Mindössze két menekült érkezett a görög szigetekre az elmúlt napban

Míg februárban napi átlagban 2000 ember érkezett, addig mára számuk átlagosan napi 30 főre csökkent.

Ugyanakkor a szigeteken a menekültügyi helyzet továbbra is feszült. A befogadó- és regisztrációs központokban több mint 8000-en élnek, menedékkérelmük feldolgozása pedig munkaerőhiány miatt elhúzódik. Emellett a táborokban többször is zavargások törtek ki.

Felbőszült lakosok Moria településen - ahol a Leszbosz szigetén tartózkodó menekültek többsége van elszállásolva - verbális kirohanásokat intéztek a sziget székhelyének, Mitílíninek a polgármestere és a városi tanács tagjai ellen. Néhányan közülük azt állították, hogy településükön törvénytelen állapotok uralkodnak a „fosztogató” migránsok miatt.

Ban Ki Mun ENSZ főtitkár június 18-án tervez látogatást tenni Leszboszon, hogy személyes benyomást szerezzen a helyzetről.

Az Európai Unió és Törökország között megkötött alku értelmében azokat a migránsokat, akik március 20-a után illegálisan léptek Görögország területére, menedékkérelmük megvizsgálását követően - amennyiben azt elutasítják - visszaküldik Törökországba.

Tiltakozáshullámot váltott ki Ausztriában pénteken egy szélsőséges szervezet által elkövetett akció, a klagenfurti egyetemen ugyanis előző nap megzavartak egy menekültekről szóló előadást. Az egyetemi órát az Identitäre nevű szélsőjobboldali szervezet nagyjából tíz aktivistája szakította félbe. A fiatalok kamerával és hangosbemondóval érkeztek, néhányuk beöltözött, volt, aki burkát viselt. Egy megkövezési jelenetet imitáltak, és transzparensükön tiltakoztak a bevándorlás ellen.

A rektort, Oliver Vitouchot, akit a napokban a rektori konferencia elnökének választottak, elmondása szerint enyhén gyomron ütötték, mivel megpróbálta a szélsőségesek útját állni és eltávolítani a transzparensüket. A csapat csak a rendőrség felszólítására hagyta el a termet, ahol hetven hallgató ült, azonban bántódása senkinek nem esett. Az elkövetők személyazonossága után a tartomány állambiztonsági hivatala nyomoz.

A rektor a hallgatókhoz írt levélben úgy fogalmazott, hogy az aktivisták nyilvánvalóan az egyetem értékeit és alapelveit akarták megtámadni, azonban ez nem fog nekik sikerülni.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár pénteken a leghatározottabban elítélte az akciót. Mint fogalmazott, az egyetem a szellemi vita, a tolerancia és a szabadság terepe, ezért semmiképpen nem szabad, hogy uszítás és agresszivitás helyszíne legyen.

Karintia politikai életének szereplői és az egyetem képviselői büntetőjogi felelősségre vonást követelnek.

Román miniszterelnök: A menekültkérdést nem lehet megoldani befogadási kvótákkal

A menekültkérdést nem lehet megoldani kötelező befogadási kvótákkal - jelentette ki pénteken Dacian Ciolos román miniszterelnök. A kormányfő a Radio Classique francia rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, elsősorban az Európai Unió külső határainak védelmét kellene biztosítani, és azt kell megakadályozni, hogy az illegális bevándorlók bejussanak Európába. Románia nem támogatja a Brüsszel által megszabott kötelező befogadási kvótarendszert, de Bukarest hamarosan fogadja az első menekülteket - mondta a román kormányfő.

Rámutatott: Románia teljesítette a határok védelmére vonatkozó kötelességét, hiszen Románia határai az egyik legbiztonságosabbak. Emellett Bukarest az uniós határvédelmi ügynökségben (Frontex) is jelentős szerepet játszik, hiszen Görögországban és Olaszországban - ahol a legnagyobb a migrációs nyomás - Németország után a második legnagyobb hozzájáruló tagállam - magyarázta Ciolos.    

Képmutatásnak nevezte, hogy egyes tagállamok a romániai korrupció elterjedtségére hivatkozva ellenzik Bukarest schengeni csatlakozását. Úgy vélte, Románia teljesített valamennyi olyan feltételt, amelyek meg voltak szabva a csatlakozási kritériumok között, és amelyek alapján a régi tagállamok is a határellenőrzés nélküli térség részévé váltak. A kormányfő szerint míg korábban a schengeni csatlakozásról technikai szempontok szerint döntöttek, most már politikai kérdéssé vált, ami zavarja a románokat, ugyanis az a benyomás alakult ki,  hogy a tagállamok eltérő bánásmódban részesülnek.

Tagadja a  vádakat az Olaszországnak kiadott feltételezett embercsempész

Az Olaszországnak a héten Szudánból kiadott férfi tagadja, hogy ő lenne a keresett embercsempész, szerinte összetévesztették a személyazonosságát - közölte pénteken ügyvédje. Brit és olasz tisztségviselők szerdán jelentették be: sikerült elfogni Yehdego Medhane Mered eritreai állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy az afrikai embercsempészet egyik központi figurája,  2012 óta irányítja a közép-afrikai országokból Líbia, majd onnan Európa felé tartó migrációs emberáradatot. Értesülések szerint felelőssé tehető azért a 359 migráns életét követelő hajóbalesetért is, amely Lampedusa sziget déli partjainál történt 2013-ban. Amikor viszont a hatóságok közzétették a letartóztatott férfi arcképét a sajtóban, szülei és barátai jelentkeztek, hogy a szóban forgó férfi egy Medhanie Tesfamariam Berhe nevű eritreai menekült.

Az olasz hatóságok pénteken hallgatták meg első ízben a gyanúsítottat ügyvédje, Michele Calantropo jelenlétében. Az ügyvéd szerint védence azt állította: tévedésből tartóztatták le. Amennyiben beigazolódik a tévedés, az nagy csapást mérne az olasz és brit hatóságokra, amelyek a nemzetközi embercsempészet elleni ritka győzelemként méltatták Mered kiadatását, aki "tábornok" néven is ismert. Calantropo elmondta: nem indítványozta védence azonnali szabadon engedését, mivel a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a férfi személyazonosságát.