Külföld

Moszkva szerint török cégek segítik az ISIS-t

Pokolgépek készítéséhez való anyagok szállítását valószínűsíti Oroszország

Oroszország arról tájékoztatta az ENSZ-főtitkárt, hogy több törökországi vállalat pokolgépek készítéséhez szükséges anyagokkal látja el az Iszlám Állam (UÉ) dzsihadista szervezetet.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint az erről szóló levelet Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet továbbította szerdán Ban Ki Mun főtitkárnak.

Csurkin tájékoztatása szerint orosz szakértők elemezték az iraki Tikrít és a szíriai Kobani környékén harcoló iszlamistáktól elkobozott robbanóelegyek főbb kémiai összetevőit, azonosították a gyártó vállalatokat, vizsgálták továbbá azt is, hogyan értékesítették ezeket az anyagokat. Kiderült, hogy Törökországban gyártották őket, vagy úgy kerültek ebbe az országba, hogy a külföldi gyártók nem engedélyezték a termékek reexportját, vagyis eladását harmadik országnak.

Csurkin levelében megnevezett öt törökországi céget, amelyek a többi között robbanóanyag előállításához szükséges, török cégek által gyártott alumíniumport, ammónium-nitrátot, karbamid granulátumot és hidrogén-peroxidot szállítottak az IÁ-nak. A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben hétszeresére nőtt a Törökországból Szíriában irányuló ammonium-nitrán exportja.

Az orosz diplomata szerint mindebből következik, hogy a török hatóságok tudatosan támogatják az IÁ-t, hozzáférést biztosítva a terrorcselekményekben gyakran használt robbanószerek alapanyagaihoz.

Az orosz ENSZ-nagykövet szerint az IÁ közel-keleti műhelyeiben gyártott pokolgépek megkülönböztető jellemzője, hogy egy amerikai vállalat által gyártott integrált áramköröket, egy svájci székhelyű cég tranzisztorait és egy finn vállalat mobiltelefonjait használták hozzájuk.

A török külügyminisztérium Csurkin levelére reagálva közölte, hogy az a legújabb példája a Törökország elleni orosz propagandakampánynak, ezért nem is lehet komolyan venni.

A török-orosz kapcsolatok mélyponton vannak azóta, hogy tavaly novemberben török vadászgépek a szíriai-török határ térségében lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázót. Moszkva azt állította, hogy az orosz gép Szíria légterében repült, Ankara pedig azt, hogy megsértette a török légteret, ezért indokolt volt a lelövése. Az eset komoly diplomáciai viszályhoz vezetett a két ország között, amelyek amúgy is ellenkező oldalon állnak a szíriai háborúban: az oroszok Bassár el-Aszad elnököt, míg a törökök az ellenzékét támogatják. A gép lelövése miatt Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be Törökország ellen.

De Mistura: légi útaon kell a humanitárius segély Szíriába szállítani
Megkerülhetetlenné válhat a közeljövőben a humanitárius segély légi úton történő eljuttatása a szíriai ostromlott területekre, amennyiben nem történik előrelépés a földi úton küldött szállítmányok hozzáférésének biztosításában - összegezte csütörtökön Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja a humanitárius kérdésekben illetékes, Genfben ülésező célcsoport tanácskozásának eredményeit. "Amennyiben az olyan térségek, mint a felkelők által ostromlott Fúa és Kefraja települések, vagy a kormányerők által ostromlott Daraja és al-Mudamíja városok nem lesznek (földi úton) elérhetőek, akkor lehetőségként komolyan figyelembe kell venni a szállítmányok repülőgépekről történő ledobását, vagy úgynevezett légihídon keresztül történő célba juttatását" - mondta a különmegbízott. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) "már dolgozik ilyen terveken" - tette hozzá. Jan Egeland, az ENSZ szíriai különmegbízottjának humanitárius tanácsadója a maga részéről elmondta: a vártnál jóval nehezebbnek mutatkozik a segélyszállítmányok célba juttatása. A világszervezet májusban egy millió emberhez akart eljuttatni élelmiszersegélyt Szíria ostromlott és nehezen hozzáférhető területein, azonban végül csak 160 ezerhez értek el.