Nagyszabású tüntetést tartott Isztambulban az ellenzék

Az erőszakos hatalomátvételek ellen tartott nagyszabású demonstrációt vasárnap Köztársaság és Demokrácia jelszóval a legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), a párt elnöke ugyanakkor a puccsisták feletti ítélkezés jogállami keretek között tartását, továbbá a gondolat, a szólás és a gyülekezés szabadságának megőrzését szorgalmazta beszédében.

Az isztambuli Taksim térre meghirdetett rendezvény kezdetén egyperces néma tiszteletadással emlékeztek a július 15-i puccskísérlet áldozataira emlékezve, majd a tömeg elénekelte a török himnuszt. A kemalista Sözcü, de a Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint is több százezren voltak jelen a megmozduláson.
A szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy ne vigyenek magukkal pártjelképeket, csak nemzeti zászlókat és a Török Köztársaság megalapítóját, Mustafa Kemal Atatürköt ábrázoló posztereket, így a tér egésze a felhívásnak megfelelően piros-fehérbe öltözött.
Kemal Kilicdaroglu, a CHP vezetője beszédében kiemelte: a parlamenti pártok egyöntetűen elítélték a múlt pénteki puccskísérletet, ami egyfajta közös nevezőként kell hozzájáruljon a politikai megbékéléshez. Törökország ismét bebizonyította, hogy mennyire létfontosságúak számára a demokráciát garantáló világi jogállam alapelvei - tette hozzá a politikus.
Hangsúlyozta: egy ország gyűlölettel és dühvel nem irányítható, ezért a puccskísérlet résztvevői felett a jog keretei között kell ítélkezni. Az állam méltósága ezt követeli. A kínzás, az embertelen bánásmód, a fenyegetés a puccsistákkal egy szintre süllyeszti a vezetést, ami megengedhetetlen - fejtette ki. Mint fogalmazott: a demokrácia nem csupán a szavazójog, hanem a gondolat, a szólás és a gyülekezés szabadsága.
A CHP teljes parlamenti frakciója mellett civil szervezetek és szakszervezetek is képviseltették magukat az eseményen, amelyhez a CHP meghívására a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több képviselője is csatlakozott, többek között Mehmet Müezzinoglu korábbi egészségügyi miniszter.
A transzparenseken a következő feliratok voltak olvashatók: "Törökország szekuláris állam és az is marad", "Se diktatúrát, se puccsot, demokratikus Törökországot", "Vállvetve a puccs ellen", "Mustafa Kemal katonái vagyunk".
A hatóságok a környéken fokozott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be. A rendőrök a térre nyíló kereszteződésekben egyenként ellenőrizték az embereket. A tüntetésre a környező tartományokból is sokan érkeztek buszokkal.
A modern Török Köztársaság 1923-as megszületése óta a hadsereg úgy tartja, hogy ő Törökország világi rendjének őrzője és az államalapító örökségének folytatójaként a kemalista berendezkedés legfőbb letéteményese, az Atatürk-alapította CHP ennek ellenére legfőbb ellenzéki pártként sem híve az erőszakos hatalomátvételnek.

Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfő délután egy időben fogadja majd Binali Yildirim miniszterelnököt, továbbá a CHP, valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetőit, Kilicdaroglut és Devlet Bahcelit. Kilicdaroglu első alkalommal látogat majd az elnöki palotába.

A kisebb szabású demokráciatüntetések a múlt pénteki puccskísérlet óta egymást követik. Ezrek, de néhol tízezernél is többen vonulnak munka után a városok utcáira az ország egész területén. Felszólások és zenei együttesek tarkítják a hajnalig tartó tüntetést.

Ismet Yilmaz oktatásügyi miniszter vasárnap közölte, hogy több mint 20 ezer tanárt vonnak be idén a közoktatásba, hogy feltöltsék a puccskísérletet követő tisztogatásokban elbocsátottak helyét. Bekir Bozdag igazságügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy a történtekre tekintettel a tervezett 1500 helyett 3000 bírát és ügyészt vesznek fel idén az igazságszolgáltatásba.

Az őrizetbe vettek kínzásáról tud az Amnesty International
Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogvédő szervezet arra kéri a török hatóságokat, hogy engedjenek független megfigyelőket a puccskísérlet miatt őrizetbe vett emberekhez, mert "alapos bizonyítékok" vannak arra, hogy rosszul bánnak velük, és kínzás és megerőszakolás is előfordul.

Az AI vasárnapi közleménye szerint súlyos bántalmazásos esetekről van szó, amelyek szisztematikusnak tűnnek. John Dalhuisen, a szervezet európai igazgatója emiatt felszólította a török hatóságokat, hogy "tartsák be az emberi jogok terén vállalt nemzetközi kötelezettségeiket". 
Azt is kérte, hogy "ne éljenek vissza a rendkívüli állapot adta lehetőséggel, és ne tiporják földbe a letartóztatottak emberi jogait". Dalhuisen emlékeztetett arra, hogy "a kínzás tilalma abszolút, és soha nem szabad megsérteni vagy felfüggeszteni az érvényességét".
Az Amnesty azt javasolja, hogy az Európa Tanács (ET) kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód megakadályozásáért felelős bizottságának (CPT) szakértői sürgősen látogassanak el Törökországba, és tájékozódjanak a fogva tartás körülményeiről. 
Törökországnak, amely az ET tagja, kötelessége együttműködnie a bizottsággal, amelynek felhatalmazása van a fogságban lévők meglátogatására, szabadon választva meg a helyszínt és az időpontot - hangsúlyozta.
Az AI felhívta a figyelmet arra is, hogy a független szakértőknek hozzá kell férniük minden helyhez, ahol a több mint tízezer letartóztatott van, legyen az a hely hivatalos vagy nem hivatalos börtön.

"Többszörösen jogsértő lenne halálbüntetéseket kiszabni"

Többszörösen jogsértő lenne halálbüntetéseket kiszabni Törökországban a puccskísérletben részt vevőkre - közölte Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

Tóth Norbert elmondta: a török büntető törvénykönyv és az alkotmány is tiltja a halálbüntetést. Bár ezeket módosíthatná a parlament, ez ellentétes lenne a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, amely egy fel nem mondható szerződés, és Törökország csatlakozott hozzá a kétezres évek közepén.
Másrészt, a visszamenő hatályú törvénykezés szintén jogellenes, így még ha a törökök be is vezetnék a halálbüntetést, akkor sem szabhatnának ki ilyen ítéletet a puccskísérlet résztvevőire.
Tóth Norbert arról is beszélt, hogy a Recep Tayyip Erdogan államfő által elrendelt és a parlamentben csütörtökön megszavazott három hónapos rendkívüli állapot jogi értelemben inkább szükségállapot, amelyben átmenetileg fel lehet függeszteni bizonyos kötelezettségek végrehajtását.
A szabadságjogok csorbításának azonban mind a török alkotmányban, mind a nemzetközi jogban vannak korlátai, vagyis a rendkívüli állapot bevezetése nem jelenti azt, hogy Erdogan bármit megtehet - hangsúlyozta.