Külföld
Mindenütt gyengült Merkel pártja
A kancellár nem kér bizalmi szavazást+VIDEÓ
Elemző: a német politikai rendszer normalizálódását jelzik az eredmények
Gero Neugebauer német politológus, a berlini Freie Universität kutatója szerint a németországi tartományi választások eredményei azt mutatják, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) párt előretörésével a német politikai rendszer normalizálódik, a jobboldal is többosztatúvá vált, Angela Merkel menekültpolitikáját pedig a szavazók többsége támogatja, még akkor is, ha nem a kancellár pártjára, a CDU-ra szavazott, ez pedig megerősíti a Merkel helyzetét, de csak rövid távon. A kancellárnak szerinte hosszabb távon el kell érnie, hogy rendezettebbé váljon a menekültügyi helyzet és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek.
A tekintélyes politikai elemző hétfőn Berlinben egy sajtóbeszélgetésen az AfD előretörésével kapcsolatban megállapította, hogy a fejlemény a német pártrendszer "normalizálódását, európaizálódását" jelzi, azt mutatja, hogy a jobbközép néppárttól - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségtől - jobbra helyet követel magának egy új erő, és így a baloldal után a jobboldal is többosztatúvá lesz. Ez a folyamat számos európai országban már lezajlott.
A CDU/CSU az AfD megjelenésével ugyanazt a folyamatot éli át, mint a balközép néppárt, a szociáldemokrata párt (SPD) a nyolcvanas években a Zöldek, majd az ország újraegyesítése után a Baloldal megjelenésével - tette hozzá.
Angela Merkel kancellár, CDU-elnök helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban vasárnap rendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választás eredményei azt mutatják, hogy a szavazáson résztvevők többsége támogatja a kancellár menekültpolitikáját, "csak éppen nem mind a CDU-ra szavaztak".
Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a CDU ellenzékből indult és a listavezetők a Merkel-féle menekültpolitika bírálatával próbáltak szavazókat szerezni. Ezzel a "Janus-arcú" politikával egyikük sem tudott nyerni, ezért a pártelnök-kancellár joggal érvelhet a párton belüli vitákban azzal, hogy nem jár jól, aki a szembefordul vele - vélekedett Gero Neugebauer.
Angela Merkel helyzete mindennek révén megerősödött, de csak rövid távon. A hosszabb távú stabilizációhoz el kell érnie, hogy belföldön rendezettebbé váljék a menekültügyi helyzet és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek, például ne alakuljon ki a rendszerint bérlakásban élő németek alacsonyabb jövedelmű rétegében az az érzés, hogy versenyezniük kell a menekültekkel a megfizethető bérlakásokért - mondta az elemző.
Hozzátette, hogy választási sikerre is szükség lesz, leginkább 2017 májusában - négy hónappal a Bundestag-választás előtt - az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol a CDU-nak ellenzékből le kell győznie az SPD-t, különben a párt számos politikusában aggodalmak ébredhetnek saját jövőjüket illetően, ami súlyos feszültséghez vezethet és megkérdőjelezheti Angela Merkel pozícióját.
Gero Neugebauer a menekültválság európai uniós vetületéről szólva kifejtette: lehet, hogy egyes tagállami vezetők a német kancellár gyengüléseként értelmezik majd a vasárnapi választási eredményeket, ez azonban Angela Merkelt bizonyára hidegen hagyja majd, hiszen az uniós színtéren egyébként is "viszonylag elszigetelt", ezért nem számít neki, hogy ki mit gondol a Landtag-választásokról.
Baden-Württemberg: Nyertek a Zöldek
A Zöldek nyerték meg a németországi Baden-Württembergben vasárnap megrendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást a késő este közölt előzetes hivatalos végeredmény szerint.
Merkel: Az eredményt meghatározta a menekültválság megoldatlansága
Nehéz napot okoztak a CDU-nak a választások, amelyek eredményét ugyan nagyban meghatározta az európai menekültválság megoldatlansága, de ez nem jelenti azt, hogy irányváltásra van szükség a válságkezelésében - mondta hétfőn Berlinben Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke.
A CDU székházában a három tartományi listavezetővel közösen tartott tájékoztatón a pártelnök-kancellár kiemelte: a CDU vezetőségében egyetértés van abban, hogy továbbra is a menekültválság fenntartható és európai, valamennyi uniós tagországnak megfelelő megoldására kell törekedni.
Németország ugyan "profitál" a balkáni migrációs útvonal lezárásból, de az nem tartós megoldás és nem járul hozzá a schengeni övezet egységének megtartásához - mondta.
Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kér-e bizalmi szavazást maga ellen a parlamentben (Bundestag).
Az AfD sikeréről szólva elmondta, hogy pártja elhatárolódik az AfD-től, és megerősödését nem tartja a CDU létét fenyegető veszélynek.
Hangsúlyozta, hogy az AfD csak a menekültválság és más tényezők miatt kialakult aggodalmat a pártrendszer beágyazott, hagyományos erőivel szembeni tiltakozásként kifejezésre juttató szavazókra tud támaszkodni, a legnagyobb felhajtóerőre pedig a nők elleni szilveszteri szexuális támadások és rablások révén tett szert, mert a szilveszter éjjel történt bűncselekmények nagymértékben fokozták a társadalom elbizonytalanodását.
Mindez azt mutatja, hogy a CDU feladata nem "elméleti viták folytatása, hanem a problémák megoldása", ezért kell tovább dolgozni a menekültválság rendezésén is - mondta Angela Merkel.
A Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Szász-Anhalt tartományi CDU-listavezetők által a kampányban szorgalmazott nemzeti szintű intézkedésekre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban az utóbbi hónapokban bevezetett menekültügyi reformokra utalva kijelentette, hogy soha nem ellenezte a nemzeti szintű intézkedéseket. Ugyanakkor tartós megoldáshoz az EU egészének megfelelő intézkedéseket kell tenni Törökországgal együttműködve, és ehhez még időre van szükség - fejtette ki.
Reiner Haseloff, a CDU szász-anhalti listavezetője, tartományi miniszterelnök kiemelte, hogy sikerült a párt szavazótáborát bővíteni, a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) gyengülése miatt viszont "kissé bonyolultabb lesz" új kormányt alakítani, de a feladat egy harmadik partner bevonásával megoldható. A következő évek nagy feladatának nevezte az AfD-hez pártolt szavazók visszaszerzését a "demokratikus közép" számára.
Julia Klöckner, a párt rajna-vidék-pfalzi listavezetője hangsúlyozta: a választást ugyan nem sikerült megnyerni, de az SPD-Zöldek koalíciót sikerült megbuktatni, és a végleges, részletes eredmények azt mutatják, hogy több tízezerrel növelték szavazóik számát. A politikus kiemelte, hogy indokolt volt nemzeti szintű intézkedéseket sürgetni a kampányban, és ha ezt nem tették volna, akkor még sokkal többen szavaztak volna az AfD-re.
Guido Wolfbaden-württembergi frakcióvezető kiemelte, hogy a CDU ugyan nyitott az együttműködésre a választási győztes Zöldekkel, de akár CDU-s vezetésű kormány is alakulhat az SPD-vel és a liberális FDP-vel.
Mindhárman hangoztatták, hogy a kampány középpontjába a menekültválság került, és háttérbe szorította a "klasszikus tartományi témákat", például az oktatás és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését.
A tartományt a szociáldemokratákkal (SPD) 2011 óta együtt kormányzó Zöldek a szavazatok 30,3 százalékát szerezték meg, ami 5,8 százalékpontos emelkedés a 2011-ben elért 24,2 százalékhoz képest, és 47 helyet jelent a 143 fős stuttgarti Landtagban.
Az 1980-ban alapított párt most először nyert tartományi választást.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) minden eddiginél rosszabbul szerepelt, 27 százalékot szerzett meg, ami 12 százalékpontos gyengülés az öt évvel ezelőtti, első helyet jelentő 39 százalékhoz viszonyítva. A CDU így 42 képviselőt küldhet a Landtagba.
A harmadik helyen az újonc Alternatíva Németországnak (Afd) áll, amely a szavazatok 15,1 százalékával jutott be a Landtagba, és 23 helyet szerzett meg.
A negyedik az SPD 12,7 százalékkal, ez 10,4 százalékpontos visszaesés a 2011-es 23,1 százalékhoz képest, és 19 helyet jelent.
A liberális FDP 8,3 százalékot kapott, 3 százalékpontot javított a 2011-es 5,3 százalékhoz képest, és 12 helyet szerzett meg a Landtagban.
A Zöldek-SPD koalíció az utóbbi gyenge szereplése miatt elveszítette többségét. A Zöldek a CDU-val vagy az SPD-vel és az FDP-vel alakíthatnak kormányt, de egy CDU-SPD-FDP koalíciónak is lehet többsége.
Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa az urnazárás után tett nyilatkozatában kiemelte: nincsenek "világos többségi viszonyok" az új összetételű Landtagban, a Zöldek ezért készen állnak tárgyalni valamennyi "demokratikus párttal". Az AfD előretörése azt a kötelezettséget jelenti a demokratikus erőknek, hogy legyenek nyitottak az "új típusú szövetségekre" - mondta.
Guido Wolf, a CDU listavezetője azt mondta, hogy pártja nehéz helyzetbe került, de egyik célját elérte: megakadályozta a Zöldek-SPD koalíció fennmaradását. Hozzátette, hogy pártja ugyan hajlandó "végiggondolni" a koalíciós lehetőségeket, de mivel a baden-württembergiek többsége a "változásra szavazott", ezért a CDU-nak kell kormányt alakítania.
Nils Schmid, az SPD listavezetője keserűnek nevezte pártja választási eredményét, és úgy vélte, a Zöldek a kampányban sikeresen tulajdonították egyedül Winfried Kretschmannak a közös kormányzás eredményeit. Kiemelte, hogy szerinte a Zöldek kaptak felhatalmazást a választóktól a kormányalakításra.
Jörg Meuthen, az AfD listavezetője hangoztatta, hogy egy "parlamentáris demokráciában erős, élénk ellenzékre van szükség", és pártja ezt a szerepet kívánja betölteni.
Az SPD nyerte meg a rajna-vidék-pfalzi megmérettetést
A szociáldemokrata párt (SPD) nyerte meg a németországi Rajna-vidék-Pfalzban vasárnap megrendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást az előzetes hivatalos végeredmény szerint.
A tartományt 25 éve kormányzó SPD a szavazatok 36,2 százalékát szerezte meg, 0,5 százalékponttal erősödött a 2011-ben elért 35,7 százalékhoz képest, így 39 helyet kap a 101 tagú mainzi Landtagban.
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) 31,8 százalékkal története legrosszabb rajna-vidék-pfalzi eredményét érte el, 3,4 százalékponttal gyengült a 2011-ben megszerzett 35,2 százalékhoz képest, így 35 képviselőt küldhet a Landtagba.
A harmadik helyet az Alternatíva Németországnak (AfD) szerezte meg, az újonc párt a szavazatok 12,6 százalékával jutott be a Landtagba, 14 helyet kap.
Seehofer politikai földrengésről beszél
Politikai földrengést okoztak Németországban a választások, amelyek eredményei azt mutatják, hogy irányváltásra van szükség a szövetségi kormány menekültpolitikájában - jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök hétfőn Münchenben.
A CSU elnöke pártja elnökségi ülése után sajtótájékoztatón elmondta, hogy az AfD előretörése a CSU és a CDU alkotta pártszövetség létét fenyegeti, és a tartományi választásokon kibontakozott folyamatok oda vezethetnek, hogy a 2017-es parlamenti választás után nem lehet majd nagykoalíciót kötni.
Hangoztatta: az AfD-vel szemben csak a menekültpolitika alapvető módosításával lehet sikerrel fellépni, és csak ez lehet a válasz a CDU "gigantikus bukására" is. Egyben a Merkel által szorgalmazott válságkezeléssel kapcsolatban jelezte: a CSU elutasítja Törökország vízummentességét, és azt is elutasítja, hogy a "cél szentesíti az eszközt alapon" folytassanak együttműködést Ankarával.
A liberális FDP átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, ami öt évvel ezelőtt nem sikerült neki, így most visszakerül a tartományi gyűlésbe: a 2011-es 4,2 százalék után 6,2 százalékos eredménye van, ami 7 helyet jelent.
Az SPD eddigi koalíciós partnere, a Zöldek támogatottsága 15,4 százalékról 5,3 százalékra süllyedt, 18 helyett csak 6 képviselőt küldhetnek a Landtagba. Az SPD-Zöldek koalíció így elveszítette többségét.
Malu Dreyer miniszterelnök, a szociáldemokraták politikusa a választás után kijelentette, hogy az FDP-vel és a Zöldekkel kíván kormányra lépni, és a nagykoalíció a CDU-val csak végső megoldásként jöhet szóba. A két kiszemelt partner nyitottnak mutatta magát a közös kormányzás lehetőségéről szóló tárgyalások elkezdésére.
Szóvivő: a német kormány kitart menekültpolitikája mellett
A német szövetségi kormány kitart az európai menekültválság megoldását célzó politikája mellett - ezt közölte a kormány szóvivője hétfői berlini tájékoztatóján. Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint a CDU visszaesése a berlini vezetés menekültpolitikájának tulajdonítható, a CDU főtitkára viszont úgy véli, a demokratikus pártok mind támogatják Angela Merkel kancellár irányvonalát.
Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány továbbra is "teljes erővel" dolgozik a menekültválság európai megoldásán, amely valamennyi uniós tagországban a menekültek számának érezhető csökkenéséhez vezet.
A szóvivő elhárította a tartományi választások eredményeinek kormányzati értékelésére irányuló kérdéseket. Mint mondta, az értékelés nem a kormány, hanem a pártok dolga.
A külügyminisztérium szóvivője, Sawsan Chebli viszont az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt előretöréséről szólva megjegyezte, hogy az AfD-s politikusok beszédeiben, nyilatkozataiban bőven felfedezhetők "demokráciaellenes" elemek, de külföldön tudják, hogy az AfD nem képviseli a németek többségét.
Beate Braams, a gazdasági minisztérium szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tárca szerint a választási eredmények nem fenyegetik a német gazdaságot.
Horst Seehofer, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke pártja hétfői müncheni elnökségi ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az eredmények a CDU vereségeként értelmezendőek, és a kudarc "legfőbb oka a menekültpolitika".
Úgy vélte, a német politika "tektonikus eltolódáson" esett át, és az uniópártoknak hónapokig kell majd dolgozniuk, hogy stabilizálják helyzetüket. Ugyanakkor igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel továbbra is megfelelő személy-e a kancellári tisztségre.
Andreas Scheuer, a CSU főtitkára a Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati műsorszóró társaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy fordulatra van szükség a menekültpolitikában, a tartományi választások eredménye azt jelzi, hogy az eddiginél is sürgetőbb a "menekültáradat gyors korlátozása". Rámutatott, hogy a CSU mindig is ezt az álláspontot képviselte.
A CDU főtitkára, Peter Tauber az n-tv hírtelevíziónak nyilatkozva felidézte az utóbbi hetek közvélemény-kutatási adatait, amelyek a Merkel-féle menekültpolitika támogatottságának növekedését jelzik. Kiemelte: a választási kampányban a "demokratikus pártok szinte versenyeztek, hogy ki támogatja leginkább Angela Merkelt, és ez meg is mutatkozik az eredményekben". Az AfD-t leszámítva valamennyi párt azt mondta, hogy európai megoldásra van szükség a menekültválságban - mondta.
Julia Klöckner, a CDU listavezetője kiemelte, hogy pártja a két fő cél közül az egyiket elérte, hiszen az SPD-Zöldek koalíció nem tud tovább kormányozni. Egyben elismerte: a szociáldemokratákat illeti meg annak joga, hogy elsőként próbáljanak meg kormányt alakítani.
Az AfD-vel egyik párt sem hajlandó együttműködni.
A CDU nyerte a szász-anhalti választást
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerte meg a németországi Szász-Anhaltban megrendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választást a hétfőn hajnalban közölt előzetes hivatalos végeredmény szerint
A tartományt 2002 óta kormányzó párt a vasárnapi választáson a szavazatok 29,8 százalékával végzett az első helyen. Ez a CDU második legrosszabb eredménye az ország keleti felén, a volt NDK területén fekvő tartományban, és 2,7 százalékpontos visszaesés a 2011-ben szerzett 32,5 százalékhoz képest. A párt 30 képviselőt küldhet a 87 tagú magdeburgi Landtagba.
A 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) már első nekifutásra a második számú erő lett a szász-anhalti tartományi gyűlésben. A CDU-elnök Angela Merkel kancellár menekültpolitikájának bírálatára építő párt a szavazatok 24,2 százalékát szerezte meg, ami 24 helyet jelent. Ez az AfD eddigi legnagyobb sikere.
Az AfD maga mögé utasította az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldalt, amely a szavazatok 16,3 százalékát kapta meg, 7,4 százalékponttal elmaradt a 2011-ben megszerzett 23,7 százaléktól, és 17 képviselő helyre tett szert.
A CDU eddigi koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) támogatottsága még nagyobb mértékben zuhant, mindössze a szavazatok 10,6 százalékát nyerte el, ami 10,9 százalékpontos csökkenés az öt évvel ezelőtti 21,5 százalékhoz képest. Az SPD-frakció így 11 fős lesz.
A Zöldek csupán 0,2 százalékponttal lépték át a bejutási küszöböt, 5,2 százalékot szereztek, ami 1,9 százalékpontos csökkenés a 2011-es 7,1 százalékhoz képest, és 5 képviselői helyet jelent.
A CDU-SPD koalíció elveszítette többségét. Ez az első eset Németországban, hogy az úgynevezett nagykoalíció - a szövetségi szinten két legnagyobb párt összefogása - nem elég egy tartományi gyűlésben többségi támogatással rendelkező kormány felállításához.
Reiner Haseloff tartományi miniszterelnök az ARD országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy nem pártja, a CDU miatt bukott el a nagykoalíció, hiszen nagyjából ugyanannyi voksot kaptak, mint 2011-ben.
Hozzátette, hogy az SPD mellett egy harmadik partnert is bevonva stabil kormányt lehet alakítani. Hangsúlyozta, hogy az AfD támogatóit "vissza kell hozni a demokratikus közép" területére. Az AfD előretörése nem helyi, hanem "össznémet és európai probléma", amelyre reagálni kell, hogy a "populisták ne csábítsák el szavazóinkat" - húzta alá.
A CDU-s politikus már tavaly novemberben sürgette, hogy a szövetségi kormány a befogadható menedékkérők számának korlátozására vezesse be a tartományok teljesítőképessége alapján kialakított felső határ intézményét, és leszögezte, hogy a 2,2 millió lakosú Szász-Anhalt évente legfeljebb 12 ezer menekültet tud integrálni. Ezzel kapcsolatban az ARD-nek azt mondta, hogy nem Angela Merkel ellen, és nem a kancellár politikáját bíráló, a felső határ bevezetését szintén követelő Horst Seehofer bajor miniszterelnök mellett foglalt állást, hanem Szász-Anhalt érdekeit képviselte.
Éppen ezért sikerült megtartani a szavazókat - jegyezte meg, utalva arra, hogy a CDU 2011-ben és most is nagyjából 325 ezer listás szavazatot kapott, és a szavazataránya azért csökkent, mert a választási részvételi arány 51,2 százalékról 61,1 százalékra emelkedett.
Arra a kérdésre, hogy állásfoglalása nem sikertelennek bizonyult kísérlet volt-e az AfD feltartóztatására, Reiner Haseloff azt mondta, hogy az AfD később, a nők ellen elkövetett szilveszteri szexuális zaklatások és rablások hatására erősödött meg, és ebben a média "nem teljesen ártatlan".
Kiss J. László: Angela Merkel "alternatíva nélküli vesztes"
Kiss J. László úgy vélekedett: nem kérdéses, hogy a kancellár pártjának, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a baden-württembergi, a rajna-pfalzi és a szász-anhalti választásokon elszenvedett veszteségei nem maradnak következmények nélkül Merkel politikai jövőjére, ám rövid távon a kancellár "alternatíva nélküli vesztes". A CDU-ban Merkelnek rövid távon nincs személyi alternatívája. A párt jelentős része eddig mögötte állt. Inkább az a kérdés, vajon 2017 őszén, az országos választásokon is ő lesz-e a CDU kancellárjelöltje. Előre hozott választások kiírása nem reális lehetőség, mivel ez a jelek szerint inkább az AfD-nek lenne előnyös.
A szakértő szerint a vasárnapi választások jelentősége messze túlmutat a tartományok határain. A német belpolitika Németország európai integrációban elfoglalt központi szerepe miatt mindig "egy darab" Európa-politika is, és ez a menekültválság idején sincs másképp. A mostani választásokon a menekültkérdés mindent felülírt, és súlyában csaknem egy "kis Bundestag-választásnak" minősült. Az eredmények rávilágítottak a nagykoalíciót alkotó két párt, mindenekelőtt a szociáldemokrata párt integrációs erejének drámai csökkenésére. Rajna-Pfalzban ugyan az SPD - ha kis többséggel is - 25 év után újabb öt évre hatalomba marad, ám Szász-Anhaltban és Baden-Württembergben támogatottsága csaknem megfeleződött és így néppárti jellegét is elvesztette.
Ezzel a fejlődéssel a bonni, majd a berlini köztársaság politikai rendszere egy fontos határhoz érkezett, mivel annak stabilitása és működőképessége az eddigi hagyományos formában nem tartható fenn. Az AfD az elért kétszámjegyű - Szász-Anhaltban húsz százalék feletti - választási eredményével meghódította a három tartományi parlamentet és ezzel új többségi viszonyokat és koalíciós feltételeket hozott létre. Ebben az új helyzetben és a 2017. évi parlamenti választások perspektívájában a nagykoalíciók eddig bevált módszere éppen annyira kevéssé alkalmazható a politikai többségalkotásban, mint a hagyományos kétpólusú szociáldemokrata-zöld vagy a kereszténydemokrata-liberális koalíciók gyakorlata.
A tartományi választások igazi nyertese a politikaielit-ellenes és a merkeli menekültpolitikát elutasító AfD, amely teljesítményével immár az ország 16 tartományának felében képviselteti magát. Megjelenése nem csupán az euró- és menekültválság merkeli politikáját, hanem a "nagy pártok", az establishment demokrácia-gyakorlását is megkérdőjelezi - vélekedett Kiss J. László.
Az AfD - mint a szakértő rámutatott - magát sem jobboldali, sem baloldali pártnak nem tekinti. A német alkotmányvédő hivatal ugyanakkor nem minősítette szélsőségesnek, mivel elképzelései a politikai pluralizmuson belül helyezhetőek el. A párt nagy része a hagyományos pártok - a politikai közép - különböző szegmeinseiből átvándorolt választókból növekedett meg. A hagyományos értelemben vett szélsőséges csoportok a párt választóinak csupán kisebbségét alkotják. Az AfD nyugati térnyerése mögött egy sajátosan polgári nemzeti-konzervatív, míg keleten egy erőteljesebb populista-népi arculat és radikalizmus rejlik, amely a nemzeti/regionális identitás és patriotizmus fontosságát hangsúlyozza, elveti, hogy az iszlám a német identitás része, a multikulturalizmusban a demokrácia fenyegetését látja, továbbá erőteljesen kiemeli a közvetlen demokrácia eszközeinek, így a népszavazás svájcí típusú intézményének az alkalmazását. Programpontjai között ott találhatók egyik alapítója, a pártból időközben kivált gazdasági-liberális szárny vezetője, Bernd Lucke eurokritikus elképzelései is, a többi között az euróövezet rendezett feloszlatása.
A szakértő nem számít különösebb fordulatra a merkeli menekültpolitikában. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a kancellár "a magyarországi humanitárius katasztrófa elkerülésére" hivatkozó, 2015. szeptember 4-5-i döntését és ezzel a nyitott határok politikáját mindmáig helyesnek tartja, jóllehet az európai és német jog felfüggesztése egy állandósult jogsértés állapotához, illetve ezáltal a testvérpárttal, a CSU-val való viszony megromlásához vezetett. A merkeli politika számos elemének változatlan hangsúlyozása mellett annak kiigazítása is folyamatban van. Erről tanúskodik az első és annak szigorításán alapuló második menekültpolitikai csomag, amely a "hogyan legyünk mind kevésbé attraktívak versenyében" a menekülteket érintő szociális juttatásokat korlátozza, és gyorsítani kívánja a menedékjogban nem részesülő menekültek kiutasítását. Merkel kampányútja során a legtöbb tapsot akkor kapta, amikor arról beszélt, hogy a menekülteknek a német törvényekhez és szokásokhoz kell tartaniuk magukat.
Kiss J. László emlékeztetett arra is, hogy a kancellár a menekültválság "összeurópai" megoldását alapvetően egyfelől Törökországra bízza, amely az "uniós mérce" szerint is autokrata irányban fejlődött és a kurdok elleni háborújával maga is egy menekültáradat élesztője. Másfelől a merkeli terv az államiságában korlátozott Görögországra támaszkodik, amely egyszerre kettős humanitárius válsággal néz szembe: az euróválság korlátozó gazdasági és szociálpolitikai következményeivel és a balkáni menekültút lezáródása miatt a visszatorlódó menekültek problémájával. Németország az "összeurópai" megoldásra tett erőfeszítéseiben elszigetelődött, s ha egy megállapodást sikerül is tető alá hozni, több mint kétséges, hogy ennek megvalósítása gyors eredménnyel jár.