasági válság súlyosbodása előtt a vitathatatlan tekintélyű államfő gyorsan meg akarja erősíttetni magát hivatalában, mielőtt népszerűtlen intézkedéseket kényszerül hozni.