Véget ért szombaton a humanitárius célú tűzszünet a szíriai Aleppó városánál és Moszkva nem tervezi a fegyvernyugváshoz való visszatérést - jelentette ki hétfőn Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának tanácskozásán.
"A humanitárius tűzszünet megújítása nem aktuális" - hangoztatta Rjabkov, hozzátéve, hogy annak lehetősége a szíriai kormány ellen harcoló fegyveresek magatartásától függ. Az orosz és a szíriai légierő kedden abbahagyta Aleppó bombázását, csütörtökön pedig a szíriai kormánycsapatok folyosókat nyitottak, hogy a polgári lakosok és a felkelő fegyveresek elhagyhassák a város körülzárt keleti negyedeit. A "humanitárius szünet" három napig tartott. Az orosz diplomata a parlamentben kijelentette, hogy Oroszország "aszimmetrikus" válaszintézkedések sorozatát készítette elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok esetleg újabb szankciókat vezetne be ellene.
John Kerry amerikai külügyminiszter október 16-án úgy nyilatkozott, a szíriai helyzet miatt Washington nem zárja ki, hogy újabb gazdasági büntetőintézkedéseket vezessen be Moszkva ellen.
Rjabkov a védelmi célból fölöslegessé vált, fegyvertisztaságú plutónium hasznosításáról megkötött orosz-amerikai szerződés végrehajtásának Moszkva által kezdeményezett felfüggesztése ügyében szólalt fel az orosz szenátusi bizottságban. A lépést az Állami Duma (a szövetségi törvényhozás alsóháza) múlt szerdán már jóváhagyta.
Civil szervezetek Oroszország ENSZ-ből való kizárását szorgalmazzák
Több mint 80 humanitárius szervezet szólította fel hétfőn az ENSZ tagállamait, hogy a Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra a világszervezet Emberi Jogi Tanácsába. Jelenleg ugyanis tagja a testületnek.
A civil szervezetek - közöttük a Human Rights Watch emberi jogi, a CARE International segély- és a Refugees International menekülteket segítő szervezet - a 47-tagú testület 14 új tagjának megválasztása előtt nyújtotta be a kezdeményezést.
A kelet-európai országoknak fenntartott két helyért Oroszország, Horvátország és Magyarország verseng.
Az aláíró szervezetek arra kérik az ENSZ tagállamait, "vegyék fontolóra, hogy az Oroszország által Szíriában játszott szerep, amely mindenekelőtt polgári személyek és polgári célpontok elleni rendszeres katonai tevékenységek támogatásában és indításában merül ki, lehetővé teszi-e, hogy Moszkva az emberi jogokkal megbízott legfontosabb ENSZ-intézményben foglaljon helyet".
Az ENSZ-közgyűlés pénteken választja meg az Emberi Jogi Tanács 14 új tagját, amelynek a hároméves mandátuma 2017-ben kezdődik.
A választás regionális alapon történik, a jelölteket a térségek választják ki, ha nincs vetélytársuk, a megválasztásuk gyakorlatilag eldöntött kérdés. Kína és Szaúd-Arábia várhatóan egy-egy helyet kapnak regionális csoportjukban, mert ez utóbbiak annyi jelöltet állítottak, ahány helyük van a tanácsban. Ez a helyzet Irak és Japán esetében is.
Brazília, Kuba és Guatemala a Latin-Amerikának szánt két helyért verseng, Egyiptom, Ruanda, a Dél-afrikai Köztársaság és Tunézia várhatóan Afrikát képviseli a testületben. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a nyugati országoknak fenntartott két helyért indul.
